Hunter
Megszületik az űregyezmény Európa és Oroszország között?
Az európai és orosz űrhivatal vezetői Oroszország a 15 tagállamot tömörítő Európai Űrügynökséghez (ESA)való csatlakozásának lehetőségéről tárgyalnak, ami mondanunk sem kell nagy jelentőségű lépés lenne Európa számára.
A döntés eredményeképpen az ESA mind űrrepülési tapasztalatait, mind a világűr elérését tekintve egyenértékűvé válna a NASA-val. Bár hivatalos ajánlat még nem született, az elmúlt hónapok megbeszélés-sorozatai és a nyilatkozatok arra utalnak, hogy mindkét fél alaposan fontolgatja a lehetőséget. A múlt heti Berlini Légibemutatón az Orosz Repülési és Űrrepülési Hivatal (PKA) új vezetője, Anatolij Perminov az orosz Itar-Tassz hírügynökségnek nyilatkozott, miszerint alapjaiban támogatja az egyesülést, azonban Oroszország teljes jogú tagságot akar az ESA-tól. Perminov, aki korábban az orosz katonai űrprogramot irányította, már részletekbe menő tárgyalásokat folytatott az ESA szintén új keletű, tavaly júliusban kinevezett vezérigazgatójával, Jean-Jacques Dordain-nel.
Az orosz Szojuz talán a világ legmegbízhatóbb űrrakétája
Dordain már egy tavaly októberben kiadott dokumentumban, az Agenda 2007-ben javasolta a munkakapcsolat létrehozását Oroszországgal, társtagként felvéve az ESA soraiba, ami Kanadához hasonló státuszt biztosítana az oroszoknak. A társtagok részt vehetnek egyes projektekben és döntésekben, azonban nem kell kötődniük az ügynökség szabályzatához. Ehhez társul egy úgynevezett "joust retour" politika, ahol a tagok az ESA-tól az ügynökség projektjeibe befektetett pénzük arányában kapnak szerződéseket.
Az ESA 2015-2020-ra ki akarja fejleszteni következő generációs űreszközét
Az orosz űrkutatás egyik alapproblémája jóideje a pénz. Bár az ország kiterjedt tapasztalatokkal rendelkezik az emberi űrrepülés terén és talán a világ legmegbízhatóbb rakétáját is magukénak mondhatják, a krónikusnak mondható pénzhiány miatt nehézségekbe ütközhet a teljes jogú tagság megszerzése. Azonban "ahol megvan a szándék, ott meg van az előrejutás lehetősége is", mondta Giovanni Bignami, az ESA űrtudományi tanácsadó testületének elnöke. Az ESA akár át is írhatja szabályzatát, úgy hogy tagjai pénz helyett szolgáltatásokkal fizethessenek.
Az ESA közeledését Oroszországhoz jól példázza a kouroui űrkikötőben a Szojuz rakéták számára alkalmas új kilövő állás építése, ahonnan 2007-től indulhatnak az orosz rakéták. Bignami mindenesetre "hatalmas sikerként" értékelné az oroszok csatlakozását, és Oroszország űripara is kapna egy állandó megrendelőt, miután az az Egyesült Államok biztonsági szabályzásai következtében az amerikaiakkal folytatott egyeztetéseik egyre bonyolultabbá váltak. Ráadásul náluk már törvény is tiltja az orosz űreszközök vásárlását, mivel feltételezéseik szerint az oroszok Iránnak szállítanak nukleáris technikákat.
A döntés eredményeképpen az ESA mind űrrepülési tapasztalatait, mind a világűr elérését tekintve egyenértékűvé válna a NASA-val. Bár hivatalos ajánlat még nem született, az elmúlt hónapok megbeszélés-sorozatai és a nyilatkozatok arra utalnak, hogy mindkét fél alaposan fontolgatja a lehetőséget. A múlt heti Berlini Légibemutatón az Orosz Repülési és Űrrepülési Hivatal (PKA) új vezetője, Anatolij Perminov az orosz Itar-Tassz hírügynökségnek nyilatkozott, miszerint alapjaiban támogatja az egyesülést, azonban Oroszország teljes jogú tagságot akar az ESA-tól. Perminov, aki korábban az orosz katonai űrprogramot irányította, már részletekbe menő tárgyalásokat folytatott az ESA szintén új keletű, tavaly júliusban kinevezett vezérigazgatójával, Jean-Jacques Dordain-nel.
Az orosz Szojuz talán a világ legmegbízhatóbb űrrakétája
Dordain már egy tavaly októberben kiadott dokumentumban, az Agenda 2007-ben javasolta a munkakapcsolat létrehozását Oroszországgal, társtagként felvéve az ESA soraiba, ami Kanadához hasonló státuszt biztosítana az oroszoknak. A társtagok részt vehetnek egyes projektekben és döntésekben, azonban nem kell kötődniük az ügynökség szabályzatához. Ehhez társul egy úgynevezett "joust retour" politika, ahol a tagok az ESA-tól az ügynökség projektjeibe befektetett pénzük arányában kapnak szerződéseket.
Az ESA 2015-2020-ra ki akarja fejleszteni következő generációs űreszközét
Az orosz űrkutatás egyik alapproblémája jóideje a pénz. Bár az ország kiterjedt tapasztalatokkal rendelkezik az emberi űrrepülés terén és talán a világ legmegbízhatóbb rakétáját is magukénak mondhatják, a krónikusnak mondható pénzhiány miatt nehézségekbe ütközhet a teljes jogú tagság megszerzése. Azonban "ahol megvan a szándék, ott meg van az előrejutás lehetősége is", mondta Giovanni Bignami, az ESA űrtudományi tanácsadó testületének elnöke. Az ESA akár át is írhatja szabályzatát, úgy hogy tagjai pénz helyett szolgáltatásokkal fizethessenek.
Az ESA közeledését Oroszországhoz jól példázza a kouroui űrkikötőben a Szojuz rakéták számára alkalmas új kilövő állás építése, ahonnan 2007-től indulhatnak az orosz rakéták. Bignami mindenesetre "hatalmas sikerként" értékelné az oroszok csatlakozását, és Oroszország űripara is kapna egy állandó megrendelőt, miután az az Egyesült Államok biztonsági szabályzásai következtében az amerikaiakkal folytatott egyeztetéseik egyre bonyolultabbá váltak. Ráadásul náluk már törvény is tiltja az orosz űreszközök vásárlását, mivel feltételezéseik szerint az oroszok Iránnak szállítanak nukleáris technikákat.