34
-
kukacos #34 Nofene, Gazsi még a végén híres lesz... :) -
L3zl13 #33 Nem jól látod szerintem, mert nem biztos, hogy éles átmenet van a kettő között.
Ugyanakkor a légkör és az űr közötti átmenet sem éles határvonal, hanem folyamatos, tehát az is kérdés gázbolygóknál hol húzzák meg ezt a határt.
A mérési hiba valószinűleg nagyobb, mint a közetbolygóknál a légkör beszámításából vagy nem beszámításából adódó eltérés.
-
#32
Nekem az a fura, hogy az átmérőbe a kőzetbolygóknál nem számolják bele a légkört (már amelyiknek ugye van, pl.: Föld), míg a gázbolygóknál igen, holott valószínűleg azoknak is van folyékony és/vagy szilárd felszínük is, amit ugyan nem "látunk", a felhők takarásától, de mégiscsak inkább az a bolygó "felszíne". Vagy nem jól látom ezt a kérdést? -
L3zl13 #31 1. Úgy tudtam ennél már jóval nagyobb méretű exobolygókat is találtak. Akkor miért ez a legnagyobb? Úgy tudtam az óriásbolygók és a barna törpék között folyamatos az átmenet és már találtak is ilyen határeset óriás bolygókat.
2. Vicces, hogy a Hungarian Automated Telescope hálózatban véletlenül sem található magyarországi, vagy akár európai berendezés. -
brueni #30 
-
#29
Ha áttetsző lenne nem tudna összeállni bolygóvá :) -
brueni #28 ha ennyire gázos a "lufi", akkor nem lehet, hogy egy kicsit áttetsző, és csak azér takar el 1,5 %-ot? -
gErEth #27 a csillagászatnak ilyen mértékű felfedezéseiben az a legjob, hogy mondhatsz bármit senki se fogja azt mondani hogy nincs igazad, mert csak neked vannak olyan eszközeid hogy egyáltalán megtaláld a bolygót :D
jó olvastam hogy akár egy sima távcsővel is látható de aból aztán senki se mondja meg hogy mit lát :) -
Garga Pitic #26 Nem ilyen könnyen és nem közvetlenül, de meg lehet állapítani.
Én kábé így raknám össze a számolást:
-A csillag fényének színképelemzése megmutatja, milyen fajta csillag, ebből adódik az ő mérete és tömege.
-A bolygó által okozott fényerőcsökkenés periódusideje = a keringési idő.
-Ebből és a csillag tömegéből kiszámolható a bolygó távolsága a csillagtól.
-Ha ez is megvan, a fényerőcsökkenés mértékéből már számolható a bolygó mérete.
-A bolygó tömege a csillagára gyakorolt hatásból számítható, kicsit elrángatja keringés közben.
Innen már tényleg 1xű :)
Persze minden egyes mérés hibával jár, és ezek szépen gyarapodnak, mire megvan a sűrűség. -
#25
Egy bolygó nem átlátszó, így teljesen árnyékol, bármekkora sűrűségű. A Sűrűséget a térfogatból, és a tömegéből számolják ki, a térfogatát ugye nagyjából lehet tudni ha megnézik a távcsövekkel, a tömegét meg a csillag ismeretében a bolygó pályaadataiból vissza lehet fejteni. -
tpeterr #24 szerintem könnyen meg lehet állapítani a sűrűséget a fényerőcsökkenésből
egy egyszerű példa: a víznek kisebb a sűrűsége mint egy téglafalnak, és máshogyan is árnyékolnak, meg az árnyékolásból, függetlenül annak erősségétől, szerintem lehet következtetni az ojjektum méretére :-), és az ojjektum árnyékolásának erősségéből és méretéből lehet következtetni a sűrűségre és a tömegre
elnézést kérek ha hülyeséget írtam :-) ami igen könnyen elképzelhető :-D -
Dömper Ármánd #23 "Most nem azért, de ha az univerzum végtelen, akkor van biztos körte alakú bolygó is, aminek a közepén pálinka van, nem?"
Ez egyáltalán nem biztos. Végtelen számú pozitív egész szám létezik, még sincs köztük a -1. Sőt, végtelen sok szám nincs a pozitív egész számok között ;) -
Dredd #22 24%-al könnyebb bolygók, mint 4 éve :) -
HUmanEmber41st #21 Én a Védikus írásokban olyan bolygóról olvastam, melynek felszínét tehéntej borítja :) :) -
drwho #20 Igen, ez nem meglepő, végülis magyar hálózat találta! Legalább leírhatjuk:
"24 százalékkal könnyebb bolygó! - Igen, megcsináltuk!" -
#19
Lehet, hogy van ilyen égitest, de nem lehet bolygó az űj definíció szerint, mert annak közel gömb alakúnak kell lennie. -
#18
Ez nagyon király beszolás volt:D -
#17
Én nem lepődtem meg.
Ez is egy újabb megszorító intézkedés. -
#16
Most nem azért, de ha az univerzum végtelen, akkor van biztos körte alakú bolygó is, aminek a közepén pálinka van, nem? -
Kritikus #15 Elképesztö. Leginkább azon csodálkozom, hogyan tudják megmérni az anyagsüsüségét egy olyan bolygónak aminek a létezését is csak a központi csillagának eltakarásábol adodó fényeröcsökkenésböl valószínüsítik.
"Amikor a bolygó elhalad a szülőcsillaga előtt, a csillag fénye 1,5 százalékkal csökken."
Ami pedig a méreteket illeti, hogy mitöl nöhettek ekkorára nem a "mi az a plusz ami van" kérdést kell keresni hanem inkább mi nincs. Valszeg az egész naprendszer nem tartalmazhat jelentös mennyiségü fémes anyagot igy érthetö, hogy kissebb gravitációs mezö relatíve nagyobb tömeget (teret) képes maga köré vonzani. Mivel nincs (feltehetöen) sok fém a gázok stabil bolygó szerü térré rendezödhettek. -
#14
De azok nem elemek. -
tpeterr #13 az atomot már több száz vagy több ezerelemi részecskére bontották, plussz még ezek antirészecskéi -
syn7h37ic #12 Csak, ha egy pozitron találkozik egy elektronnal, energiafelszabadulás kiséretében mindkettő megsemmisül. Asszem a pozitron pedig ugyanakkora tömegű mint az elektron. -
Aspirin #11 Például egy pozitron :D -
#10
Miért? 1 protonnál és 1 elektronnál lehet könnyebb elem? :) -
tpeterr #9 én magam sem hiszem :-) de lehet hogy valamiféle plazma :-) -
tpeterr #8 legalábbis az emberiság által felfedezett eddigi legkönnyebb elem :-) -
Caro #7 De valamitől mégis meleg a belseje.
Más magyarázat aligha elképzelhető, mert a hidrogénnél nincs könnyebb elem.
Még ha összeáll molekulába akkor is könnyebb a héliumnál. -
#6
Tök mindeggy mert nem tudom hogy mi az:)
bocs hogy ilyen külyeségeket irok ide -
Aspirin #5 Bocsánat hármas-csillag-rendszerré való fejlődésében megtorpant égitestet akartam írni... -
#4
Egy jó nagy lufi:D -
Aspirin #3 Még másik három lehetőség is felmerül bennem:
1. Friss, születőben levő bolygó.
2. Kettős-csillag-rendszerré való fejlődésben megtorpant égitest.
3. egyszerűen hibásak a számítások -
#2
Ahoz nincs elég nyomás a bolygó középpontjában, mivel elég kis sűrűségű. -
Caro #1 Mi van akkor, ha a bolygóban beindult a fúzió?