SG.hu·

Áttörések kellenek a civil űrhajózáshoz

Burt Rutan, a SpaceShipOne atyja - aki korábban a hivatali bürokráciával viaskodott - most úgy tűnik a finanszírozással kénytelen megküzdeni, így lassan kezd belefáradni a szuborbitális űrhajók építésébe, miközben már az orbitális lehetőségeket kellene kutatnia.

A SPACE.com riportere ellátogatott a Scaled Composites műhelyébe, ami a többség számára a SpaceShipOne kapcsán vált ismertté. Leonard David bár a tervrajzokba nem nyert bepillantást, leülhetett beszélgetni a cég első emberével, számos repülő csoda atyjával, Burt Rutannel, akit a kereskedelmi űrutazások jövőjéről faggatott.

Térjünk azonban vissza a kezdethez, az X-díj nyertes SpaceShipOne-hoz, ami a versenysorozat egyetlen épkézláb repülőalkalmatosságának bizonyult. Rutan ekkor még viszonylag gondtalanul dolgozhatott egy tőkeerős partnerrel, a Microsoftos Paul Allennel a háta mögött. A SpaceShipOne tökéletesen beleillett Rutan eddigi munkáinak sorába: egy úttörő, időnként erősen kísérletező technika megalkotása, amit azután valamelyik repülési múzeumban láthat viszont a nagyközönség. A mostani projekt, melyet Richard Branson vállalkozása, a Virgin Galactic számára készítenek már egyáltalán nem ezt a szemléletet követi.

Itt már nem csupán kutatásról és fejlesztésről van szó. Egy olyan eszközt kell megépíteniük, amit a hatóságok hitelesítenek, majd emberek élete függ a teljesítményüktől, hiszen ezeken a gépeken már nem csak berepülő pilóták foglalnak majd helyet.

Az amúgy sem kockázatmentes orbitális repülésekhez mindemellett olyan megoldások bevetésére is szükség van, melyek elsőre logikátlanoknak tűnnek. Az űrrepülésben járatlan magánszféra számára forradalmian új elemeket kell alkalmazni, ezek pedig nem éppen befektető-csalogató tényezők. Az egyetlen dolog amiért Rutan felvállalta a kereskedelmi rendszer kiszolgálását az, hogy nem tud másról aki ezt megtenné. Márpedig ő nem csupán a Virgin Galactic által megrendelt néhány gépben gondolkodik, hanem a sorozatgyártás beindításában.

Bransonon kívül mások is megkeresték a Scaled Composites vezetőjét, Rutan azonban a felkérések közül az övét fogadta el. Az ő elképzeléseiben és személyében, nem utolsósorban elkötelezettségében látta a szükséges garanciát, bár hozzátette, hogy kissé visszarettentették Branson médiának adott magabiztos kijelentései, de összességében nem bánta meg a döntést.

A Virgin Galactic által megrendelt, egyenlőre csak SpaceShipTwo néven emlegetett gépekről csak annyi bizonyos, hogy egészen más alapokra kell helyezni mint az elődöt, mivel több embert szállít, akik nem beszíjazva szeretnék végigülni az utazást, legalábbis azt a körülbelül négypercnyi időt semmiképpen, amit a súlytalanság állapotában lebegve tölthetnek el.
A nagyobb gép nagyobb szállítóeszközt is követel, tehát el kell készíteni a White Knight egy jóval nagyobb változatát.

Ami pedig a jövőt illeti, Rutan felemásan látja a lehetőségeket. Biztos abban, hogy az elkövetkező években a kormányzati űrrepülési programok is felívelő szakaszukba lépnek, azonban a programokba pumpált rengeteg közpénzből származó fejlesztésekből a civil űrrepülés szinte semmit nem fog majd látni, semmilyen segítségre nem számíthatnak. Ugyanakkor az X-díjon és az X-díj Kupán megjelenő kezdeményezések még sok meglepetést okozhatnak ha egyszer eljutnak a kilövésig. Az ott felvonuló megoldások egészen forradalmi áttöréseket hozhatnak, csupán össze kell ereszteni a próbálkozókat és egyfajta természetes kiválasztódással megnézni mely technikák a legéletképesebbek, zárta a beszélgetést Burt Rutan.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© _Vegeta_2006. 08. 26.. 00:34||#34
Mar nem azert de ez a pajesz, az angol urak kivaltsaga volt. 😛

En egyebbkent nagyon bizok a rutan bacsiba. 😄D
© BiroAndras2006. 08. 22.. 08:51||#33
"Jójó tesztelgetik a torlósugár hajtómûvet is"

Tudtommal nem tesztelik, hanem vagy 40 éve használják (SR-71 BalckBird).

