Hunter
Ultrakönnyű óriásbolygót találtak
A Bakos Gáspár által tervezett HAT hálózat segítségével új bolygóra bukkantak a Harvard Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagászai. Az égitest érdekessége, hogy ellentmond a bolygók kialakulásáról alkotott elméletnek.
A felfedezéshez használt, kis automata távcsövekből álló HAT (Hungarian Automated Telescope) hálózat után HAT-P-1 jelzéssel ellátott bolygó egy kettős rendszer lakója, ami 450 fényévnyire, a Gyík csillagképben helyezkedik el. Bakos szerint egy teljesen új bolygó osztállyal találkoztak. A sugarát tekintve a Jupiter 1,38-szorosával büszkélkedő égitest a legnagyobb ismert bolygóvá lépett elő, a furcsaság nem is ebben, hanem a tömegében rejlik, ami viszont mindössze a fele a Jupiterének.
Mivel sűrűsége csupán egynegyede a vízének, olyan mint egy gigantikus parafagömb, ami - akárcsak naprendszerünkben a Szaturnusz -, lebegne egy fürdőkádban, már amennyiben sikerülne egy ekkora kádat találni, szemléltette magyarázatát a magyar csillagász. A HAT-P-1 azonban még a Szaturnusznál is könnyebb, sűrűsége a mi óriásbolygónkénak a harmada.
Fantáziarajz a HAT-P-1-ről és csillagáról
A HAT-P-1 4,5 nap alatt tesz meg egy kört csillaga körül, melytől a Föld-Nap távolság huszad részére kering. Amikor a bolygó elhalad a szülőcsillaga előtt, a csillag fénye 1,5 százalékkal csökken. A csillag maga hasonlít a Naphoz, azonban valamivel fiatalabb, a csillagászok számításai szerint 3,6 milliárd éves lehet. Egy kettős csillagrendszer, az ADS 16402 tagja, ami akár hagyományos távcsővel is felfedezhető az égbolton.
Bár a HAT-P-1 minden ismert Naprendszeren kívüli bolygónál furcsább, nem teljesen egyedi, legalábbis az alacsony sűrűség tekintetében nem. Az első exobolygó, a HD 209458b szintén 20 százalékkal nagyobbnak bizonyult, mint azt az elméletek engedték volna, a HAT-P-1 esetében ez az arány 24 százalék, ami annyit jelent, hogy valami még hiányzik a tudástárból, ami a bolygók kialakulását illeti.
Az elméletgyártók a HD 209458b esetében már jó néhány lehetőségen átrágták magukat a nagyobb méret magyarázatáért, eddig azonban nem sikerült elfogadható okot találniuk. Az egyetlen eshetőség, amivel ezek a bolygók a bolygó szerkezeti egyenletekből megállapítható méret fölé tudják pumpálni magukat, az egy plusz hőforrás a belsejükben. A szülőcsillag közelsége nem elegendő, mivel több más hasonló távolságban keringő bolygót vizsgáltak, de csupán a fent említett kettőnél tapasztalható a "rendellenes" méret.
A HAT-P-1-re további megfigyelések várnak, annak reményében, hogy talán mégis sikerül megfejteni a titkát.
A HAT hálózat hat teleszkópból tevődik össze, melyből négy Arizonában, a Smithsonian Whipple Csillagvizsgálójában, kettő pedig Hawaii szigetén található. A hálózat automatikusan végzi munkáját, a csillagok fényének változása alapján történő bolygókeresést.
A felfedezéshez használt, kis automata távcsövekből álló HAT (Hungarian Automated Telescope) hálózat után HAT-P-1 jelzéssel ellátott bolygó egy kettős rendszer lakója, ami 450 fényévnyire, a Gyík csillagképben helyezkedik el. Bakos szerint egy teljesen új bolygó osztállyal találkoztak. A sugarát tekintve a Jupiter 1,38-szorosával büszkélkedő égitest a legnagyobb ismert bolygóvá lépett elő, a furcsaság nem is ebben, hanem a tömegében rejlik, ami viszont mindössze a fele a Jupiterének.
Mivel sűrűsége csupán egynegyede a vízének, olyan mint egy gigantikus parafagömb, ami - akárcsak naprendszerünkben a Szaturnusz -, lebegne egy fürdőkádban, már amennyiben sikerülne egy ekkora kádat találni, szemléltette magyarázatát a magyar csillagász. A HAT-P-1 azonban még a Szaturnusznál is könnyebb, sűrűsége a mi óriásbolygónkénak a harmada.
Fantáziarajz a HAT-P-1-ről és csillagáról
A HAT-P-1 4,5 nap alatt tesz meg egy kört csillaga körül, melytől a Föld-Nap távolság huszad részére kering. Amikor a bolygó elhalad a szülőcsillaga előtt, a csillag fénye 1,5 százalékkal csökken. A csillag maga hasonlít a Naphoz, azonban valamivel fiatalabb, a csillagászok számításai szerint 3,6 milliárd éves lehet. Egy kettős csillagrendszer, az ADS 16402 tagja, ami akár hagyományos távcsővel is felfedezhető az égbolton.
Bár a HAT-P-1 minden ismert Naprendszeren kívüli bolygónál furcsább, nem teljesen egyedi, legalábbis az alacsony sűrűség tekintetében nem. Az első exobolygó, a HD 209458b szintén 20 százalékkal nagyobbnak bizonyult, mint azt az elméletek engedték volna, a HAT-P-1 esetében ez az arány 24 százalék, ami annyit jelent, hogy valami még hiányzik a tudástárból, ami a bolygók kialakulását illeti.
Az elméletgyártók a HD 209458b esetében már jó néhány lehetőségen átrágták magukat a nagyobb méret magyarázatáért, eddig azonban nem sikerült elfogadható okot találniuk. Az egyetlen eshetőség, amivel ezek a bolygók a bolygó szerkezeti egyenletekből megállapítható méret fölé tudják pumpálni magukat, az egy plusz hőforrás a belsejükben. A szülőcsillag közelsége nem elegendő, mivel több más hasonló távolságban keringő bolygót vizsgáltak, de csupán a fent említett kettőnél tapasztalható a "rendellenes" méret.
A HAT-P-1-re további megfigyelések várnak, annak reményében, hogy talán mégis sikerül megfejteni a titkát.
A HAT hálózat hat teleszkópból tevődik össze, melyből négy Arizonában, a Smithsonian Whipple Csillagvizsgálójában, kettő pedig Hawaii szigetén található. A hálózat automatikusan végzi munkáját, a csillagok fényének változása alapján történő bolygókeresést.
