A fekete lyukak miatt nem tudjuk hol az Univerzum közepe

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

lifegood
#46
Mindig baj van ezekkel a feketelyukakkal. <#szeret>

#45
közepe??????????!!!!!!!!

uhh

még a végét sem tudjuk behatárolni, és már a közepén vitatkozunk? 😄DDDDDDDDDDDDDDD

áááá na látom nevet már nem tok változtatni. de mindegy akkor nem számít :) csak idgesítő ,hogy mindeki homokos fiúnak néz. tehát a tisztán látás végett: lány vok :)) bezony .na :))

#44
Az Univerzum közepe ott van ahol mi vagyunk, mert az ugy keletkezett szerintem, hogy az anyag összeomlott energiává, sötétté, s azután pillanatokra keletkezett egy gömalaku sötétenergia góc, de ez néhány secundum alatt olyanná vált, mint egy homokkupac, vagyis beomlott a gömbb, s az északi része lefelé délnek áramlott, ezáltal egy kup alak jött létre, s szélein az anyag szerintem nem be, hanem kifelé áramlik.
Tetsuo
#43
Csak mondom, hogy az átalad említett Arisztarkhosz elõtt is voltak bizonyosan hasonló gondolatok, viszont az általános nézet Kopernikuszhoz köti a nem földközponti (jelen esetben heliocentrikus) világképet, hiszen neki akadtak folytonosan követõi s így terjedt el a világnézete. Ezért írtam h K. óta tudjuk, mert Arisztarkhosz óta már egyszer el is felejtettük.
Tehát a #17es spamed szõrszálhasogatás volt, erre fel a #37ben én is hasogattam kicsit. 😊

A példát meg annak magyarázd, aki nem értette meg a #15öst.
Ehh mind1.

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

#42
Jo most nem kell poenkodni ezen. Ha neked ennyire nem szamit kie' eredetileg a gondolat, ennyi erovel az enyem is lehetne, kit erdekel, hogy ki gondolt mar ra. Nagyon szep es erdekes elmeletek voltak mar joval elotte is, a legfobb visszatarto ero az volt, hogy az egyhaz, es a 'tudomany' (azert irtam idezojelbe mert ekkor meg nem igazan letezett a fogalom) az arisztoteleszi nezeteket karolta fel, es kikozositettek azokat akik ettol eltertek. Lenyegesebb volt nekik a 'jelensegek megmentese'-tehat az eddigi nezetek, pl a szabalyos korpalyak, a szferak elmelete stb., mint a valos okok keresese.

Ez tudomanytortenet, foldbe dughatotod a fejed, hogy ez teged nem erdekel, es mondhatsz tovabb butasagokat, csak nem biztos hogy az a legintelligensebb magatartas.

A dimenziok meg lenyegtelenek, a szemlelteteseknek az a lenyeguk, hogy a valosag leegyszerusitett masai, a pelda szempontjabol lenyeges komponenseket megtartva.

Csak a kedvedert, ha ez szamodra nehezseget okoz: a kenyer tesztajaba mazsolakat teszunk, es sules kozben ahogy dagad a teszta, minden mazsola tavolabb kerulnek egymastol es a kozepponttol is.
#41
Maradjunk inkabb annyiban, hogy ez egy folyamat. Nem egy ember nevehez kotheto.
#40
Amirõl beszéltek az a "kopernikuszi elv"<#lookaround>
Amit viszont Bruno csinált, de ki tudja milyen okokból nem róla nevezték el<#bee1>

#39
Ja<#kacsint>
Meg ha hidegebb lesz a háttérsugárzás, mint a feketelyuk sugárzása, akkor kicsit nagyon meggyorsul az elpárolgási folyamat, és eltûnik az összes fekete lyuk! <#hehe>

Tetsuo
#38
Mint már írtam h csak a galaxishalmazok között mutatható ki a tágulás.. (Ezt a mondatot 5x írtam át, h megértsd 😊

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

Tetsuo
#37
Sõt lehet h már a Neandervölgyieknek is volt olyan gondolata, h nem a Föld a Világ középpontja..

