55
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#55
Ott a válasz pedig: az autók egy (nagyobb) része kifejezetten a benzinüzemre készült, és mivel manapság már mindenféle trükköket bevetnek a mérnökök a nagyobb teljesítmény, a kisebb fogyasztás és a jobb környezetvédelmi mutatók miatt, ezért egyre érzékenyebbek is az üzemanyagra. Pont emiatt lett a 2007-es határidő megszabva Braziliában, hogy addigra csak olyan autók kerülhessenek újonan már az utakra, amelyek már eleve fel vannak készítve a 100%-os etanolra - tehát akár a teljes olajkrach esetén se álljon meg az élet. "Kicsit" vicces, hogy pont egy szegény ország csinál ilyesmit, nem? A Brazilok becslései szerint mintegy 120 milliárd $ értékű importált olajat sikerült kiváltani eddig ezzel a módszerrel, amely pénz ugye az országban maradt. Mint minden, ez is elsősorban elhatározás kérdése.
Persze tudni kell, hogy az etanolt a mezőgazdaság termeli, részben a melléktermékek feldolgozásával, amit az állam is támogat. Szóval egyfelől állami részről kell a zsebbe is kell nyúlni.
Hasonló lett volna nálunk is, az emlékezetes repce-biodiesel program, csakhát az (jó magyarosan) annak a példája lett, hogy nem szabad csinálni az ilyesmit... -
dez #54 Hmmm, ez érdekes. De mi a gond vele? Valaminek csak lennie kell, ha olcsó is és jó is, és mégsem minden azzal megy.. -
#53
Braziliában előírás, hogy a benzineknek minimum 25%-a Etanol (alkohol) legyen, 2003-ban az összes üzemanyagfogyasztás mintegy 40%-át Etanolból oldották meg, és 2007-re csak olyan autót lehet üzembe állítani, amely képes 100%-os Etanollal is tökéletesen működni. Braziliában az Etanol ára kb. fele a benzinének.... -
dez #52 Hm, reméljük, erre nem lesz szükség... -
dez #51 Jó lenne, ha már ma is ezekkel járatnák [az Otto-motort is], de csak van valami oka, hogy nem teszik. Mégpedig, hogy ugye jóval drágább, mint a benzin, főleg gázolaj (legalábbis a hidrogén, az etanolt nem tudom). Így nehéz lenne elérni, hogy ne az utóbbiakat akarják használni (ha már Otto-motor).. Az üzemanyag-cellában, mint írtad, (ugyancsak) szénhidronégből is nyerhetik a hidrogént, nem kell eleve azt "tankolni". Az Otto-motor dugattyúit mindenképp kell kenni, ami szintén folyamatosan elég, és - bár a katalizátor által csökkentett mértékben - kijut a motorból. Az alapjárati zaj kevésbé számít. Menet közben is zajtalan motort még nem hallottam, igaz, elektromosból sem, de utóbbit még nyilván tudják még halkítani, ha akarják. És más irányú fejlődési út is áll az utóbbi (elektromos alapú hajtás) előtt. Pl. felfedezhetnek még új áramtermelő (a fúziós reaktor is kész lesz egyszer), és tároló módszereket. A másik, hogy kis helyeken, sebességen jobban használható az elekromotor (kis sebességen jobban gyorsul, stb.), így belvárosba mindenképp jobb. -
HUmanEmber41st #50 Az autópályákon meg ki lehetne alakítani a kamionoknak felsővezetéket..
