59
-
RaKmaTakaTa #59 
És valóban, még mindig a kettes számrendszer fogjai vagyunk a számítástechnikában, ami egyszerű, de kétlem hogy mesterséges inteligencia építésére alkalmas lenne...
Kiváncsi leszek mikor térünk át többszintű adatkezelésre és tárolásra (értsd: kettes számrendszertől nagyobb számrendszer használatára a számtech-ben). Az már más kérdés, hogy például egy hármas vagy négyes számrendszeren alapuló logikai kapu megépítése eléggé bonyolultnak/lehetetlennek hangzik. :(
Mostanáig mérgelődtem, hogy a procigyártók és szoftverfejlesztők mikor térnek már át az olcsó, tömeges, többmagos, többprocis megoldásokra. Főleg az intel BX csipkészletének idejétől húztág az idegeimet a majdnem haszontalan órajel versennyel. Hát a gyártók/fejlesztők részéről ez a lépés sokkal tovább tartott, mint gondoltam... így elméletileg a kettes számrendszerről áttérés is messze a jövőbe mutat... :( -
dez #58 Mire gondolsz? A kvantumgépekre? Az még kísérleti fázisban van, hiányos a technológia. A logikai kapukon alapuló gépek esetén meg nincs egyszerűbb és nagyszerűbb a bináris számrendszernél. -
messen #57 Áve!
Szerintem vicces, hogy a jelen kor nagy koponyái még mindig nem tudtak elszakadni a bináris számrendszertől. Pedig a technológia adott...
Csürsz!
Én -
dez #56 Ezek azért erősen csak becslések. Ilyen-olyan modelleken alapulóak. Nem is tudom, hogy jöhetett ki, mert ugye az agy nem ilyen direkt módon számol. (Egyébként Plutónium kedvéért flops.) -
hehehehe #55 jah igen az a mondat telleg eleg fura lett:) nah kb arra akartam utalni vele hogy nehany helyen irogatjak hogy az agy szamitasi teljesitmenye sok sok teraflop lenne ha lehetne igy merni, es egy ember altal irt MI-nek nem valszinu hogy eleg lenne az a kapacitas.bar fene tudja, ha csak gepben letezne kiesnenek rogton a mozgasert felelos reszek meg ilyenek...most igy utolag mar magam sem igazan ertem miert kezdtem el errol irni na mindegy:D neha kicsit szetszortnak erzem magam..:) -
dez #54 "ha lesz is sokkal nagyobb szamitasi teljesitmeny kell majd neki mint amennyit az emberi agy nyujtani tud."
Ez a mondat nem teljesen világos előttem. :)
"senki nemtud tokeletes programot irni(ilyen osszetettsegut)."
Az agy sem tökéletes, mégis működik. Sőt bizonyos szintig a sérüléseket is kompenzálni tudja.
Amúgy - a mai legelterjedtebb elképzelések szerint - az agy építőköveinek (neuronok) működése egyszerű (így egyszerű rutinokkal szimulálható), csak épp sok van belőlük, és nem ismert a pontos szerkezetük és funkciójuk a belőlük álló nagyobb egységeknek. Azaz nem a programozás a nehéz, hanem az ismeretek hiányosak. [Én kicsit máshogy gondolom.] -
hehehehe #53 nem lehet tudni hogy a tobb 1000 vagy megtobb algoritmusbol nem lehetne egy egeszet osszeallitani.amugy enis azon az allasponton vagyok hogy nincs meg program hozza.ha lesz is sokkal nagyobb szamitasi teljesitmeny kell majd neki mint amennyit az emberi agy nyujtani tud.senki nemtud tokeletes programot irni(ilyen osszetettsegut). -
Tiberius B #52 Nemtom, vmi megmagyarázhatatlan okból a relativitáselmélet nem annyira fura, mint a kettős természet, de lehet azért, mert nem lett még nekem rendesen és elfogadhatóan elmagyarázva: miért?, mikor?(?), hogyan?, bár ezek elég szubjektívek. Na mindegy, inkább hagyjuk.
