Hunter
Lézer chipek és petaflop számítógépek
Másodpercenként 25 gigabitnyi információ átpréselésére képes lézeres kommunikációs chipeket mutatott be a japán NEC.
A rekord sebességű adatátvitelt optikai szálakon érik el. Ez sokszorosa a mai szuperszámítógépeknél alkalmazott tisztán elektronikus kapcsolódásnak, előrevetítve a petaflop szuperszámítógépek érkezését. A lézeres kommunikációs chipek elektronikus jeleket alakítanak optikaiakká, a hangsúly azonban az adatok közvetítéséhez alkalmazott szálakon van.
A NEC egy úgynevezett VCSEL (lézert kibocsátó vertikális üregfelszín) félvezető lézer diódát használt, ami elektromos áram hatására lézerimpulzusokat termel. A cég kutatási részlege gallium arzenid és indium gallium arzenid keverékéből állította elő a diódákat, indiumra cserélve a hagyományos alumínium komponenst, ezáltal fokozta a VCSEL eszközök hatékonyságát. Ezzel a lépéssel tovább gyorsult a lézerimpulzusok átvitele az optikai szálakon.
Az új VCSEL chipekből példátlan erejű szuperszámítógépek építhetők, az NEC szerint technikájuk döntő fontosságú lesz az első petaflop osztályú szuperszámítógép kifejlesztésében. Ez a gép elvileg ezertrillió matematikai számításra lesz képes másodpercenként és az NEC 2010-re jósolja az elkészültét. A japán cég nem titkolt szándéka, hogy visszaszerezze a szuperszámítógépek fejlesztésében az Earth Simulatorral 2002 és 2004 között elért vezető pozícióját. Ez a gép a japán Tenger-Földtudományi és Technikai Ügynökség yokohamai központjában működik. A japánoknak jó esélyük van erre, ismervén a jelenlegi, elektronikus adatátvitelen alapuló szuperszámítógépek korlátait, melyek "csupán" néhány teraflopos sebességen üzemelnek. Sok olyan szuperszámítógép is akad, ami a boltokban általunk is megvásárolható processzorok ezreit összekötve végzi számításait. A jelenlegi csúcs darab, az IBM BlueGene-je a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban azonban így is nem kevesebb, mint 360 teraflopra képes.
A sebesség mellett azonban van egy másik fontos tényező, ami meghatározza egy
szuperszámítógép életképességét, ez pedig a költségoldal. Azzal szinte mindenki egyetért, hogy a VCSEL chipekből elképesztő teljesítményű számítógépeket lehet majd építeni, az azonban már kérdéses, hogy ki lesz az, aki megengedhet magának egy ilyen gépet. Mindez annak fényében érdekes, hogy a VCSEL chipek elvileg olcsóbbak lesznek, mint a hozzá hasonló optikai technikák, például az indium-foszfid lézerek. A szakértők szerint olcsóbb lenne a számtalan elektronikus kapcsolat egyetlen "adatcsőben" egyesítése, vagy több optikai jel egy kábelben történő továbbítása, azaz az úgynevezett hullámhossz elosztásos multiplexelés.
Az ár mellett felmerült az a kérdés is, hogy hogyan látnak el árammal, illetve hűtéssel egy megfelelő memória mennyiséggel rendelkező petaméretű rendszert. Azonban mindezek ellenére az NEC magabiztosan tekint a jövőbe a petaflop szuperszámítógépeket illetően. A cég szóvivője szerint egy ilyen géppel a teljes emberi test szimulálhatóvá válna a génektől egészen a sejteken át az összes szervünkig.
A rekord sebességű adatátvitelt optikai szálakon érik el. Ez sokszorosa a mai szuperszámítógépeknél alkalmazott tisztán elektronikus kapcsolódásnak, előrevetítve a petaflop szuperszámítógépek érkezését. A lézeres kommunikációs chipek elektronikus jeleket alakítanak optikaiakká, a hangsúly azonban az adatok közvetítéséhez alkalmazott szálakon van. A NEC egy úgynevezett VCSEL (lézert kibocsátó vertikális üregfelszín) félvezető lézer diódát használt, ami elektromos áram hatására lézerimpulzusokat termel. A cég kutatási részlege gallium arzenid és indium gallium arzenid keverékéből állította elő a diódákat, indiumra cserélve a hagyományos alumínium komponenst, ezáltal fokozta a VCSEL eszközök hatékonyságát. Ezzel a lépéssel tovább gyorsult a lézerimpulzusok átvitele az optikai szálakon.
Az új VCSEL chipekből példátlan erejű szuperszámítógépek építhetők, az NEC szerint technikájuk döntő fontosságú lesz az első petaflop osztályú szuperszámítógép kifejlesztésében. Ez a gép elvileg ezertrillió matematikai számításra lesz képes másodpercenként és az NEC 2010-re jósolja az elkészültét. A japán cég nem titkolt szándéka, hogy visszaszerezze a szuperszámítógépek fejlesztésében az Earth Simulatorral 2002 és 2004 között elért vezető pozícióját. Ez a gép a japán Tenger-Földtudományi és Technikai Ügynökség yokohamai központjában működik. A japánoknak jó esélyük van erre, ismervén a jelenlegi, elektronikus adatátvitelen alapuló szuperszámítógépek korlátait, melyek "csupán" néhány teraflopos sebességen üzemelnek. Sok olyan szuperszámítógép is akad, ami a boltokban általunk is megvásárolható processzorok ezreit összekötve végzi számításait. A jelenlegi csúcs darab, az IBM BlueGene-je a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban azonban így is nem kevesebb, mint 360 teraflopra képes.
A sebesség mellett azonban van egy másik fontos tényező, ami meghatározza egy
szuperszámítógép életképességét, ez pedig a költségoldal. Azzal szinte mindenki egyetért, hogy a VCSEL chipekből elképesztő teljesítményű számítógépeket lehet majd építeni, az azonban már kérdéses, hogy ki lesz az, aki megengedhet magának egy ilyen gépet. Mindez annak fényében érdekes, hogy a VCSEL chipek elvileg olcsóbbak lesznek, mint a hozzá hasonló optikai technikák, például az indium-foszfid lézerek. A szakértők szerint olcsóbb lenne a számtalan elektronikus kapcsolat egyetlen "adatcsőben" egyesítése, vagy több optikai jel egy kábelben történő továbbítása, azaz az úgynevezett hullámhossz elosztásos multiplexelés.Az ár mellett felmerült az a kérdés is, hogy hogyan látnak el árammal, illetve hűtéssel egy megfelelő memória mennyiséggel rendelkező petaméretű rendszert. Azonban mindezek ellenére az NEC magabiztosan tekint a jövőbe a petaflop szuperszámítógépeket illetően. A cég szóvivője szerint egy ilyen géppel a teljes emberi test szimulálhatóvá válna a génektől egészen a sejteken át az összes szervünkig.
És valóban, még mindig a kettes számrendszer fogjai vagyunk a számítástechnikában, ami egyszerű, de kétlem hogy mesterséges inteligencia építésére alkalmas lenne...