Hunter
Magyarország csatlakozik az ESA-hoz
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium meghívására tegnap délután ellátogattunk az idei év január 1-től a Minisztérium főosztályaként működő Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) Űrkutatási Tudományos Tanácsának (ŰTT) 100., jubileumi ülését megelőző sajtótájékoztatóra.
Egy kormányrendelet alapján a Magyar Űrkutatási Iroda 2006. január 1-jétől az Informatikai és Hírközlési Minisztérium főosztályaként működik tovább. Kérdésünkre a Minisztérium illetékese elmondta, a MŰI integrálása nem okoz változást szakmai téren, csupán a Minisztérium önálló szervezeti egységévé válik. Az egyetlen lényegi változás, hogy az informatikai és hírközlési miniszter feladata kiegészül az űrtevékenységgel összefüggő stratégiák kidolgozásával, átvéve a felügyeletet a korábbi években ellátó közlekedési tárcától.
A sajtót Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, Dr. Almár Iván az ŰTT elnöke, Dr. Both Előd a MŰI igazgatója és Dr. Lotz Károly, az űrkutatást 1994 és 1998 között felügyelő miniszter tájékoztatta a magyar űrkutatás jelenlegi helyzetéről, de főként jövőéről. A Lotz Károlyhoz hasonlóan meghívottként részt vevő Pungor Ernő professzor - aki 1992 és 1994 között még tárcanélküli miniszterként látta el az űrkutatás felügyeletét - inkább a múltat idézte fel. Ezek között megemlítette az Európai Űrhivatal (ESA) felé tett első lépéseket, ami elvezetett a jelenlegi európai együttműködő állam(ECS) státuszunkhoz, valamint az amerikai és az orosz űrhivatallal kiépített jó kapcsolatainkról.
Balról jobbra: Dr. Both Előd, Dr. Almár Iván, Dr. Lotz Károly és Kovács Kálmán
Hazánk 2003. óta európai együttműködő állam - ezt rajtunk kívül Csehország mondhatja el magáról, illetve folynak a tárgyalások Romániával és Lengyelországgal az ehhez kapcsolódó PECS programba való belépésről. Kovács Kálmán elmondta, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felhatalmazta az ESA-hoz történő teljes jogú tagként való csatlakozásunkat előkészítő tárgyalások megkezdésére, melynek első lépéseként január 6-án levéllel fordult Jean-Jacques Dourdainhez, az ESA főigazgatójához. Dourdain január 23-i válaszában kifejtette, hogy a tagság kérdését márciusi ülésükön terjeszti az ESA Tanács elé, ezzel hazánk az ECS egyezmény lejárta, 2008. után elsőként lehet az ESA tagja az újonnan csatlakozott európai tagállamok közül.
Kovács Kálmán elmondta, a tagsághoz vezető feltételek megfelelő ütemben haladnak a teljesülés felé, egyedül az anyagi kondiciók lassabbak a vártnál, de sajnos ez sok más terület esetében is jellemző. Jelenleg 180 millió forint forrás pályázható, azaz az európai együttműködő államként befizetett tagdíjunk 90 %-a.
A tagság és az ezzel járó előnyök a gazdaság egészét szolgálják, nem véletlenül veszik komolyan az OECD országok az űrkutatást. Míg nálunk korábban főként a mezőgazdaság kamatoztatta (pl. műholdképek formájában), az OECD országok jóval szélesebb körben aknázták ki az űrkutatásban rejlő lehetőségeket, olyannyira, hogy ma már nem pusztán űrkutatásról, hanem űralkalmazásokról beszélünk. Dr. Lotz Károly szerint kezd megjelenni a "space economy", azaz űrgazdaság kifejezés is. "Most következik az űralkalmazások kibővítése. Eljutottunk arra a pontra, hogy ma már űr nélkül nincs Föld" - mondta.