"Alapjábanvéve hát ugyanúgy csak pontosabban és jobb hatékonysággal mûködnek..."

Egy repülõgép nem csak hajtómû és szárny. A repülõelektronika is legalább olyan fontos.
De a katonai gépeknél hajtómûbõl és szárnyból is vannak jelentõsen eltérõ szerkezetek. Elég csak az F-117 vagy B2 alakját megnézni.
A legegyszerûbb, ha utánnanézel a felsorolt gépeknek.
© Morden232006. 08. 18.. 09:47||#32
Oksa. Ezek szerint nem volt semmi fejlõdés uscve 6000 éve, mert még mindig kereket használunk. Nem abszolútumokba kell gondolkodni.

Az, hogy az átlagos otthonülõ már lyukasra nézte az agyát sci-fi filmekkel, és már 20 éve gravitációs hajtómûben meg antianyreaktorban gondolkodik, az pont nem érdekli a világ fejlõdését.

"De izéé...szárnyuk van"

Milyük legyen? Elefántormányuk?
© roliika2006. 08. 18.. 00:11||#31
De izéé...szárnyuk van, a felhajtó erõt használják csak /elvileg/ és vagy propelleres vagy sugárhajtómûves. /Jójó tesztelgetik a torlósugár hajtómûvet is/. Alapjábanvéve hát ugyanúgy csak pontosabban és jobb hatékonysággal mûködnek...akárcsak 1 jó kazán.
© roliika2006. 08. 17.. 23:42||#30
"Tehát erõforrás mostis azonos".
© BiroAndras2006. 08. 17.. 12:05||#29
"Nézõpont kérdése. szerintem nem csak a civil repülésrõl beszél."

Katonai gépeknél azért volt nem kevés lényegi fejlesztés:
Csak pár példa : F-16, SR-71, B-1, F-117, B-2, F-22, (Aurora?), Harrier, JSF.
És ott az X-gépek sora.
A civil gépeknél a hatékonyság és a megbízhatóság fejlõdött inkább. Viszont az elektronika óriásit fejlõdött itt is (felsorolni is hosszú lenne a lényegi fejlesztéseket).
© BiroAndras2006. 08. 17.. 11:57||#28
"Nyolcvan éve már léteztek azok a hajtómûvek, amelyek manapság a legelterjedtebbek"

Azért a repülõgép nem csak hajtómûbõl áll. És bár az alap sugárhajtómû technológia hasonló, azért óriási fejlõdés volt még a civil repülésben is. A katonai technológia meg egy másik dimenzió.
Jet engine

"minimum elvi szinten."

Az elv és a prototípus közt óiási szakadék van.
© Morden232006. 08. 17.. 01:12||#27
Eszeveszett nagy újítások történtek biztonságtechnika, élettartam, megbízhatóság, variabilitás, cserélhetõség, hozzáférhetõség, szervízelhetõség és még sok más terén. Aki azt mondja, hogy nem történt érdemi változás az emúlt egy évszázadban, az vagy teátrális túlzásba esik, vagy hülye.
© roliika2006. 08. 16.. 18:58||#26
Bár ha így nézzük a mai autók sem tartogatna eszeveszett nagy újításokat. 100-120 éve létezik robbanómotor, és villanymotor is. Az 1800-as évek végén elég sok villanyautó is közlekedett. Tehát erõforrás mostis azonos csak csiszolódott. Elsõ belsõégésû motorok mogyoróolajjal mantek, ma ezt bio üzemenyagnak hívnánk. 😊
© NEXUS62006. 08. 16.. 18:42||#25
Nézõpont kérdése. szerintem nem csak a civil repülésrõl beszél.

Nyolcvan éve már léteztek azok a hajtómûvek, amelyek manapság a legelterjedtebbek, minimum elvi szinten.
Még talán az ion-hajtómû is.