A világegyetem valójában furább, bár egyszerűbb, mint gondolnánk. -
dez #51 Mint mondta már valaki, még nincs is mit futtatni. Kezdemények vannak, félkész elméletek, de ezek is inkább csak részfunkciókra. -
hehehehe #50 erdekes lenne ha mukodne azon a gepen az MI. arra lennek legjobban kivancsi hogy vajon okosabb e nalunk...vagy ha nemis az legalabb logikusabban gondolkodik e...ertem ezalatt hogy tud egy maganal jobb MI-t tervezni...ami ugye megintcsak tervezne egy nala jobbat es el is ertunk a szingularitashoz:) -
dez #49 Nagyon fura. :) De pl. a husszúság-kontrakció vagy az idődilatáció nem fura? (Vagy... valahol szinte minden?) -
Tiberius B #48 Nem nem fogadom el, csak kicsit fura. -
dez #47 Aha, szóval idegenkedsz tőle. Ez azt jelenti, nem fogadod el? Tudod, ez már rég nem csak elmélet, egy sor jelenség egyértelműen mutatja, hogy márpedig ez van, tetszik-nem tetszik. :) Olyan jelenségek, amiket hiába is tudnánk pontosabban megnézni, ott már rég nem részecske-szerű viselkedés van. Hacsak nem makroméretekre felfújt "részecskékről" van szó - ugyanis bár az energiaátadás pontszerű, a különféle hatások (akár saját magára, lásd interferencia) makroméretűek. De akkor már ugyanott vagyunk. :) A hit-nyilatkozatok helyett jobb volna utánanézned. ;) -
Tiberius B #46 Félig, én egyedül egyetlen egy vmitől idegenkedek, az a fura hullámkiterjedéstől és mégis "részecskeként" való kölcsönhatástól. Legszívesebben egy lokalizált kis "hullámzó" (mint egy lebegő vízcsepp) vmit képzelek el, ami mikor rendszerbe rendezzük, vhogy a rendszer is hasonló lesz. Amit leírtam az egy régebbi álláspont, egyszer mondtam, hogy igazából onnan is veszem, hogy olvastam egy korabeli könyvben, hogy ebből a levezetésből következik, hogy nem tudjuk egyszerre(!) mindkét tulajdonságot mérni kellő pontossággal.
A hozzászólásom végén mondjuk visszahelyezkedek jelenlegi "fő" álláspontomra, miszerint, amint úgy tudjuk megfigyelni a "részecskéket", hogy nem változtatjuk meg a tulajdonságaikat "jelentősen", akkor majd eldől minden (vagy jön egy új tudományos forradalom). Egyébként a könyvben a legérdekesebb az volt, hogy volt benne egy rész, ami a hullámviselkedéssel foglalkozik, és ott pl. szerepel a Schrödinger-egyenlet asszem, és elég érdekes, hogy ott a hullátulajdonság ("szétkenődés") mértéke a tömegtől függ, a mi testünk is elmosódik, ha egyként tekintünk rá, mindössze baromi kicsi az "elkenődés" mértéke.
Na asszem ennyi, kiicsit álmos vok, jó éjt mindenkinek!
-
dez #45 Az "álláspontod" kissé elavult.
Nem léteznek részecskék, abban a formában, amit gondolsz (golyócskák). Azok valójában hullámszerű "közegek" energiaátadó pontjai, és mint ilyenek, helyük nem fix. -
Tiberius B #44 Mint már több helyen, itt is kiállok azon álláspontom mellett, ami arra vonatkozik, hogy azért nem tudhatjuk egyszerre mindkét tulajdonságot nagy pontossággal megállapítani, mert a helymeghatározáshoz rövid(? hajnal van) hullámhosszú "fény" kell, ami meg nagy energiájú, ezért elcseszi az impulzusát a vizsgált részecskének.
Szerintem alapvetően ez csak technikai probléma, ha eljön az az idő, mikor (számot tevő) behatás nélkül meg tudjuk nézni a microvilág részecskéit, akkor nagyon-nagyon sok kérdésünkre választ kapunk. -
#43
Mind1 is, mert amire #30 írta a hozzászólást szerintem (#11-re), az eleve gáz, mert 2 p-vel írta (petafloppos)...