De most télleg olyan bénán írtam le azt hogy nincs középpont, vagy szivattok?? (Az ócska lufis példát meg azért hagytam ki, mert minden könyvben benne van s valójában egyel több dimenzióról van szó.)

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

atlagember
#36
ÉN vagyok az univerzum közepe. Mit kell ezen a kérdésen ennyit rágódni?

SecondOrb: A legjobb internetes városépítő stratégiai játék. www.secondorb.hu

#35
Eszerint az erveles szerint (mivel csak a sajat erzekszerveiddel erzekeled a vilagot) te vagy a vilagegyetem kozepe..
#34
..mindazonáltal, mivel mi vagyunk a megfigyelõ, így csak annyit mondhatunk, hogy mi vagyunk a Világegyetem közepe.
Hát, ennyit már a görögök is tudtak :-)

Kara kánként folytatom tanításom.

#33
mértanilag vagy súlypontilag persze lehet középpontja - az ismert! - világegyetemnek, de ez a középpont nem biztos, hogy a kezdeti szingularitás, az origo, amibõl minden keletkezett.
másrészt, meg ott van az agnosztikus tényezõ, hogy - amint az elõbb említettem - csak az ismert világ középpontját tudod esetleg meghatározni (ha meg tudod, ugyanis épp a gravitációs lencsehatás miatt az információk ugye nagyon torzultan érkeznek ide), de ez még nem biztos, hogy tényleg a Világmindenség köldöke.

Kara kánként folytatom tanításom.

#32
A jelenlegi ismereteink szerint veges mennyisegu anyag van az univerzumban. Tehat letezik az osszes anyagnak egy kozos kozeppontja, sulypontja. Persze tortenik egysmas kozben az anyagokkal, igy valoszinuleg nem 1 fix pontrol van szo, de letezik ez a pont.
#31
Nem Kopernikusz ota, mar a gorogoknek is voltak heliocentrikus elmeleteik ie 300 korul. Kopernikusz neven maradt fenn a fogalom, mert kb ekkorra, sot teljes mertekben csak joval utana (Keppler korul) alakultak ki a kello tarsadalmi, ill. tudomanyos feltetelei, hogy egy ilyen rendszert elfogadjanak.

Diokles: pont egy ilyen lufis peldat akartam leirni az elobb csak aztan lattam a tiedet😊
#30
Közeledünk még az Androméda galaxishoz, kb 5 milliárd év múlva találkozunk és baromi gyorsan repülünk a Nagy Attraktor nevû galaxis fal felé is.

Hawking gondolata volt ez, hogy visszafordul a tágulás meg az idõ, de mostmár minden jel arra mutat, hogy nem így lesz.

#29
#28
"Ezekrõl a helyi tömörülésekrõl még sosem hallottam, ezzel újat mondtál, már ha arra céloztál, hogy vannak egymáshoz közeledõ galaxisok is."

Naná, hogy vannak.
Az, hogy a Sagittarius közeledik hozzánk, az bújjon el az olyan kozmikus ütközések mögött, amikor két nagydarab galaxis megy egymásnak. Olyan táncra perdülnek, hogy nocsak...
A NÁZA honlapján van szép kis szimulációs videó, amelyen lehet gyönyörködni ilyen jelenségben. Azért csak szimuláció, mert valósidejû felvételt nehéz lenne készíteni, mivel évmilliárdokról van szó.

A hozzánk közeledõ Sagittarius törpegalaxis egyébként pórul fog járni, mert a Tejút szépen fel fogja csavarni, úgyhogy egy kar lesz belõle, mint amilyenek már vannak. Egy ilyen karban van a mi naprendszerünk is. Elvileg mondjuk elképzelhetõ, hogy a törpegalaxis egy csillaga, naprendszere kupán vág minket, de ennek kicsi az esélye, mert olan ritka a Tejút szélén az anyag, hogy a bekebelezett törpe csak úgy elvész benne. Még az is elképzelhetõ, hogy pár csillagja a másik oldalon kilövõdik a fagyos intergalaktikus térbe, és (anya)galaxis nélkül, árván bolyong a végtelen ûrben.
Azért sokkal izgalmasabb a világegyetem, mint ahogy laikusként elsõre az ember elképzelné...

