Hunter
Európa leállította bolygókutató expedícióját
Az európai űrhivatal, az ESA leállította a szomszédos csillagok körül keringő bolygók után való kutatásra irányuló projektjét. Több mint 400 csillagász kérte az űrhivatalt a 2008-as küldetés megtartására.
Az ESA Tudományos Programok Bizottsága legutóbbi ülésén pénzügyi gondokra hivatkozva úgy döntött vissza kell vonnia az Eddington bolygókutató küldetést és meg kell szabdalnia a Merkúrra küldendő BepiColombo expedíciót is. Ez volt az első eset, hogy az ESA félbeszakított egy projektet. A gondokkal küzdő Ariane 5 rakéta költségvetési problémái azonban megölték a tervezetet, valamint a Merkúrra irányuló expedíció leszállóegységének is búcsút mondhatunk. Dr. David Southwood, az ESA egyik vezetője elmondta, a küldetések leállítása számukra is fájó pont.
A 2011-ben induló BepiColombo program egy leszállóegységből és egy a bolygó körül keringő szondából állt volna - háttérben az akár 360 fokra felmelegedő Merkúr
Az Eddington egy modern, igazi előrelépést jelentő küldetés, ami a közeli csillagokat vette volna szemügyre a körülöttük keringő bolygók után kutatva. A BepiColombo leszállóegységének elvesztése szintén nehezen emészthető tudományos szemszögből. AZ ESA a japán űrhivatallal, a JAXA-val közösen két műholdat állít pályára a ritkán látogatott Merkúr körül, azonban leszállóegység nélkül az expedíció értéke jelentősen csökkent. A döntés indoklása szerint a Naphoz ilyen közel eső bolygón leszállni túl bonyolult lett volna a jelenlegi körülmények között.
Az Eddington küldetés 2008-ban indult volna, és keretében egy L2-pontban lévő szondával a távoli csillagok körüli lakható bolygókat kerestek volna
A költségvetési gondok eredete az ESA számos hirtelen bekövetkezett pénzügyi szükségletéből adódik, ami az Ariane 5 rakéták januári zátonyra futása után keletkezett. Ez tolta odébb egy évvel a rendkívül költséges Rosetta üstökös leszálló szonda kilövését is. Egy 100 millió eurós kölcsön kellett a gondok enyhítéséhez, amit 2006-ig a jelenlegi erőforrásokból kell visszafizetni.
A "hosszú és fájdalmas tárgyalássorozat" után, ahogy az ESA vezetői fogalmaztak, úgy döntöttek, hogy csupán egy új küldetés indítható el, nevezetesen a Lézer Interferométer Űrantenna (Lisa) Útkereső. A küldetés a világ első gravitációs hullám obszervatóriumának, a Lisa-nak a technikai előfutára. Maga a Lisa projekt, ami az Egyesült Államokkal közösen készül, a tervek szerint 2012-ben veszi kezdetét.
A Lisa küldetés három, egymástól háromszög alakban 5 millió kilométerre lévő szondából áll, és célja az űr esetleges zavarainak kimutatása lézertávméréssel
David Southwood professzor, az ESA tudományos programjának igazgatója megérti az Eddington tudósainak aggodalmát, azonban elmondta, nem tehettek semmit a jelenlegi költségvetési hiány fényében, hozzátéve, hogy ennek az egy küldetésnek az elvesztése nem gátolja az űrhivatalt nagy terveinek végrehajtásában.
Az ESA Tudományos Programok Bizottsága legutóbbi ülésén pénzügyi gondokra hivatkozva úgy döntött vissza kell vonnia az Eddington bolygókutató küldetést és meg kell szabdalnia a Merkúrra küldendő BepiColombo expedíciót is. Ez volt az első eset, hogy az ESA félbeszakított egy projektet. A gondokkal küzdő Ariane 5 rakéta költségvetési problémái azonban megölték a tervezetet, valamint a Merkúrra irányuló expedíció leszállóegységének is búcsút mondhatunk. Dr. David Southwood, az ESA egyik vezetője elmondta, a küldetések leállítása számukra is fájó pont.
A 2011-ben induló BepiColombo program egy leszállóegységből és egy a bolygó körül keringő szondából állt volna - háttérben az akár 360 fokra felmelegedő Merkúr
Az Eddington egy modern, igazi előrelépést jelentő küldetés, ami a közeli csillagokat vette volna szemügyre a körülöttük keringő bolygók után kutatva. A BepiColombo leszállóegységének elvesztése szintén nehezen emészthető tudományos szemszögből. AZ ESA a japán űrhivatallal, a JAXA-val közösen két műholdat állít pályára a ritkán látogatott Merkúr körül, azonban leszállóegység nélkül az expedíció értéke jelentősen csökkent. A döntés indoklása szerint a Naphoz ilyen közel eső bolygón leszállni túl bonyolult lett volna a jelenlegi körülmények között.
Az Eddington küldetés 2008-ban indult volna, és keretében egy L2-pontban lévő szondával a távoli csillagok körüli lakható bolygókat kerestek volna
A költségvetési gondok eredete az ESA számos hirtelen bekövetkezett pénzügyi szükségletéből adódik, ami az Ariane 5 rakéták januári zátonyra futása után keletkezett. Ez tolta odébb egy évvel a rendkívül költséges Rosetta üstökös leszálló szonda kilövését is. Egy 100 millió eurós kölcsön kellett a gondok enyhítéséhez, amit 2006-ig a jelenlegi erőforrásokból kell visszafizetni.
A "hosszú és fájdalmas tárgyalássorozat" után, ahogy az ESA vezetői fogalmaztak, úgy döntöttek, hogy csupán egy új küldetés indítható el, nevezetesen a Lézer Interferométer Űrantenna (Lisa) Útkereső. A küldetés a világ első gravitációs hullám obszervatóriumának, a Lisa-nak a technikai előfutára. Maga a Lisa projekt, ami az Egyesült Államokkal közösen készül, a tervek szerint 2012-ben veszi kezdetét.
A Lisa küldetés három, egymástól háromszög alakban 5 millió kilométerre lévő szondából áll, és célja az űr esetleges zavarainak kimutatása lézertávméréssel
David Southwood professzor, az ESA tudományos programjának igazgatója megérti az Eddington tudósainak aggodalmát, azonban elmondta, nem tehettek semmit a jelenlegi költségvetési hiány fényében, hozzátéve, hogy ennek az egy küldetésnek az elvesztése nem gátolja az űrhivatalt nagy terveinek végrehajtásában.