(és akkor ezt még nem is említettem: elektrónikus) :D -
greg971 #42 Már bocs ............ DE olvastátok ti a cikket ? 
-
dez #41 Biztos nem atomi szintem szimulálnak, hanem valószínű sejtszinten. És annak is erősen egyszerűsített modelljével. Plusz a felsőbb szinteknek is egyszerűsített modelljeivel. (Eleve nem tudnak mindent.) Szóval enyhén szólva nem lesz 100%-osan megbízható. Főleg hogy minden ember különböző IRL. -
dez #40 Mértékegységként flops, de kategorizáláskor szokás a "petaflop számítógép" alak. -
archkoven #39 ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
Az agyam eldobom! Még neki áll magyarázni, hogy miért nem süllyed el a hajó ha vasból van:)))
Köszönjük wanek, hogy megosztottad velünk, most már mi is tudjuk:)))))))))) -
Caro #38 Nekem modod? :)
A newtoni fizika szerint, ha ismernénk az összes atom helyzetét, sebességét, akkor ki lehetne számolni a jövőt.
Erre jön Heisenberg, hogy nem ismerhetjük akármilyen pontossággal egyszerre mindkettőt, mert igazából csak valószínűség mindegyik.
De ezzel is csak magadat cáfolod.
Elértünk az információtárolás olyan szintjére, ahonnan már nem nagyon lehet hova menni.
A mostani vinyók pl. 50 Gbit/inch^2 nagyságrendű adatsűrűséggel dolgoznak, és az elméleti határ 400 Gbit/inch^2.
Efölött a hőmozgás szétveri a mágneses rendezettséget.
Persze lehet hűteni, a kérdés, hogy megéri-e?
De mivel már az atomi szinteket közelítjük, ez azt jelenti, hogy egyszerűen már nem lehet hova menni. -
Caro #37 14-15 nagyságrendnyi különbség van 1 mól gázmolekulának csak a számossága(tehát nem a tárolt adat!) és az 512 mega ram között.
Ezért nem lehet. A tranzisztorok méretét a jelenleginél már nem fogják ezerszer kisebbre csinálni, már most is csak száz valahány atom egy tranzisztor!
És az még mindig csak 3 nagyságrendet jelentene, és még mindig csak 1 mólról van szó!
Szóval ha úgy 100000000000000000000 szorosára növekedik a tárolókapacitás, _AKKOR_ lehet atomi szinten egy embert modellezni.
1000000000000 szoros növekedés már Exabyte nagyságrendű adatokat jelentene.
Az más kérdés, hogy nem szükséges minden atomot eltárolni, ha minden sejt megvan, az már nagyon jó, és egy emberhez épp elég.
De az atomi szint lenne a valódi.
ps: a double 4 byte -
MacrosTheBlack #36 Az optika még nem chip, ez meg az. Erről szól a cikk. -
MacrosTheBlack #35 FLOPi diszk :D -
#34
Különben meg a Heisenberg féle határozatlansági reláció miatt minél pontosabban tudjuk az atom helyét annál pontatlanabbul a sebességét és fordítva. Ez azért van mert az atomok nem mint parányi vasgolyók száguldoznak a térben. A leírásukhoz tutira sokkal több bájt kell majd. -
#33
Én csak azt mondom, hogy a világon nagyon sok olyan dolog van amit egykor lehetetlennek tartottak, de kiderült, hogy nem az. Ezért gondolom, hogy nem lehetetlen. Pláne úgy nem, ha már ki tudjuk számolni mi kell hozzá. Mondjuk nem a jövő héten lesz az tuti, de egyszer lehetséges lehet. -
L3zl13 #32 Egyet értek. Szerintem sincs sok értelme a hírnek.
Ráadásul egy a 25Gbps nem is olyan extrém sok, tekintve, hogy a 10 Gigás optika már elég régóta létező dolog...
-
Caro #31 Vitatkozhatsz, ha akarsz, de attól nem lesz igazad.
Még 1 mólnyi atomot sem lehet lemodellezni, az emberben meg még abból is van egypár.
Ha kiszámolnád, hogy mennyi RAM kéne hozzá, akkor te is tudnád, hogy lehetetlen.