A MŰI - ahogyan a PECS-ben úgy ESA tagként is - elsősorban a Földet megfigyelő rendszerekre összpontosítana, melynek fontosságát ugyancsak Dr. Lotz Károly hangsúlyozta, utalva a cunami katasztrófákra, azok előre jelezhetőségére. Az IHM egyik legfőbb célkitűzése az űrkutatás kapcsán a fiatalság bevonása, ránevelése a témára, hogy a már ESA tagként dolgozó generáció számára ne legyen idegen a terület, melyben jelenleg többek közt a Jövő Házának űrkutatási témájú kiállítása is segít, taglalta Kovács Kálmán.
Mint megtudtuk, teljes jogú tagként jelenlegi befizetéseink 8-10-szeresét kell teljesítenünk, azonban ilyen mértékben növekszik a visszapályázható összeg is, de ehhez már kevésnek fognak bizonyulni a kutatóhelyek pályázatai. A PECS programban eddig ugyanis főként a kutatóintézetek próbálták kihasználni a pénzügyi forrásokat, ekkora összegnél azonban már elengedhetetlen a vállalkozások minél szélesebb körben történő bevonása.
Kovács Kálmán elmondta, az ESA SURE címmel pályázatot hirdetett a Nemzetközi Űrállomáson megvalósuló kísérletekre. Mivel ez a program az EU 6. keretprogramjából finanszírozódik, ezért nem csak az ESA tagállamok, hanem az új EU-10 tagjelöltek kutatói, kis- és középvállalkozásai is lehetőséget kapnak az űrállomás fedélzetén zajló tudományos programba történő bekapcsolódásra. ESA csatlakozásunk érdekében fontos lenne, hogy hazánkból minél több sikeres pályázat szülessen. (A felhívás a MŰI honlapján olvasható.)
Végül Dr. Almár Iván szólt röviden a jelenleg futó ESA projektjeinkről. A magyarok által kifejlesztett technikák jelen vannak az űrhivatal Mars kutatási programjában valamint a Cassini programban, illetve bekerülnek a Merkúrra induló Bepi Colombo szonda fedélzetére is. Jelenleg leglényegesebbnek a célját 2010-ben elérő üstökös-szonda, a Rosetta nevezhető. Ebben több magyar műszer is helyet kapott, leszállóegységének az üstökös felszínén történő landolását pedig egy magyar számítógép fogja vezérli.
Egy kormányrendelet alapján a Magyar Űrkutatási Iroda 2006. január 1-jétől az Informatikai és Hírközlési Minisztérium főosztályaként működik tovább. Kérdésünkre a Minisztérium illetékese elmondta, a MŰI integrálása nem okoz változást szakmai téren, csupán a Minisztérium önálló szervezeti egységévé válik. Az egyetlen lényegi változás, hogy az informatikai és hírközlési miniszter feladata kiegészül az űrtevékenységgel összefüggő stratégiák kidolgozásával, átvéve a felügyeletet a korábbi években ellátó közlekedési tárcától.
A sajtót Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter, Dr. Almár Iván az ŰTT elnöke, Dr. Both Előd a MŰI igazgatója és Dr. Lotz Károly, az űrkutatást 1994 és 1998 között felügyelő miniszter tájékoztatta a magyar űrkutatás jelenlegi helyzetéről, de főként jövőéről. A Lotz Károlyhoz hasonlóan meghívottként részt vevő Pungor Ernő professzor - aki 1992 és 1994 között még tárcanélküli miniszterként látta el az űrkutatás felügyeletét - inkább a múltat idézte fel. Ezek között megemlítette az Európai Űrhivatal (ESA) felé tett első lépéseket, ami elvezetett a jelenlegi európai együttműködő állam(ECS) státuszunkhoz, valamint az amerikai és az orosz űrhivatallal kiépített jó kapcsolatainkról.