persze iszonyat pénzigényes a dolog, de valahol csak összegyűlnek az olajmilliárdok.. ( pl: Dzsoki Juing :) :) ) -
#49
Az Otto-motor működhet alternatív üzemanyaggal is, mint például etanol, de akár hidrogénnel is, akkor pedig nem szennyez (hiszen víz az égéstermék), a hangosra nagy kérdőjel a válasz (egy jobb benzinmotoros autónak olyan a motorja és a hangszigetelése, hogy alapjáraton abszolut nem hallani), a megújúló energiaforrás pedig hát.... meghajtásra megbízható megoldást nem tudok (a napenergia ilyen téren nem felel meg az igényeknek). -
dez #48 Ha nem szennyezne, nem volna hangos, nem nem-megújuló energiaforrást használna, hatékonyabb lenne, stb., nem lenne vele semmi baj... -
dez #47 Igen, az emberek mindíg félnek az újtól, meg hogy mit szól a szomszéd, stb. De ez várhatóan majd át fog lendülni (főleg, ha rendeletekkel is elősegítik). -
#46
A fékezéskor, lassításkor való energia-visszanyerés nem új dolog, emlékeim szerint vonatoknál, villamosoknál már jóideje használják, ahogy az elektromos ill. hibrid autókban is.
Az elektromos autókkal kapcsolatban szvsz a fő probléma az emberek hozzáállása, illetve rengeteg a tévhit és az előítélet velük szemben (amerikában rengeteg paródiában és viccben szerepel pl. az EV-1). -
HUmanEmber41st #45 A szélerőművek meg infrahangot generálnak (állítólag) ami szintén nem valami egészséges dolog, ebben nem vagyok biztos..
De (már egypárszor leírtam) ha a benzinkútnál kiegészítésképpen nem csak PB gázpalackot lehetne kapni, hanem feltöltött ( szabvány) akksit, és csak a töltési díjat kellene kifizetni (lemerült akksi ki=> feltöltööt be)akkor csak annyi időt venne igénybe, mint 1 átlagos tankolás..
Sőt ez most jutott eszembe, a fékezésssel pl vissza is lehetne tölteni valamennyit az akksiba, hiszen a mozgási energia a hagyományos fékeken hővé alakul. Ha ilyenkor bekapcsol 1 töltő generátor, igen hatásosan visszafogja a kocsit..persze nem vészfékezéskor..
De nem hiszem, hogy én találtam fel a spanyolviaszt, a fenti dolgok megvalósítása csak elhatározás kérdése lenne.
Ha pl az elektromos autók gyárai ilyen "plug n' play" csereállomásokat építenének, biztosan megnövekedne az elektromos autók iránt az igény..
De miért nem építenek??
Innentől már összeesküvés elmélet..találgatások... -
#44
Itt a technológiáról volt szó. Azt montad, hogy az Otto-motor működési elvét tartod szánalmasnak és elavultnak - pedig ha a működési elv jó, és bevállik, akkor ott nem hiszem, hogy a kornak bármit is kellene jelenteni. -
#43
A PSA elektromos autói éppen a költség, a gyártás és javítás miatt alapból úgy készültek, hogy megegyezett a karosszéria, a belső, egyszóval a hajtásláncon kívűl minden a benzines változattal, és a hajtáslánc elemeihez is probléma nélkül hozzányúlhatott egy autovillamossági szerelő. A töltés sem okozhatott gondot, hiszen hagyományos elektromos hálózati 220V-os csatlakozója volt. A töltési ideje tényleg nem volt túl barátságos (több óra), de egy átlag autóhasználónak így is bőven kielégítette az igényeit, hiszen csak úgyis 20-40km-et autózott egy nap, és este pedig otthon szépen feltölthette a járművet, igaz az akkukat a használat intenzitásától függően 2-4 év után cserélni kell (dehát ennyi idő után egy benzines autó hajtásláncában is ki kell cserélni ezt-azt). Nekem ez a program azért volt szimpatikus, mert gyakorlatiasan álltak a témához, nem megváltani akarták a világot. Mégis kudarc lett.
