Hunter

Gyorsabb űrhajókat ígér a mágneses sugár-elv

Koncentrált plaz­masu­gár re­pít­he­ti az űr­ha­jó­so­kat a Mars­ra és vissza mind­össze 90 nap alatt, állít­ják a NASA szá­má­ra a kon­cep­ciót kifej­lesz­tő kutatók. Az el­kép­ze­lés gyor­sabb űru­ta­zást jelent­het a Nap­rend­sze­ren belül

Egy töltéssel rendelkező részecskékből, azaz ionokból álló mágneses plazmasugár kilövése egy mágneses vitorlára rekord sebességgel lökheti előre az azzal ellátott űrhajót, osztotta meg kutatását az érdeklődőkkel Robert Winglee, a Washington Egyetem tudósa. A hajó hatalmas tolóerejét a vitorla és a sugár közötti taszítás mágneses erejének hasznosítása adja.

Elméletben az űrhajó egy Föld körül keringő űrállomásról startolna el. Az állomás egy rá erősített több tíz méter széles csővégről lőné ki a mágneses sugarat, ez lökné nagy sebességgel előre az űrhajót. Amint a hajó kellőképpen megközelíti a célját, egy második sugár - amit egy a Mars körül keringő állomásról lőnek ki - lelassítja. Egy hagyományos, éghető üzemanyaggal hajtott űrhajónak két évig tartana egy oda-vissza út a Marsra, tette hozzá Winglee. Ezzel szemben a mágneses sugár óránként több tízezer kilométeres sebességgel hajthatná a hajókat, lerövidítve az utazás időtartamát.


"A gyors odajutásnak hatalmas előnyei vannak" - mondta a NASA Fejlett Koncepciók Intézetének (NIAC) igazgatója, Robert Cassanova, mivel kevesebb élelmet és üzemanyagot emészt fel az utazás, így több erőforrás marad maga az expedíció számára. Az űrhajósok szintén jobb formában érik el a felszínt, hiszen minél tovább vannak a súlytalanság állapotában, annál jobban sorvadnak az izmok, nem is szólva az űrutazás során elszenvedett sugárzásról. "Ha szilárd anyagi támogatást élveznénk, akkor öt éven belül legalább egy próbautat tető alá tudnánk hozni" - mondta Winglee.

Egyetlen próbarepülés 1 millió dollárba kerülne, míg egy Mars utazáshoz milliárdokra lenne szükség, hiszen a szomszédos bolygóra is kell egy űrállomást építeni. Viszont ha egyszer már rendelkezésre állna az infrastruktúra, az emberiség elkezdhetne utazni a világűrben anélkül, hogy minden alkalommal új hajtóművet kellene terveznie.

A tervezet évekkel ezelőtt született meg, amikor Winglee egy alternatív módszer után kutatott a hosszú űrrepülésekhez. Ehhez a kutatáshoz fűződik a napszél hasznosítása is, melyben egy plazmabuborék, avagy vitorla felfújásával taszítja a napszél mágneses mezejét, és így előre halad. Ez szükségtelenné teszi összetett mechanikus vitorlák kibontását a napszél fotonjainak meglovagolásához, amit korábban már teszteltek is. Winglee ezt az űrrepülő rendszert mini-magnetoszferikus plazmameghajtásnak, röviden M2P2-nek nevezte el.

A gondot azonban az jelentette, hogy mivel a napszél egy irányba áramlik, így nehézségekbe ütközne a visszaút, például a Mars irányából a Földre. Winglee megépített egy eszközt, az úgynevezett High Power Helicont (HPH), ami egy a vitorlára összpontosítható ionsugarat hoz létre, így kormányozhatóvá válik a hajó. "Az erőnk abban rejlik, hogy már rendelkezünk az irányíthatósággal" - mondta Winglee. 60 kilowattjával a HPH az egyik legerősebb plazmagenerátor a világon.


Winglee sugárhajtása nem az egyetlen lehetséges alternatíva az űrutazásra. Biztatónak tűnnek az űrhajóra szerelt nukleáris reaktorok is. "A sugárelv még gyermekcipőben jár" - tette hozzá Cassanova. A sugárhajtás legnagyobb nehézségét a fókuszáltság nagy távolságokon át történő megtartása jelenti, vélekedett John Slough, Winglee munkatársa. "Még csak néhány méterig teszteltük" - mondta Slough. "Hogy tartható lesz-e hosszú távokon át, azt csak akkor tudhatjuk meg, ha kipróbáltuk."