Balról jobbra: Dr. Both Előd, Dr. Almár Iván, Dr. Lotz Károly és Kovács Kálmán
Hazánk 2003. óta európai együttműködő állam - ezt rajtunk kívül Csehország mondhatja el magáról, illetve folynak a tárgyalások Romániával és Lengyelországgal az ehhez kapcsolódó PECS programba való belépésről. Kovács Kálmán elmondta, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felhatalmazta az ESA-hoz történő teljes jogú tagként való csatlakozásunkat előkészítő tárgyalások megkezdésére, melynek első lépéseként január 6-án levéllel fordult Jean-Jacques Dourdainhez, az ESA főigazgatójához. Dourdain január 23-i válaszában kifejtette, hogy a tagság kérdését márciusi ülésükön terjeszti az ESA Tanács elé, ezzel hazánk az ECS egyezmény lejárta, 2008. után elsőként lehet az ESA tagja az újonnan csatlakozott európai tagállamok közül.
Kovács Kálmán elmondta, a tagsághoz vezető feltételek megfelelő ütemben haladnak a teljesülés felé, egyedül az anyagi kondiciók lassabbak a vártnál, de sajnos ez sok más terület esetében is jellemző. Jelenleg 180 millió forint forrás pályázható, azaz az európai együttműködő államként befizetett tagdíjunk 90 %-a.
A tagság és az ezzel járó előnyök a gazdaság egészét szolgálják, nem véletlenül veszik komolyan az OECD országok az űrkutatást. Míg nálunk korábban főként a mezőgazdaság kamatoztatta (pl. műholdképek formájában), az OECD országok jóval szélesebb körben aknázták ki az űrkutatásban rejlő lehetőségeket, olyannyira, hogy ma már nem pusztán űrkutatásról, hanem űralkalmazásokról beszélünk. Dr. Lotz Károly szerint kezd megjelenni a "space economy", azaz űrgazdaság kifejezés is. "Most következik az űralkalmazások kibővítése. Eljutottunk arra a pontra, hogy ma már űr nélkül nincs Föld" - mondta.
A MŰI - ahogyan a PECS-ben úgy ESA tagként is - elsősorban a Földet megfigyelő rendszerekre összpontosítana, melynek fontosságát ugyancsak Dr. Lotz Károly hangsúlyozta, utalva a cunami katasztrófákra, azok előre jelezhetőségére. Az IHM egyik legfőbb célkitűzése az űrkutatás kapcsán a fiatalság bevonása, ránevelése a témára, hogy a már ESA tagként dolgozó generáció számára ne legyen idegen a terület, melyben jelenleg többek közt a Jövő Házának űrkutatási témájú kiállítása is segít, taglalta Kovács Kálmán.
Mint megtudtuk, teljes jogú tagként jelenlegi befizetéseink 8-10-szeresét kell teljesítenünk, azonban ilyen mértékben növekszik a visszapályázható összeg is, de ehhez már kevésnek fognak bizonyulni a kutatóhelyek pályázatai. A PECS programban eddig ugyanis főként a kutatóintézetek próbálták kihasználni a pénzügyi forrásokat, ekkora összegnél azonban már elengedhetetlen a vállalkozások minél szélesebb körben történő bevonása.Kovács Kálmán elmondta, az ESA SURE címmel pályázatot hirdetett a Nemzetközi Űrállomáson megvalósuló kísérletekre. Mivel ez a program az EU 6. keretprogramjából finanszírozódik, ezért nem csak az ESA tagállamok, hanem az új EU-10 tagjelöltek kutatói, kis- és középvállalkozásai is lehetőséget kapnak az űrállomás fedélzetén zajló tudományos programba történő bekapcsolódásra. ESA csatlakozásunk érdekében fontos lenne, hogy hazánkból minél több sikeres pályázat szülessen. (A felhívás a MŰI honlapján olvasható.)
Végül Dr. Almár Iván szólt röviden a jelenleg futó ESA projektjeinkről. A magyarok által kifejlesztett technikák jelen vannak az űrhivatal Mars kutatási programjában valamint a Cassini programban, illetve bekerülnek a Merkúrra induló Bepi Colombo szonda fedélzetére is. Jelenleg leglényegesebbnek a célját 2010-ben elérő üstökös-szonda, a Rosetta nevezhető. Ebben több magyar műszer is helyet kapott, leszállóegységének az üstökös felszínén történő landolását pedig egy magyar számítógép fogja vezérli.