Gyorsabb ûrhajókat ígér a mágneses sugár elv

Hiszem ha látom, hogy ez mûködik

Elõfordul h nem olvasok L minden hozzászólást. De a gratulációt elfogadom!
Hozzáteszem hogy a környezetvédelemnek soha nem volt ereje befolyásolni az ûrkutatást.

/S tudok ám sokkal többet is írni..

Gratulálok. Most szépen írtál egy csomót azért, hogy bebizonyísd, tényleg halvány lila gõzöd sincs, hogy mirõl folyt a diskurzus, csak a szokásos "mindenért az olajlobby, meg az amerikaiak a felelõsek" beszólásodat nyomatod...

Ha esetleg érdekel, hogy mirõl is írt 'Alfa Of NS', akkor felvilágosíthatlak:
Az 1950-es években felmerült az atomhajtómû alkalmazásának a lehetõsége rakétákon. Az atomhajtómû gyakorlatilag egy nukleáris reaktor, amelynél a reakció által termelt hõ segítségével felhevítik az üzemanyagot (pl. hidrogént), és ez termeli a tolóerõt (repülõgépek esetén felmerült olyan lehetõség is, hogy egész egyszerûen a levegõt hevítik fel, és ez adja a tolóerõt, ez a megoldás elvileg korlátlan idejû levegõben tartozkodást tenne lehetõvé). A fejlesztés több kisérleti hajtómûvet is eredményezett amerikában (pl. a 'Kiwi'), és számtalan tervet mind az amerikaiaknál (pl.: Nerva, Timberwind) mind az oroszoknál. A probléma az, hogy a gázt úgy hevitík fel, hogy keresztül vezetik a reakciótéren, ami miatt az radioaktív lesz. Ugyan a sugárszennyezés a számítások szerint "elviselhetõ", mind az oroszok, mind az amerikaiak letettek az atomhajtomû alkalmazásáról, legalábbis ami a földrõl induló rakétákat illeti. Ugyanakkor az ûrben, bolygóközi misszióknál a nukleáris hajtómû (egyenlõre) utolérhetettlen, ami a hatásfokot illeti, éppen emiatt már évtizedekkel ezelött is felmerült az atomhajtomû alkalmazása egy mars-küldetés esetén. A gond ezzel ott volt, hogy aggályok merültek fel a reaktor ûrbejutattása közbeni esetleges katasztrófával kapcsolatban, hiszen ez esetben a reaktor nukleáris üzemanyaga szétszóródhat.

Tehát errõl volt lent szó. Persze (megint) lehet, hogy csak szûklátókörüségem miatt nem látom át, hogy a Nerva, a Timberwind, illetve orosz megfelelõik valójában azért nem valósultak meg soha, mert az olajlobby érdekeit sérti (nehogy már egy rakétahajtómû ne a hagyományos kémiai hajtóanyaggal mûködjön), ez esetben légyszives világísd meg sötét elmémet, és állj elõ valamilyen bizonyítékkal (ha akarod, utánakereshetek mi miatt is függesztették fel hivatalosan a Nerva hajtómûvet). :))

De mégis olyan önzõ vagyok, hogy inkább azt valószinûsítem, hogy te lõttél mellé egy oltárit... :))

Az olajipar a világ legnagyobb ipara s a világ legnagyobb cégei az autógyártók és a Hét nõvér kissé érdekeltek abban hogy a 'kincsüket' ne váltsa le semmi, fõleg most ne amikor a fogyasztás várható növekedése óriási. Az olaj sok képviselõt/szenátort adott Washingtonnak rossznyelvek szerint még a TFTR vezetésében is jelen van. Hallottuk a legendákat miszerint Nicola Tesla 70es évekbeli követõit hogy tették el láb alól, ha erre nincs is bizonyíték, azt számtalan eset igazolja hogy komoly fejlesztéseket felvásároltak és suttba dobtak (mint a gyógyszeriparban amirõl vkinek már írtam hasonlót..)
Természetesen a másik oldalon is vannak érdekek, híres tudósok, környezetvédelmi (igen környezetvédelmi!) csoportok, erkölcsös elõrelátó emberek akik az unokájukra is gondolnak, nagyságrendekkel kisebb gazdasági szereppel de remélhetõleg mégis komoly befolyással.
egy kis olvasnivaló
És hogy írjak konkrét bizonyítékot? Nem tudok. De a tékes válaszomban csak arra világítottam rá hogy a környezetvédõk pont a másik oldalon állnak. Az pedig köztudott hogy marha sok olyan ûreszköz van amiben felhasználják a rádioaktivítást ott fenn ez nem gond ha meg leesik vmi az úgyis állami tulajdon és haderõ várja érkezését.. Szal én értem hogy NS alfája mire gondolt de az hülyeség (Ja és néhány fanatikus Greenpeace-tagot nem neveznék környezetvédõnek).

