Áttörések kellenek a civil űrhajózáshoz

Burt Rutan, a SpaceShipOne atyja - aki korábban a hivatali bürokráciával viaskodott - most úgy tűnik a finanszírozással kénytelen megküzdeni, így lassan kezd belefáradni a szuborbitális űrhajók építésébe, miközben már az orbitális lehetőségeket kellene kutatnia.

A SPACE.com riportere ellátogatott a Scaled Composites műhelyébe, ami a többség számára a SpaceShipOne kapcsán vált ismertté. Leonard David bár a tervrajzokba nem nyert bepillantást, leülhetett beszélgetni a cég első emberével, számos repülő csoda atyjával, Burt Rutannel, akit a kereskedelmi űrutazások jövőjéről faggatott.

Térjünk azonban vissza a kezdethez, az X-díj nyertes SpaceShipOne-hoz, ami a versenysorozat egyetlen épkézláb repülőalkalmatosságának bizonyult. Rutan ekkor még viszonylag gondtalanul dolgozhatott egy tőkeerős partnerrel, a Microsoftos Paul Allennel a háta mögött. A SpaceShipOne tökéletesen beleillett Rutan eddigi munkáinak sorába: egy úttörő, időnként erősen kísérletező technika megalkotása, amit azután valamelyik repülési múzeumban láthat viszont a nagyközönség. A mostani projekt, melyet Richard Branson vállalkozása, a Virgin Galactic számára készítenek már egyáltalán nem ezt a szemléletet követi.

Itt már nem csupán kutatásról és fejlesztésről van szó. Egy olyan eszközt kell megépíteniük, amit a hatóságok hitelesítenek, majd emberek élete függ a teljesítményüktől, hiszen ezeken a gépeken már nem csak berepülő pilóták foglalnak majd helyet.

Az amúgy sem kockázatmentes orbitális repülésekhez mindemellett olyan megoldások bevetésére is szükség van, melyek elsőre logikátlanoknak tűnnek. Az űrrepülésben járatlan magánszféra számára forradalmian új elemeket kell alkalmazni, ezek pedig nem éppen befektető-csalogató tényezők. Az egyetlen dolog amiért Rutan felvállalta a kereskedelmi rendszer kiszolgálását az, hogy nem tud másról aki ezt megtenné. Márpedig ő nem csupán a Virgin Galactic által megrendelt néhány gépben gondolkodik, hanem a sorozatgyártás beindításában.

Bransonon kívül mások is megkeresték a Scaled Composites vezetőjét, Rutan azonban a felkérések közül az övét fogadta el. Az ő elképzeléseiben és személyében, nem utolsósorban elkötelezettségében látta a szükséges garanciát, bár hozzátette, hogy kissé visszarettentették Branson médiának adott magabiztos kijelentései, de összességében nem bánta meg a döntést.

A Virgin Galactic által megrendelt, egyenlőre csak SpaceShipTwo néven emlegetett gépekről csak annyi bizonyos, hogy egészen más alapokra kell helyezni mint az elődöt, mivel több embert szállít, akik nem beszíjazva szeretnék végigülni az utazást, legalábbis azt a körülbelül négypercnyi időt semmiképpen, amit a súlytalanság állapotában lebegve tölthetnek el.
A nagyobb gép nagyobb szállítóeszközt is követel, tehát el kell készíteni a White Knight egy jóval nagyobb változatát.

Ami pedig a jövőt illeti, Rutan felemásan látja a lehetőségeket. Biztos abban, hogy az elkövetkező években a kormányzati űrrepülési programok is felívelő szakaszukba lépnek, azonban a programokba pumpált rengeteg közpénzből származó fejlesztésekből a civil űrrepülés szinte semmit nem fog majd látni, semmilyen segítségre nem számíthatnak. Ugyanakkor az X-díjon és az X-díj Kupán megjelenő kezdeményezések még sok meglepetést okozhatnak ha egyszer eljutnak a kilövésig. Az ott felvonuló megoldások egészen forradalmi áttöréseket hozhatnak, csupán össze kell ereszteni a próbálkozókat és egyfajta természetes kiválasztódással megnézni mely technikák a legéletképesebbek, zárta a beszélgetést Burt Rutan.