Egy atomról tárolni kell:
1)pozíció, 3db double
2)sebesség, 3 db double
3)elektronszerkezet, legyen csak 3 byte
4)mag, 2 byte már elég
ez összesen 11 byte egy atomra
Ezt szorozd meg 6.022*10^23-al
Egy 512-es modul kapacitása 512*2^20 byte!
Szóval van egy "kis" nagyságrenbeli különbség.(most nincs időm, de délután közös alapra fogom hozni) -
Plutonium #30 FLOPS! Nem teraflopos meg meg gigaflopos meg ilyenek. FLOPS ennek a mértékegységnek a neve. Floating-point Operations Per Second. Ennek a rövidítése és a second nélkül nincs értelme, mert nincs megadva mire vetíted le az adott mennyiséget. -
kukacos #29 Persze, mert azok mondhatni célprojektek. Pontosan lehet tudni, miért és mire kell a számítási teljesítmény, mennyi idő alatt térül meg, satöbbi. A szuperszámítógépek gyorsan elavulnak, az ilyenekre szánt célszoftvereket gyakran hamarabb megírják és tesztelik kisebb gépeken, mint hogy elkészül a platform. Ha csinálnál MI-ből is egy ilyet, milliónyi kutató jelenne meg, hogy az ő algoritmusát futtassák le vele, mert az lesz a tuti, noha biztosat senki sem tud.
Egyébként van sok ilyen projekt MI-re is, pl. az én kutatócsoportom is részt vesz egy ilyenben, bár azok nem feltétlen óriási számítógépekkel történnek, hanem elosztott farmokon történő számolgatással. Sajnos a módszerekből annyi van, hogy pusztán az ígéretesebbek kiválasztása elképesztő munkát igényelne, és amikor már ennyi pénz forog egy fejlesztésben akkor előjön az, hogy mindenki más módszert gondol a legjobbnak, így aztán semmire se jutnak. -
greg971 #28 Nos , lehet hogy én nem értelmezem jól a cikket DE nem adatátvitelről van szó? MI KÖZE az optikai átvitelnek a számítási teljesítményhez ?
Már kész adatok átvitele , illetve a számítások között van egy kis különbség ... na m1 ...
-
Kryon #27 Elvégre manapság már hatalmas és drága csillagászati műszereket és részecskegyorsítókat építenek az adott tudoményterületek kutatésaihoz.Illene már hasonló mérvű projecteket létrehozni MI kutatásban is.... -
#26
A lézer is árammal működik...
Amúgy a fogyasztás ilyen helyeken tényleg probléma lehet lassan. De mind1, mert aki szuperszámítógépet épít annak lesz pénze hozzá erőműre is. Vannak azért elég szép teljesítményű gázmotoros megoldások, amelyekből jól skálázható gyors reagálású erőműveket lehet összeállítani.
OFF:
A hajó támájáról mey annyit, ha vákuum lenne belőle akkor sokkal erősebb hajótest kellene, hogy ne roppantsa össze a falaira nehezedő víz nyomása. -
Kryon #25 Pontosan erre gondoltam!
Ha az MI-kutatók végre egy ilyen gépen "garázdálkodhatnának" nagyot lehetne előrelépni a témában....
-
Kryon #24 A Föld több országa is komolyan tervezgeti a robot haderőt,élükön az USA-val.Egy ilyen rendszer működtetéséhez szükség lesz efféle gépekre,és nem fogják rá sajnálni a pénzt.... 
-
Princeman #23 télleg, ha mindent lézerből csinálnak, a hajót is abból fogyják? :D:D:D:D
-
Advanced User #22 jaja : )
pár évtized múlva már ezek is csak játékszerel lesznek
-
#21
Sztem már annyira elmentetek más témába, hogy a cikk nevét "Lézer chipek és petaflop számítógépek"-ről lasan majd meg kell változtatni "Építsünk vasból halyót"-ra, hogy passzoljon a hozzászólásokhoz. LOL 
-
#20
Hibas. A legures ternek is van fajsulya, -foleg ha gyakorlati szempont szerint nezzuk (nincs tokeletes vakum)- csak sokkal kevesebb mint a levegonek(pl 1 atmoszferan).