Szerintem neked fogalmad sincs, hogy mirõl van itt szó...

"az ûrutazás veszélyes dolog" ..amíg lesznek anettkák addíg ez nem gond.

A "környezetvédelem" irrónia akar lenni ugye?
Inkább az olajlobby tett keresztbe..

Erre van egy nekem tetszõ kifejezés: sötétzöldek. Teljesen egyetértek a környezetvédõkkel, ha olyan dolgokról van szó, mint a vizek elszennyezése, a tömeges fakitermelés és a többi 'hagyományos' dologgal kapcsolatban. De az ilyen dolgokra, minthogy tüntetnek és politikai szinten támadnak egy-egy nukleáris programot, mert szerintük a sugárzó anyagok veszélyesek, nos, finoman szólva is inkább hangulatkeltésnek, mint valódi környezetvédelemnek tünik... (szólhatunk itt a nukleáris hulladékokat szállító vonatok akadályoztatásáról, vagy éppen arról, hogy egy mûhold indítását ellenzik bõszen, mivel annak fedélzetén rádióaktív anyagok (még ha meglehetõsen kis mennyiségben is) vannak).

Tehát gyakorlatilag még nem vagyunk urai a fúziós energiának.

Sose állítottam ennek ellenkezõjét, sõt éppen errõl beszéltem. :)
Egyenlõre még csak az elméletek szintjén járunk, és amíg nincs komoly politikai vagy gazdasági igény az ilyen irányú fejlesztésekre, sajnos csak lassan fognak haladni az ilyen irányú fejlesztések.

Lézertolás, mágneses sugárnyaláb.. sci-fi filmbe való.. látva a mai ûrtechnika megbízhatatlanságát még messze vagyunk ezektõl..

Így van. Messze vagyunk. De nem a technika megbizhatattlansága miatt.

csak a két ûrsiklót vegyük például.. egy rossz szelep, egy rossz szárnydarab..

A Challenger esetén nem egy szelep, hanem a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták tömitõgyûrûi okozták a problémát, megfejelve pár emberi hibával. A Columbia esetén nem a szárnyban volt a hiba, hanem a külsõ üzemanyagtartály hõszigetelésébõl leváló darabokkal, ez esetben is bejátszik némi szerencsétlenség, mivel az STS-107 elég régóta húzódott, mivel elsõbbséget élveztek az ISS missziók, és az STS-107 esetén még a régifajta 'könnyû' külsõtartályt használták, míg az ISS küldetések esetén az un. 'ultrakönnyû' tartályt, amelynél másfajta külsõ hõszigetelést alkalmaznak.

Azonban nem jó ötlet ezeket ilyen katasztrófális hibáknak beállítani, az ûrutazás veszélyes dolog, mivel még igencsak kevés tapasztalatunk van vele kapcsolatban. Nem a legideálisabb hasonlat, de elég ha belegondolsz, hogy hány és hány emberéletett követeltek az autók mûszaki és biztonságtechnikai hibái egykoron. Szomorúak ezek a hibák, de el kell fogadni és tanulni kell belõle, és igyekezni, hogy ezáltal is jobb megoldásokat találjunk. Ha folyamatosan csak a kétkedés és a kritika szemszögébõl nézzük, akkor ez meg fogja bénítani a fejlõdést - lásd, most az ûrsiklóflotta leállítása miatt az egész nemzetközi ûrállomás terv üresjáratban döcög. Most a politikai és a közhangulat nyomására mégis arra kényszerû a NASA, hogy komoly pénzeket és idõt áldozzon az STS rendszer átalakítására, holott nyilvánvaló, hogy úgysem képesek tökéletesen biztonságossá tenni. Az biztos, hogy sok mindent át kell gondolni, és egyes dolgokat megváltoztatni a jelenlegi rendszerben, de (véleményem szerint) inkább a közhangulat miatt állnak most az ûrsiklók (és vele takaréklángon az ISS program), mint racionális megfontolások miatt...

Csak hobbi (sajnos:))), istenigazából két dolog érdekel, a haditechnika, és az ûrkutatásl, de mindkettõben elég felszines a tudásom, ha valóban komoly szinten megy a téma (nézz el "Kínai ûrhajó---Ûrbuzik topikja" topicba az Indexen, nemrég pl. komplett képleteket írt be egy illetõ azzal kapcsolatban, hogy milyen felhajtóerõ keletkezhet egy világûrbõl visszatérû jármûre... na ilyenkor én is csak nézek ki a bambán a fejembõl, és próbálom megérteni, mirõl is van szó :)))...