Az energiacella sem új találmány, ez is igaz, ott a probléma az üzemanyag. A hidrogén egyfelől drágán előállítható (jelenleg ugye főleg szénhidrogénekből állítják elő, mert így olcsóbb, mint elektrolizissel), drágán tárolható (különösen cseppfolyós állapotban) és ráadásul roppant tűz és robbanásveszélyes. Jelenleg ha jól rémlik, főleg a metánban bíznak, meg hasonló anyagokban, és ebből nyerik ki a hidrogént már a járműben, valami katalizátor segítségével. Ehhez kellett ennyi idő (persze az is tény, hogy ilyen irányú kisérletekre viszonylag kevés figyelmet szenteltek). -
#42
A szélmalommal semmi bajom: ha nem bszttnagy, nem szennyezi a környezetét; megújuló energia hajtja; nem okoz annyi balesetet;
Egy kis szélgenerátort szívesen felállítanék a (nemlétező) kertesházamban, de egy Lexus LS430 vétele (President II csomaggal) valszínű skizofrénné tenne. :) -
dez #41 Tanulmányautók jó ideje vannak, de sokáig csak érdekesség volt. Csak néhány évvel ezelőtt kezdtek igazán gondolkodni a sorozatgyártásban, és eddig csak kisebb sorozatok voltak, mert nem voltak meg a megfelelő feltételek. De most, hogy van valódi szándék, sorra születnek a találmányok. Legutóbbig talán a legnagyobb probléma az energiaellátás volt. Ez az üzemanyag cellák (ami állítólag igazából nem is annyira új dolog) fejlődésével hamarosan meg fog szűnni. Vagy van pl. most egy új fajta akkumulátor, ami viszonylag könnyű, nagy kapacitású, és nagyon gyorsan feltölthető. Tehát szinte "naponta" van valami új felfedezés. (Vagy páncélszekrény nyitogatás ;) )
És persze a nagyobb sorozat alacsonyabb árat is jelent, mert ugye ez is gond volt. Meg a szükséges infrastruktúra (töltőállomás, stb.) is hiányzott.
Az emberek gondolkodása: mint írtam, máris több városban eldöntött kérdés, hogy a város nagy részére nemsokára már csak ilyenekkel lehet majd behajtani. Ez valószínű rohamosan el is fog terjedni (rájönnek az emberek, mennyivel jobb úgy a levegő, és persze hivatalból is az egészségvédelem miatt, és amúgy is több, de kisebb autóra van szükség, stb.), a belső égésű kiszorul az autópályákra, stb. Aztán lassan onnan is eltűnik.
(De ha most hirtelen találnának egy hatalmas olajkészletet, hát valószínű ez kitolódna újabb néhány évtizedet.)
Nekem is volt autóm, de eladtam, és többet már biztos nem veszek belső égésűt (illetve azért szoktam inkább robbanómotort írni, mert azt hiszem, végülis pl. az üzemanyagcellában is lassú égés megy végbe, tehát ott is van "belső égés" :) , csak az nem közvetlenül hajtja a kerekeket). Ezt a "pár" (~8-10) évet már kibírom nélküle. :p -
#40
Az ilyenekre mindig azt szoktam válaszolni, hogy mind az USA-ban (pl.: EV-1), mind Európában (pl.: Citroen AX és Peugeot 106 elektromos változatai) vásárolhatóak már jóideje elektromos autók. A vásárlók viszont nem rajonganak értük. A gyárak hiába öltek komoly pénzeket a fejlesztésekbe, nem voltak kifizetődők (pedig pl. a PSA elég markánsan hírdette anno francia nyelvterületen az elektromos autóit).
Az emberek gondolkodásának kellene megváltoznia...
-
dez #39 (Vagyis inkább hogy legenda.) -
dez #38 Egyes amcsi city-kbe 2010 után nem mehet be belső égésű motoros autó. Még hidrogénes sem (kenésre ott is szükség van). Csak elektromotoros (amit hajthat üzemanyagcella által termelt áram is).
Te nyílván hiszel benne, hogy az olajlobbinak semmi köze az autógyártáshoz, és hogy az is csak puszta véletlen lesz, hogy az olaj drágulásával (ahogy fogy) egyre több korábbi találmány fog előkerülni páncélszekrények aljáról. (Több ilyenről lehet konkrétan is tudni, mielőtt összeesküvés-elméletet kiáltasz. ;) ) -
#37
Ott szerinted mennyit eszik egy átlag verda százon? 6.8 litert?
