SG.hu·

A tömegpusztítás középkori fegyverei

A középkori puskapor összetevői majdnem olyan hatékony elegyet képeztek, mint mai megfelelőik, közel azonos tűzerőt képviselve, ami megmagyarázza, hogyan válhatott a brit flotta a világ egyik legnagyobb haderejévé.

Robert Smith a Királyi Fegyvertár Konzervatóriumának vezetője egy Manchesterben tartott tudományos konferencián számolt be arról a puskaporról, amit 14. századi ősi receptek alapján állított elő.

"A puskapor egy elképesztő, furcsa és bizarr anyag" - nyilatkozott Smith az ausztrál ABC Science Online-nak. Kollégáival a semmiből alkotta újra a puskaport, ami alapvetően kén, faszén és salétrom keveréke. Nyers ként termeltek ki Izland hegyeiből, majd égerfából faszenet égettek. A harmadik alapanyagot, a salétromot az istállók trágyájából nyerték ki.

A középkori puskaport egy Loshult puska másolatába töltötték, ami egy 14. századi kisméretű, ágyúszerű svéd lőfegyver. Az újonnan készült puskapor 945 méterre repített egy ólom golyót, (másodpercenként 200 méteres sebességgel), ami nincs messze a kereskedelemben ma kapható puskapor 1100 méteres távolságától. A régi receptek szerint az összekevert port "le kell döngölni", azaz nyomás alá kell helyezni legalább 20 órára, de inkább 30 óra javallott. Azonban egész rövid előkészítési idővel is meglepő eredményeket értek el Smith munkatársai.

"Ez a leegyszerűsített por rendkívül hatékony" - mondta Smith. "Ami megdöbbentett, ha összekeverjük ezeket az egyszerű alapanyagokat és öt percre állni hagyjuk, úgy sül el, mint egy rakéta."

A csapat nagyobb fegyvereket is megtöltött a kezdetleges puskaporral, majd vastag fából készült falra irányították, a tenger hajóinak kilövését szimulálva. A kövekkel megtöltött ágyúk öklömnyi méretű lyukakat ütöttek a fán, míg a fémgolyók saját méretüknél is nagyobb lyukakat vágtak a falba. A következő lépés a hozzávalók különböző arányban történő keverése, hogy újra alkossák azt a módot, ahogy a középkor embere igyekezett növelni a por hatékonyságát a megjelenést követő évszázadokban (például a szemcsés granulátum jóval erősebb a finomra őrőlt változatnál).

"A háború fejlődésében mindig jelen van egy támadás és védekezés közötti verseny" - magyarázta Smith. "Ismerve milyen hatékonyak voltak ezek a fegyverek, információkhoz juthatunk, hogyan döntöttek az emberek a várak megtervezéséről, a háborúk megvívásáról és a hajók megépítéséről. Összességében az ok, amiért Anglia nagyhatalmi pozícióba jutott, az nagyban a haditengerészetnek köszönhető.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Demon Eyes Kyo2003. 09. 24.. 12:31||#18
50 éve STG44 volt a király, az AK47-et onnan nyúlta Kali apó. Amit leirsz az nem a lõfegyver fejlõdését mutatja hanem a szemléletváltást, hogy roncsoljon stb..
© NF2003. 09. 22.. 19:43||#17
Hol volt mindez a tömegpusztításhoz 😊, inkább az amikor trágyával töltött zsákokat meg hullákat hajítottak be az ostromlott várba.
© RelakS2003. 09. 22.. 07:26||#15
Lehet, hogy csak ennyit, viszont korántsem annyira füstölnek, mint régen!
© gz_82003. 09. 21.. 19:27||#14
Azok is biztosan vodkát fõztek sör helyett 😊))
© [HUN]PAStheLoD2003. 09. 21.. 14:15||#11
mivel ez egy angol recept volt... nem az alapanyag a lényeg hanem a metódus...
© Demon Eyes Kyo2003. 09. 21.. 12:28||#10
Áruld már el nekem mi köze van a kettõnek egymáshoz?
© TheZsenyka2003. 09. 21.. 01:54||#8
Valamikor a nyolcvanas évek közepén olvastam egy PIF képregényben az összetevõkrõl azt hiszem egy Hahota lapjain (Tudjátok, Pif és Herkules). Ez abszolút nem tartozik ide, mégis jólesett beledumálnom.

Köszi a figyelmet.
© gonosz2003. 09. 21.. 00:23||#6
hogyne lenne koze..
© Demon Eyes Kyo2003. 09. 20.. 23:13||#5
"A középkori puskapor összetevõi majdnem olyan hatékony elegyet képeztek, mint mai megfelelõik, közel azonos tûzerõt képviselve, ami megmagyarázza, hogyan válhatott a brit flotta a világ egyik legnagyobb haderejévé."

Köze sincsen a puskapornak a flottához :-) A puskaport nem csak az angolok ismerték.
© pakura2003. 09. 20.. 22:29||#4
Egyébként a mai háborúkat is hasonló lõfegyverekkel és robbanóanyagokkal döntik el mint a századokkal ez elõtt, a lõfegyverek pl. szinte semmit nem fejlõdtek az elmúlt ötven évben. Abban sincs nagy különbség az ahogyan a robbanóanyagot célba juttatják. A mai rakéta elvén mûködõ repülõszerkezetekkel már kísérleteztek több száz évvel ez elõtt is, legnagyobb fejlõdést a egyértelmûen a repülõtechnika fejlõdése jelentette a század elején és a mikroelektronika fejlõdése az utóbbi évtizedekben.
Atomfegyvert meg érthetõ okból nem vetnek be, fõleg elrettentésül szolgálnak.

Bár azt nem igen hiszem, hogy lõporok tljesítmény tekintetében csak ennyit fejlõdtek volna a középkor óta mint ahogyan a cikkben állítják.