Szóval én is csak egy laikus érdeklõdõ vagyok. :)

"Környezetvédelmi ok? Amennyiben az ûrbéli használatról beszélünk, maximum azt lehet annak tekinteni, hogy a reaktor üzemanyaga esetleg kiszabadul a földkörüli pályára állítás esetén."

Nekem csak beugrott vmi vhonnan, hogy korabban atomreaktor hasznalatat massziv tamadas erte a kornyezetvedok felol azzal az indokkal, hogy mi van ha egy ilyen lezuhan. A felelem bizonyos szempontbol jogosnak tartom, csak lehet, hogy nem kene karba veszni egy ma mar bizonyos szintig kiforrot technologiat, ami talan meroben uj lehetosegeket nyitna meg.

Vmi konstruktiv kritika?

Nos az elméletekrõl már én is hallottam, de ez ugyebár nem egyenlõ a gyakorlattal..akkor meg még sincs megoldva..Tehát gyakorlatilag még nem vagyunk urai a fúziós energiának.
Lézertolás, mágneses sugárnyaláb.. sci-fi filmbe való.. látva a mai ûrtechnika megbízhatatlanságát még messze vagyunk ezektõl..
(csak a két ûrsiklót vegyük például.. egy rossz szelep, egy rossz szárnydarab.. fordítva berakott kapcsolók..amirõl tudunk...)

Köszi az infót, látom elég tájékozott vagy. Megkérdezhetem, hogy csak hobbiból foglalkozol ilyen témákkal vagy esetleg ilyesmivel foglalkozol/ilyesmirõl tanulsz?

Az elv eredetileg a "lézertolás" volt, vagyis hogy egy gigászi lézerrel tolunk meg egy ûrhajót, akár át a szomszédos naprendszerbe, az ûrhajó a lézersugarat egy hatalmas vitorlával fogja be, és a vitorlán a fénysugarak (a lézer ugye nem más, mint koherens fénysugár) fejtenek ki erõt. Ha jól tudom, valamikor az 1980-as évek elején merült fel elõször ez a megoldás, még arra, hogy eljuttassunk egy ûrszondát a környezõ naprendszerek valamelyikéhez.

Környezetvédelmi ok? Amennyiben az ûrbéli használatról beszélünk, maximum azt lehet annak tekinteni, hogy a reaktor üzemanyaga esetleg kiszabadul a földkörüli pályára állítás esetén. Azonban eddig is épp elég olyan mûholdat indítottak már, amely sugárzó anyagot vitt magával az RTG-kban (ráadásul abban az uránnál sokkal veszélyesebb plutonium van). Az ûrben csak az a lényeg, hogy a legénységet ne érje a reaktorból komolyabb sugárzás, az, hogy a hajtómûbõl radioaktív gáz lép ki, nem oszt nem szoroz. Persze tény, hogy e téren a fúziós megoldás sokkal "tisztább".
Anno a Nerva és a Timberwind hajtómûveket földrõl induló, vagy csak a felsõ fokozatokban, már nagy magasságban indítva tervezték, ezek valóban elsõsorban a katasztrófától való félelem miatt buktak el.

Az pedig, hogy eddig nem alkalmazták ûrbéli meghajtásra, abból következik, hogy nem volt rá akkora szükség. Egy kissebb szondát eljutattni a marsra vagy a jupiterhez, nos ehez a kémiai rakéták is elegendõek. A nagyobb tömegû ûreszközöknél már más a helyzet. Elég a jelenleg fejlesztés alatt lévõ JIMO-ra gondolni (JIMO = Jupiter Icy Moons Orbiter), igaz, ott sem fúziós meghajtás lesz, hanem a tervek szerint ion-hajtómû, amit egy atomreaktor táplál majd.
Az atommeghajtás folyton felmerül az emberes Mars-missziónál (a legtöbb szovjet/orosz terv is nukleáris meghajtással számolt), lehet, hogy legyûrve a félelmeket, mégis ez lesz a befutó - bár ahogy most kinéz, addigra, míg az emberiség eljut egy emberes mars-misszió megvalósítása mellett, már a fúziós hajtómû is eljut a megfelelõ fejletsségi fokra, és már azzal fogják felszerelni az elsõ emberes mars-ûrhajót...