Azért az emberi gyarlóság, és nem a technológia a felelős. ;) -
#36
A szélmalmok alapelve több száz éves, akkor a szélerőművek is idejétmúltak?
A belsőégésű motorok esetén jelenleg az Otto- és Diesel-motorok rendelkeznek a legkiforrotabb konstrukcióval, hiába vannak "elegánsabb" megoldások, mint a Wankel-motor vagy a gázturbina, ezek nem tudnak jelenleg versenyre kelni a "hagyományos" belsőégésű motorokkal. Még az alternatív üzemanyagok esetén is (pl. Hidrogén) valószinüleg jóideig ők lesznek a meghatározó megoldások... -
Commandante #35 "környezetszennyező hatása csökkent brutális mértékben az elmúlt évtizedekben"
Mondjuk Európában, ahol a csapból nem kőolaj folyik, és ott, ahol nem nyírják ki az arabokat pár gallon benzinért. A légszennyezés 20% az USA-ból jön. Ott szerinted mennyit eszik egy átlag verda százon? 6.8 litert?
"Így nem túl meggyőző az egyensúj képessége?!"
Szerintem nincs is egyensúlyérzéke. Eddig ez a leggagyibb robotcsávó, amit az sg-n bemutattak. Járókeretes, mint a nagymuter!
-
#34
Nézd, nemtom mennyi a hatásfoka, de ha eszembe jut egy működési vázlat, kínomban röhögnöm kell annyira szánalmas. A feedback opciók is röhejesek (turbó és a kompresszor).
Szvsz az Otto konstrukció már idejétmúlt, jó lenne lecserélni. Persze nemvok mérnök v feltaláló nemtom megmondani a frankót, csak idegesít hogy a lobby meg a kényelem ennyire preferálja azt a xart. -
Athlon64 #33 Amúgy megnézve a videókat a robot egy rudra rögzítve járkál!
Így nem túl meggyőző az egyensúj képessége?!
Egyébként a Japók már bemutattak egy járó robotot amely teljesen függetlenűl önnálóan járt meg még valamit pofázott is... -
Athlon64 #32 Hát pont ezért fontos! -
plamex #31 "környezetszennyező hatása csökkent brutális mértékben az elmúlt évtizedekben"
Ez lehet csak van egy kis probléma ... hiába kevésbé környezetszennyezőbb ha egyre több van és így globálisan nagyobb a szennyeződés ... -
RpPRO #30 Na es mi van, ha ez a terroristak kezebe kerul? 
-
lokko #29 -ez egy füstszűrő, ez egy polip, ez megegy rakás sz*r
-na hanyas szintű vagy te rakás sz*r?
...
bocs ezt nem tudtam kihagyni ...
amúgy az emberi járás nem neuronháló alapú lemodellezése értelmetlen zsákutca, amolyan egyetemi pénzkidobás az egész, ami munkát adhat a profoknak diákoknak egyaránt, de értelmetlennek tűnik ... -
#28
Ha tudsz egy atomreaktor esetében a gőzturbina által hajtott generátornál jobb hatásfokú megoldás, nosza, elő vele. De megnyugtatlak, nincs ilyen... -
#27
Pont, hogy a belsőégésű motorok hatékonysága növekedett és környezetszennyező hatása csökkent brutális mértékben az elmúlt évtizedekben. Az 1910-es években egy liter hengerűrtartalomból alig 10 lóerőt tudtak kihúzni, 1930-ban már 30 lóerőnél tartottak, ma pedig már 100 lőerőt, miközben a fajlagos fogyasztás nem nőtt. -
#26
Jaja szart se er ez a robot igy! :( -
#25
OFF
Nem igazán értem, hogy miért nem fektetnek több pénzt a Wankel motorba ha már mindenképp a benzines megoldást akarják nyomni, az RX-8-at elég jól elviszi.