Kapcsolodó letöltések:
  • A HPH működése argonnal, 14 megabájt
  • Az M2P2 demonstrációja; 1 newtonos plazma elhajlítása kevesebb, mint 1 kW teljesítménnyel
  • Animáció a mini M2P2 használatáról - a mágneses mezőbe zárt ionizált gáz hasonlóképp működne, mint a hőlégballon, és a 350-800 km/s-mal száguldó napszél ereje gyorsítaná
  • Hozzászólások

    A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
    Bejelentkezéshez klikk ide
    (Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
    • Ginoo #106
      Hiszem ha látom, hogy ez működik
    • Tetsuo #105
      Előfordul h nem olvasok L minden hozzászólást. De a gratulációt elfogadom!
      Hozzáteszem hogy a környezetvédelemnek soha nem volt ereje befolyásolni az űrkutatást.

      /S tudok ám sokkal többet is írni..
    • [NST]Cifu #104
      Gratulálok. Most szépen írtál egy csomót azért, hogy bebizonyísd, tényleg halvány lila gőzöd sincs, hogy miről folyt a diskurzus, csak a szokásos "mindenért az olajlobby, meg az amerikaiak a felelősek" beszólásodat nyomatod...

      Ha esetleg érdekel, hogy miről is írt 'Alfa Of NS', akkor felvilágosíthatlak:
      Az 1950-es években felmerült az atomhajtómű alkalmazásának a lehetősége rakétákon. Az atomhajtómű gyakorlatilag egy nukleáris reaktor, amelynél a reakció által termelt hő segítségével felhevítik az üzemanyagot (pl. hidrogént), és ez termeli a tolóerőt (repülőgépek esetén felmerült olyan lehetőség is, hogy egész egyszerűen a levegőt hevítik fel, és ez adja a tolóerőt, ez a megoldás elvileg korlátlan idejű levegőben tartozkodást tenne lehetővé). A fejlesztés több kisérleti hajtóművet is eredményezett amerikában (pl. a 'Kiwi'), és számtalan tervet mind az amerikaiaknál (pl.: Nerva, Timberwind) mind az oroszoknál. A probléma az, hogy a gázt úgy hevitík fel, hogy keresztül vezetik a reakciótéren, ami miatt az radioaktív lesz. Ugyan a sugárszennyezés a számítások szerint "elviselhető", mind az oroszok, mind az amerikaiak letettek az atomhajtomű alkalmazásáról, legalábbis ami a földről induló rakétákat illeti. Ugyanakkor az űrben, bolygóközi misszióknál a nukleáris hajtómű (egyenlőre) utolérhetettlen, ami a hatásfokot illeti, éppen emiatt már évtizedekkel ezelött is felmerült az atomhajtomű alkalmazása egy mars-küldetés esetén. A gond ezzel ott volt, hogy aggályok merültek fel a reaktor űrbejutattása közbeni esetleges katasztrófával kapcsolatban, hiszen ez esetben a reaktor nukleáris üzemanyaga szétszóródhat.

      Tehát erről volt lent szó. Persze (megint) lehet, hogy csak szűklátókörüségem miatt nem látom át, hogy a Nerva, a Timberwind, illetve orosz megfelelőik valójában azért nem valósultak meg soha, mert az olajlobby érdekeit sérti (nehogy már egy rakétahajtómű ne a hagyományos kémiai hajtóanyaggal működjön), ez esetben légyszives világísd meg sötét elmémet, és állj elő valamilyen bizonyítékkal (ha akarod, utánakereshetek mi miatt is függesztették fel hivatalosan a Nerva hajtóművet). :))

      De mégis olyan önző vagyok, hogy inkább azt valószinűsítem, hogy te lőttél mellé egy oltárit... :))
    • Tetsuo #103
      Az olajipar a világ legnagyobb ipara s a világ legnagyobb cégei az autógyártók és a Hét nővér kissé érdekeltek abban hogy a 'kincsüket' ne váltsa le semmi, főleg most ne amikor a fogyasztás várható növekedése óriási. Az olaj sok képviselőt/szenátort adott Washingtonnak rossznyelvek szerint még a TFTR vezetésében is jelen van. Hallottuk a legendákat miszerint Nicola Tesla 70es évekbeli követőit hogy tették el láb alól, ha erre nincs is bizonyíték, azt számtalan eset igazolja hogy komoly fejlesztéseket felvásároltak és suttba dobtak (mint a gyógyszeriparban amiről vkinek már írtam hasonlót..)
      Természetesen a másik oldalon is vannak érdekek, híres tudósok, környezetvédelmi (igen környezetvédelmi!) csoportok, erkölcsös előrelátó emberek akik az unokájukra is gondolnak, nagyságrendekkel kisebb gazdasági szereppel de remélhetőleg mégis komoly befolyással.
      egy kis olvasnivaló
      És hogy írjak konkrét bizonyítékot? Nem tudok. De a tékes válaszomban csak arra világítottam rá hogy a környezetvédők pont a másik oldalon állnak. Az pedig köztudott hogy marha sok olyan űreszköz van amiben felhasználják a rádioaktivítást ott fenn ez nem gond ha meg leesik vmi az úgyis állami tulajdon és haderő várja érkezését.. Szal én értem hogy NS alfája mire gondolt de az hülyeség (Ja és néhány fanatikus Greenpeace-tagot nem neveznék környezetvédőnek).
    • [NST]Cifu #102
      Szerintem neked fogalmad sincs, hogy miről van itt szó...
    • Tetsuo #101
      "az űrutazás veszélyes dolog" ..amíg lesznek anettkák addíg ez nem gond.
    • Tetsuo #100
      A "környezetvédelem" irrónia akar lenni ugye?
      Inkább az olajlobby tett keresztbe..
    • [NST]Cifu #99
      Erre van egy nekem tetsző kifejezés: sötétzöldek. Teljesen egyetértek a környezetvédőkkel, ha olyan dolgokról van szó, mint a vizek elszennyezése, a tömeges fakitermelés és a többi 'hagyományos' dologgal kapcsolatban. De az ilyen dolgokra, minthogy tüntetnek és politikai szinten támadnak egy-egy nukleáris programot, mert szerintük a sugárzó anyagok veszélyesek, nos, finoman szólva is inkább hangulatkeltésnek, mint valódi környezetvédelemnek tünik... (szólhatunk itt a nukleáris hulladékokat szállító vonatok akadályoztatásáról, vagy éppen arról, hogy egy műhold indítását ellenzik bőszen, mivel annak fedélzetén rádióaktív anyagok (még ha meglehetősen kis mennyiségben is) vannak).
    • [NST]Cifu #98
      Tehát gyakorlatilag még nem vagyunk urai a fúziós energiának.