Na én feladom. Itt jártattam a számat, hogy miért kell ezt a "csúzlimódszert" alkalmazni, erre mi volt ma a Star Trekben? Térhajtás térhajtómû nélkül! "Fenékbe küldtek" egy hajót egy hullámmal, erre az begyorsult és a túl oldalon elkapták volna (ha nem robbant volna atomjaira :D). És ez a sorozat 15 éves! És már akkor felvetõdött a tudósokban (mert gondolom nem a kisujjából szopta a forgatókönyvíró) a "csúzlimódszer". Persze mi nem térhajtásra akarjuk használni, hanem arra, hogy ne gyök 2-vel menjenek az ûrhajóink, de nekem akkor sem tetszik ez a módszer. Mert mindig benne lesz a levegõben, hogy mi van ha nem tudják elkapni?

Aha, a környezetvédõk miatt...

"A fúziós hajtómûvek alkalmazására vannak ötletek, az egyik változat lényege viszonylag egyszerû: a fúzióval felhevítenek valamilyen gázt (pl. Hidrogént) és az a gigászi hõmérsékletnövekedés miatt kitágulva egy fúvókán át távozik, így termelve tolóerõt."

Nem tudom, hogy ugyanennek atomreaktorral valo megvalositasa elbukott-e vmin. Mert gondolom nem veletlenul nem csinaljak meg. Hm, lehet, hogy kornyezetvedelmi okokbol?

"Az én nézetem szerint a Star Treknek több köze van az áltudományossághoz, mint a tudományhoz, az, hogy belevegyítettek bizonyos tudományos ismerteket, még nem emeli olyan szintre szerintem a sorozatot (vagy a világot), hogy a filmbéli technológiát komoly szintre emeljük. Az ST (ahogy az SW is) egy szórakoztató mûsor - legalábbis számomra."

Lenyegeben egyetertek. Az ST vilagaban sokszor adnak tudomanyos magyarazatot arra, amire nincs magyarazat egyelore vagy a fanztazia szulemenye. Ez pedig automatikusan vezet latudomanyos elemekre. Az ST vilagaban az elsodleges cel a kaland, az adott szituacio es ennek rendelik ala a tudomanyos igenyeket. Ha tudjak, akkor szo szerint szakemberektol kernek segitseget, hogy meghatarozzak, hogy egy adott szituban mi legyen a szakkifejezes vagy a technologia. Peldaul biztosan emlekszel, hogy eloszeretettel hasznaltak a "tachion sugarzas" kifejezest. Eloszor azt gondoltam, hogy fantazia, kozben meg kiderult, hogy a hur-elmeletben a nulla gravitacioju (nulla tomegu?) reszecske neve, kozel arra amire hasznaljak a filmben (tervaltas vagy alcazas nyoma, nem tudom mar). De ha a korulmenyek ugy adodnak, marpedig egy ilyen sorozatnal konnyen elofordul, akkor egyszeruen elternek a valosagtol es kesz.

Tudomanyos elmeleteket nyilvan nem lehet a filmre epiteni, csak erdekesnek velem, hogy nem csak a forgatokonyv iroinak fantaziajanak eredmenye a technolgoiai megvalosulasok a filmen.

Van egy olyan érzésem, hogy túlrohantál a célon. Elméleti síkon történõ fejlesztésekrõl volt a #72-es hozzászólásomban. Te erre rögtön gyakorlatban akarod használni...

Felvettetél egy jogos kérdést, hogy mégis milyen megoldással lehet a fúvókát megoldani ilyen szélsõséges körülmények között. Ph03niXx pedig megadta a választ. Megjegyzem az általam ismert ilyen (folyamatosan használható) fúziós hajtómûvek elméleteinél mind elektrománesekkel tartják kordában a reakciótérben keletkezõ anyagot.

Hogy miért nem használják máris ezt a megoldást? A kulcsszó már elhangzott: mert elméleti kutatások folynak ilyen téren egyenlõre. Jelenleg még egy tartósan fentartható plazmaáramot sem tudunk megvalósítani, a fúzióval kapcsolatos gyakorlati kutatások kb. ott tartanak, ahol a fissziós (ismetebben: nukleáris) gyakorlati kutatások az 1940-es években tartottak. A fõ különbség az, hogy anno a katonai és politikai igény nagyon nagy volt ezen kutatások iránt, míg most nincs ilyen mértékû támogatás, még egy, (az elsõnek szánt) pozitív energiamérlegû (több energiát termel, mint amennyit a mûködésének fentartása igényel) fúziós reaktor megépítése is több, mint egy évtized óta politikai aktatologatás szintjén vegetál.