ON
A videókon nekem úgy tűnik, hogy Rabbit ki van támasztva kissé. Így azért jóval egyszerűbb futkározni, hogy nem kell az egyensúllyal törődni. -
#24
itt látszik, hogy milyen tökéletes mérnök a természet! bár neki egy kicsit több ideje volt fejlesztésre... :)
egyébként én megelégszem, ha mondjuk lánctalpon hozza be a sört egy robot nem lábon. :) -
Runo #23 Tényleg határtalan az emberi ostobaság és értetlenség, egyetértek dez -zel, mert értem a gondolatmenetét.
Egyébként nekem is az jutott eszembe, a videót megnézve, hogy - hol vagyunk mi még Asimov-tól!
Ha végig gondoljátok, volt egy kirobbanó fejlődés a gőzgép megjelenésével, de valóban csak finomítgatjuk a dolgokat!
Bizony! Hiába atomerőmű, abban is gőz termeli az áramot /gőzturbina/
-
#22
"Én meg azt kérdezem, 100 évvel később még miért "autón" közlekedünk."
Hát igen, egyre szarabb dolgokat találnak ki...
A szekér megfelelt az embereknek évezredekig, "csupán" 100 éve van autó, de neked már nem jó.
-
#21
1et értek dezzel, az autók -annak ellenére h marhasokan dolgoznak rajtuk (F1 istálók, stb..)- alapjaiban nem sokat változtak. Engem személy szerint a motor "hatékonysága" (nameg büdössége) idegesít: szénhidrogén robbanási energiájából függőleges mozgás, abból pedig forgó mozgás..
Felix Wankel találmánya gyenge mégis üdítő fény volt ebben az unalomban, sajna az Otto-motor tartja magát, a sok tervezőmérnök és fejlesztőcsapat inkább biztosra megy és nem kockáztatja a sok-sok pénzt, hiszen a "finomításokkal" is óriási nyereséghez jutnak.
Ellenben örvendetes, h Japánban és Kaliforniában politikai PR lett az alternatív üzemanyaggal hajtott konstrukciók támogatása. -
dez #20 (Korrekció: nem 100 évvel később, hanem úgy 200.) -
dez #19 Persze hosszabb távon, ha valóban olyan fejlettek lesznek majd a "robotok", nem is lesz szüksége az embernek "közlekedő alkalmatosság"-ra, mivel nem is lesz ember. :p -
dez #18 Ja, épp erről van szó, hogy a robotok terén még nagyon sok változásnak, felfedezésnek kell bekövetkeznie. Mert tuti nem ilyen hidraulikus vagy tengelyes-elektromotoros hajtásúak lesznek. Van már "mesterséges izom", csak épp még jóval gyengébb, mint akár az emberi. Az irányítórendszer meg egy nagy 0, és ott főleg minőségi ugrásokra lesz szükség. Mivel az MI kutatás is gyerekcipőben jár. (Annak ellenére, hogy nem ma kezdték.) Tehát, a fantasztikus filmek robotjai már távolról sem fognak hasonlítani a maiakra. -
dez #17 Az elektromotoros autó már nem autó? ;)
Egy autós könyvben olvastam, hogy a mai autókban használatos dolgok többségét az autózás első pár évében találták ki (vagy már előbb). Kivétel azt hiszem a dízel-motor, az valamivel későbbi megoldás.
A műszaki élet már csak ilyen, hogy a relatíve kisebb finomítások is sok munkát igényelnek.
Azt írod, ami nem 4 keréken gurul, az már nem is autó (gondolom, nem úgy gondoltad, hogy az "autó" elválaszthatatlan része, amit az első 3 mondatban írtam, és ami még ide sorolható). Én meg azt kérdezem, 100 évvel később még miért "autón" közlekedünk. -
Drawain #16 Amennyiben vmelyik megvalósul azok közül amit mondtál, az már nem autó. Lehet finomításnak nevezni, de igen komoly mérnöki munkák vannak ezek a "finomítások" mögött, amik kiindulópontjai lehetnek más irányú, elvű fejlesztéseknek. A robotokkal kapcsolatban is át kell esni az ilyen finomításokon. Egyébként vannak már a gravitációt kihasználó, igen gyorsan szökkenő robotok elég régóta, bár azoknál más tipusú problémák vetődtek fel (pl megállás).