      Sose állítottam ennek ellenkezőjét, sőt éppen erről beszéltem. :)
      Egyenlőre még csak az elméletek szintjén járunk, és amíg nincs komoly politikai vagy gazdasági igény az ilyen irányú fejlesztésekre, sajnos csak lassan fognak haladni az ilyen irányú fejlesztések.

      Lézertolás, mágneses sugárnyaláb.. sci-fi filmbe való.. látva a mai űrtechnika megbízhatatlanságát még messze vagyunk ezektől..

      Így van. Messze vagyunk. De nem a technika megbizhatattlansága miatt.

      csak a két űrsiklót vegyük például.. egy rossz szelep, egy rossz szárnydarab..

      A Challenger esetén nem egy szelep, hanem a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták tömitőgyűrűi okozták a problémát, megfejelve pár emberi hibával. A Columbia esetén nem a szárnyban volt a hiba, hanem a külső üzemanyagtartály hőszigeteléséből leváló darabokkal, ez esetben is bejátszik némi szerencsétlenség, mivel az STS-107 elég régóta húzódott, mivel elsőbbséget élveztek az ISS missziók, és az STS-107 esetén még a régifajta 'könnyű' külsőtartályt használták, míg az ISS küldetések esetén az un. 'ultrakönnyű' tartályt, amelynél másfajta külső hőszigetelést alkalmaznak.

      Azonban nem jó ötlet ezeket ilyen katasztrófális hibáknak beállítani, az űrutazás veszélyes dolog, mivel még igencsak kevés tapasztalatunk van vele kapcsolatban. Nem a legideálisabb hasonlat, de elég ha belegondolsz, hogy hány és hány emberéletett követeltek az autók műszaki és biztonságtechnikai hibái egykoron. Szomorúak ezek a hibák, de el kell fogadni és tanulni kell belőle, és igyekezni, hogy ezáltal is jobb megoldásokat találjunk. Ha folyamatosan csak a kétkedés és a kritika szemszögéből nézzük, akkor ez meg fogja bénítani a fejlődést - lásd, most az űrsiklóflotta leállítása miatt az egész nemzetközi űrállomás terv üresjáratban döcög. Most a politikai és a közhangulat nyomására mégis arra kényszerű a NASA, hogy komoly pénzeket és időt áldozzon az STS rendszer átalakítására, holott nyilvánvaló, hogy úgysem képesek tökéletesen biztonságossá tenni. Az biztos, hogy sok mindent át kell gondolni, és egyes dolgokat megváltoztatni a jelenlegi rendszerben, de (véleményem szerint) inkább a közhangulat miatt állnak most az űrsiklók (és vele takaréklángon az ISS program), mint racionális megfontolások miatt...
    • [NST]Cifu #97
      Csak hobbi (sajnos:))), istenigazából két dolog érdekel, a haditechnika, és az űrkutatásl, de mindkettőben elég felszines a tudásom, ha valóban komoly szinten megy a téma (nézz el "Kínai űrhajó---Űrbuzik topikja" topicba az Indexen, nemrég pl. komplett képleteket írt be egy illető azzal kapcsolatban, hogy milyen felhajtóerő keletkezhet egy világűrből visszatérű járműre... na ilyenkor én is csak nézek ki a bambán a fejemből, és próbálom megérteni, miről is van szó :)))...

      Szóval én is csak egy laikus érdeklődő vagyok. :)