Hunter

A fekete lyukak miatt nem tudjuk, hol az Univerzum közepe

Kutatók úgy vélik, a fekete lyukak és a hozzájuk hasonló hatalmas gravitációs források meggátolhatják azon törekvéseinket, hogy valaha is megtaláljuk az univerzum középpontját.

A többszörös fekete lyukak és más hatalmas tömegű objektumok képesek egészen váratlanul és kiszámíthatatlanul meghajlítani a fénysugarakat, állítják a kutatók. "Bármilyen kísérlet esetén, ami arra irányul, hogy felfedezzük mi történt anno világegyetemünk születésekor, számításba kell vennünk azt, amit a gravitáció által előidézett negatív fénytörés okoz az általunk látott sugárzással" - mondta Akhlesh Lakhtakia, a Penn State University munkatársa.

Mind a rádió-, mind a vizuális csillagászat az elektromágneses sugárzásra támaszkodik, amit befolyásol az anyag, amin áthalad. A negatív fénytörési értékkel rendelkező anyagok másként továbbítják a fényt vagy más hullámenergiákat, mint a pozitív értékkel rendelkezők. A természetes anyagok pozitív fénytörésűek. Amikor a sugárzás, legyen az fény, radar vagy mikrohullámú, vízen, üvegen vagy más természetes anyagon halad át, azok ugyanabba az irányba szorítják ki a sugarat. Egy negatív fénytörési értékű anyag azonban ellentétes irányba tereli a sugárzást.

A kutatók korábban már bebizonyították, hogy nincs szükség anyagra a világűrben a negatív fénytörés kialakulásához. Elég, ha a sugár áthalad egy nagy tömegű objektum, mint például egy forgó fekete lyuk gravitációs mezején és elméletileg máris megtörtént a negatív fénytörés. A gravitáció befolyása attól függ, hol helyezkedik el a szemlélő. Egy helyi megfigyelő csak egy nagyon kis részt lát abból az egyetemes képből, ahogy a nagy gravitációs erők befolyásolják az elektromágneses sugárzást. Ha innen nézzük, akkor a gravitáció egységes és nem okoz negatív fénytörést.

A tanulmány szerint az univerzum feltérképezésénél a hatalmas gravitációs forrásokat is figyelembe kell venni. "Amikor a fényt nyomon követjük, számításba kell venni a gravitációs erőket is, bár hatásuk csak a forgó fekete lyukak közelében jelentős " - mondta Lahtakia. "Nem kell elkeseredni, ha nem tudjuk felfedezni a világegyetem eredetét. A gravitációs hatásnak köszönhetően valószínűleg nem is igazán tudjuk hova is nézünk" - tette hozzá, bár a vele együttműködő Edinburghi Egyetem kutatói hiszik, hogy a tudomány végül képes lesz leküzdeni az univerzum feltérképezését gátló akadályokat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • lifegood #46
    Mindig baj van ezekkel a feketelyukakkal.
  • smity 8D #45
    közepe??????????!!!!!!!!

    uhh

    még a végét sem tudjuk behatárolni, és már a közepén vitatkozunk? :DDDDDDDDDDDDDDDD
  • feketeribizli #44
    Az Univerzum közepe ott van ahol mi vagyunk, mert az ugy keletkezett szerintem, hogy az anyag összeomlott energiává, sötétté, s azután pillanatokra keletkezett egy gömalaku sötétenergia góc, de ez néhány secundum alatt olyanná vált, mint egy homokkupac, vagyis beomlott a gömbb, s az északi része lefelé délnek áramlott, ezáltal egy kup alak jött létre, s szélein az anyag szerintem nem be, hanem kifelé áramlik.
  • Tetsuo #43
    Csak mondom, hogy az átalad említett Arisztarkhosz előtt is voltak bizonyosan hasonló gondolatok, viszont az általános nézet Kopernikuszhoz köti a nem földközponti (jelen esetben heliocentrikus) világképet, hiszen neki akadtak folytonosan követői s így terjedt el a világnézete. Ezért írtam h K. óta tudjuk, mert Arisztarkhosz óta már egyszer el is felejtettük.
    Tehát a #17es spamed szőrszálhasogatás volt, erre fel a #37ben én is hasogattam kicsit. :)

    A példát meg annak magyarázd, aki nem értette meg a #15öst.
    Ehh mind1.
  • Zsoldos #42
    Jo most nem kell poenkodni ezen. Ha neked ennyire nem szamit kie' eredetileg a gondolat, ennyi erovel az enyem is lehetne, kit erdekel, hogy ki gondolt mar ra. Nagyon szep es erdekes elmeletek voltak mar joval elotte is, a legfobb visszatarto ero az volt, hogy az egyhaz, es a 'tudomany' (azert irtam idezojelbe mert ekkor meg nem igazan letezett a fogalom) az arisztoteleszi nezeteket karolta fel, es kikozositettek azokat akik ettol eltertek. Lenyegesebb volt nekik a 'jelensegek megmentese'-tehat az eddigi nezetek, pl a szabalyos korpalyak, a szferak elmelete stb., mint a valos okok keresese.

    Ez tudomanytortenet, foldbe dughatotod a fejed, hogy ez teged nem erdekel, es mondhatsz tovabb butasagokat, csak nem biztos hogy az a legintelligensebb magatartas.

    A dimenziok meg lenyegtelenek, a szemlelteteseknek az a lenyeguk, hogy a valosag leegyszerusitett masai, a pelda szempontjabol lenyeges komponenseket megtartva.

    Csak a kedvedert, ha ez szamodra nehezseget okoz: a kenyer tesztajaba mazsolakat teszunk, es sules kozben ahogy dagad a teszta, minden mazsola tavolabb kerulnek egymastol es a kozepponttol is.
  • Zsoldos #41
    Maradjunk inkabb annyiban, hogy ez egy folyamat. Nem egy ember nevehez kotheto.
  • Ratty #40
    Amiről beszéltek az a "kopernikuszi elv"
    Amit viszont Bruno csinált, de ki tudja milyen okokból nem róla nevezték el
  • Ratty #39
    Ja
    Meg ha hidegebb lesz a háttérsugárzás, mint a feketelyuk sugárzása, akkor kicsit nagyon meggyorsul az elpárolgási folyamat, és eltűnik az összes fekete lyuk!
  • Tetsuo #38
    Mint már írtam h csak a galaxishalmazok között mutatható ki a tágulás.. (Ezt a mondatot 5x írtam át, h megértsd :)
  • Tetsuo #37
    Sőt lehet h már a Neandervölgyieknek is volt olyan gondolata, h nem a Föld a Világ középpontja..

    De most télleg olyan bénán írtam le azt hogy nincs középpont, vagy szivattok?? (Az ócska lufis példát meg azért hagytam ki, mert minden könyvben benne van s valójában egyel több dimenzióról van szó.)