Kara kánként folytatom tanításom.

#26
ez nem tudományos vélemeény, de mivel az idö is visszafordul önmagába állitolag! Így gondolom a tér is. mert én nem hiném hogy a tér végtelen.
Szerintem mikor azt hinén hogy elértük a végét hirtelen az elején leszünk.
mig az idönél mikor menénk elöre akkor a multba kerülönk és ott megyünk elöre azaz közeledünk a ki indulási ponthoz.

vagy valami ijesmi.
#25
Hát én nem tudom itt ki mire gondol, én a középpont alatt mondjuk a galaxis tömeggközéppontját értem.

A tágulás középpontját nem vitatom, mert nem tudok róla semmit, meg elfogadom, hogy az említett elvek alapján nem lehet ilyet meghatározni.

Ezekrõl a helyi tömörülésekrõl még sosem hallottam, ezzel újat mondtál, már ha arra céloztál, hogy vannak egymáshoz közeledõ galaxisok is.
#24

Kara kánként folytatom tanításom.

#23
Megvan a szomszédos törpegalaxis: Sagitarius (Nyilas).
A Tejútrendszer közvetlen környezete ezen a képen nagyon szépen látható.

Kara kánként folytatom tanításom.

#21
helyesebben: a legtöbb galaxis távolodik a többi galaxistól.
persze vannak olyanok, amelyek közelednek egymáshoz: a mi galaxisunk pld. hamarosan felfalja azt a törpegalaxist, amely a közelünkben van, a nevére most nem emlékszem.

A világegyetem nagy léptékben tágul, de helyileg vannak tömörödések: vannak galaxisok, amelyek közelednek egymáshoz. Ha a galaxisokon belülre megyünk, ott itt megtalálható mindkét erõ, az anyag sûrûsödik, majd felrobban, és kezdõdik minden elölrõl.


Középpont nincs, mert a kezdet kezdetekor, a Nagy Bumm idején a tér is egy pontba sûrûsödött, és az kezdet pont ma tulajdonképpen mindenütt ott van, tehát a világegyetem közepe mindenütt ott van.

Kara kánként folytatom tanításom.

#20
középpont? mekkora hülyeség. nincs olyan.

Kara kánként folytatom tanításom.

#19
Magadnak is ellentmondasz. Ha mindenhonnan nézve tõlünk távolodik, akkor pont ezáltal vagyunk mi a kitüntetett pont. De természetesen ez nem áll.

Arra akartam célozni, hogy: "minden galaxishalmaz TÕLÜNK távolodik." helyett így kellett volna írnod: minden galaxishalmaz távolodik tõlünk, mert ez igaz.
Tetsuo
#18
Pont ezt mondom, (ha végig olvasnád rájönnél), mindenhonnan nézve "tõlünk" távolodik, azaz nincs kitüntetett pont.

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

#17
"Kopernikusz óta tudjuk h a Föld nem a világ középpontja, mégis innen úgy látszik h minden galaxishalmaz (csak ebben a léptékben mutatható ki az általános tágulás) TÕLÜNK távolodik."

Ajánlanék egy IS szócskát. Meg egy lufit, amire pontokat rajzolsz és felfújod. Keresd meg melyik AZ a pont amelyiktõl a TÖBBI távolodik!
Tetsuo
#16
Jah s asszem Hawking könyvében is benne van. (Az idõ rövid története c. könyben.)

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

Tetsuo
#15
Kopernikusz óta tudjuk h a Föld nem a világ középpontja, mégis innen úgy látszik h minden galaxishalmaz (csak ebben a léptékben mutatható ki az általános tágulás) TÕLÜNK távolodik.
A Világegyetem tágulása nem hasonlítható egy robbanáshoz, aminek a térben volt egy kiindulópontja. Nincs olyan rögzített alap v háttér amelyhez képest végbemenne a tágulás. Maga a tér tágul, mert a Világegyetem magába foglalja a teret is. A Hubble törvény lényege is elveti a középpontot, hiszen az egymástól távolabbi objektumok nagyobb sebességgel távolodnak mint a közelebbiek.
Ez nem bizonyíték, csupán egy elmélet, amit a világ legtöbb tudósa elfogadott. (Pl a forrás írója: John D. Barrow.)

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

[HUN]PAStheLoD
#14
A fekete lyukak elektromágneses sugárzás formájában adnak ki energiát és így csökken a tömegük is .. egy idõ után egyszerûen eltûnnek

hátö .. az előző aláírásom sokkal jobb volt :]

#13
Nem feltetlenul. Csokkennek is a fekete lyukak. Anyagot veszitenek, egyfajta 'parolgo' hatas lep fel. Nem emlekszem mar hogy neveztek (hawking)

Amugy nem kell fekete lyuk, hogy beszippantson mindent az univerzumban, ha eleg utemben lassulna a tavolodas, es osszeesne minden 1 pontba. Ugy tudom, a mostani allaspont szerint nincs elegendo tomeg erre, meg a neutrinokkal egyutt sem.
#12
Miert ne lehetne (hogy egy kicsit enis kukacoskodjak). 1 pont felol tavolodik minden anyag, ezt neveztek el kozeppontnak (valljuk be jogosan) es ezt a pontot keresik. Ha van ra tenyleges bizonyitekod, hogy nincs akkor publikald, kapni fogsz vmi jokis dijat, ha meg nincs akkor ne legyel kukac 😉
#11
<#vigyor3><#eljen> LOL <#idiota><#nevetes1>
Tetsuo
#10
Hi Balázs (cikkíró)! Az Univerzumnak nincs is középpontja. Hogy egy kicsit kukacoskodjak. ;-)

https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8

#9
A többszörös fekete lyukak és más hatalmas tömegû objektumok képesek egészen váratlanul és kiszámíthatatlanul meghajlítani a fénysugarakat
Ez semmi, Uri Geller még a kanalat is meg tudja hajlítani. 😄

Athlon64 3500+ | MSI K8N Diamond | Sapphire Radeon X850XT | 2*512 Samsung DDR | Creative Audigy2 | Maxtor 300 + 120GB SATA | Pioneer 109 | CoolerMaster Stacker ház | CoolerMaster RS-450-ACLY táp

#7
Hibás méréseiteket ismételjétek meg. A fizika fele egyszerûen hülyeség.

Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.

Pharaoh
#6
Ja nagy csillagokból lesznek, miután kifogy a tûzelõanyaguk saját sulyuk alatt összereoppannak és így lõn a fekete lyuk.

bah
#5
Szerintem nem mert ami kívül esik gravitációs vonzásukon azt nem.Egy idõ után gondolom elfogy a környékrõk minden.😊
Feketelyukak hogy alakulnak?Csillagokból?

#4
Jézusom. Ezt a félrevezetõ címet. A világegyetemnek nincs középpontja, a térrel együtt tágul az univerzum, tizenötmilliárd éve mi is a középpont voltunk...
Amirõl itt beszélnek, az az, h minél messzebb nézel, annál, régebbre látsz, a kvazárok pl a világegyetem fiatalkorában léteztek. Igaz, akkor még az univerzum is kisebb volt, a tágulás asszimmetriáira lehet következtetni. Mivel azonban a fényt meghajlítja az erõs gravitációs tér, torzul a látszólagos pozíció is, többszörös torzításnál már lehetetlenség kinyomozni a helyes irányt. Csak azt nem értem, mi ebben az újdoság.
#3
Hát lehet, hogy a galaxisok távolodnak de a fekete lyukak is egyre nõnek <#wink>
nemcsakfeel
#2
szvsz nem az egészet, mert minden távolodik.

*hihi ** *

#1
De a fekete lyukak nem szívják lassan magukba a galaxist?

Minden embernek joga léte valóját neki tetsz? álmokra cserélni