Szóval az, hogy van egy olyan elméleti módszer, amelyel a fúziót fel lehetne használni hajtómûként, még messze nem jelent többet, mint amit a fent olvasható cikkben is találsz.

Leírtad azt, amit én, csak az értelmezés különbözõ, szerinted az a jó, ha egy tudományos tétel köré felépítenek egy dolgot, igaz, ennél már inkább a fantáziájukra támaszkodnak, és nem a realitásokra (lásd az említett dilithium téma), hogy éreztessék, tényleg a jövõben vagyunk. Én meg a falnak tudok menni az ilyentõl, hiszen erre a technoblablára épül a sorozat jelentõs része. Most akkor vagy ne akarjanak túl tudományosnak látszani (mint ahogy azt tette pl. a Star Wars, ahol csak a képeskönyvek és az bõvített világ (EU) foglalkozik a látványvilág áltudományos megmagyarázásával), vagy ha tudományosan közelítik, akkor tegyék komolyan (mint ahogy anno tették a 2001-ben és a 2010-ben).
Az én nézetem szerint a Star Treknek több köze van az áltudományossághoz, mint a tudományhoz, az, hogy belevegyítettek bizonyos tudományos ismerteket, még nem emeli olyan szintre szerintem a sorozatot (vagy a világot), hogy a filmbéli technológiát komoly szintre emeljük. Az ST (ahogy az SW is) egy szórakoztató mûsor - legalábbis számomra.

Na akkor mért nem csinálják? Ha már Szerinted meg van oldva?
Egy ûrhajóba akkor mértnem építenek már fúziós reaktort? (ha már meg van oldva)mit vacakolnak ilyen szar kémiai meghajtással? Valami azért csak hiányzik..vagy a NASA nem tud róla.. nem olvassák a forumot..

Ehh, amikor egész nap tanulok, s arra sincs idõm, h a híreket megnézzem, akkor legszívesebben megölném azokat, akik gyengének mondják a magyar oktatási rendszert. Ilyenkor értem, mire gondolnak... :( Mondjuk valószínûleg a túl nagy anyagmennyiség az oka, amibõl a tanulók rosszul válogtank, mert minek is a fizika, kémia, bilógia (az általános mûvelségrõl való elképzelés is humán alapú), úgy is jól elmondják majd a dolgokat az amcsi sci-fikben (ne értsétek félre, én is szertem õket - persze csak az igényesebbeket -, de azért nem kellene kész ténynek venni az ott elhangzottakat), bár a legtöbbjüket még az sem érdekli.

coool

végülis lehet gyorsabban utazni , heisenberg féle határozatlansági reláció értelmében , de ez csak a planck távolságon belül mûködik ^.^ te ehhez túl nagy vagy :D

"Amit aztán keményen kifordítanak, átöblítik egy jókora adag áltudományos szöveggel, hogy a nézõvel tudassák, hogy igen, ez a XXIII.-XIV. század. :)"

Nem nyert :) Valoban irrealitasok vagy olyan dolgok is szerepelnek, amirol nem lehet tudni, hogy megvalosul-e vha, de hat ezert sci-fi a film, mert fantaziaelemeket is tartalamz. De szinte mindenrol kiderul altalaban, hogy ahoz a temahoz, amiben a filmben szereple a valosagban is vhogy koze van.

"A vizuális megvalósítás terén pedig már csak egyetlen kitétel van: látványos legyen. :)"

A latvany egy amerikai piacra szant filmben alapveto.

"anyag-antianyag reaktor táplálja az ûrhajókat, de beleszõttek olyan ostobaságokat, hogy valami 'dilithium' kell a reakcióhoz"

Nem ostobasag, csak te nem erted. A dilitium nem a reakcihozo kell, hanem a reakcio iranyitasahoz. A reakcio megy magatol is. Kiegeszitettek a mai tudasunkat olyan elemmel, ami korulbelul realisnak hat ugyanakkor hasznalhatova teszi az anyag-antianyag felhasznalasat. Amugy a film vilagaban is ugyanugy iszonyatos gamma sugarzassal jar az anyag-antianyag reakcio, mint a valosagban.

"és természetesen folyamatosan változtatják az anyag/anti-anyag arányát... (ez esetben ott az ostobaság, hogy értelemszerûen 1:1 arány kellene)"

A film vilagaban is alapvetoen igy van. Az eltero aranyt valszeg torteneti szempontbol vezettek be. Erdekesebbe lehet tenni a tortenetet. Bar ezert felaldoztak a realitasbol.

"Nos pont ez a bajom: úgy próbálnak meg tudományosnak látszani, hogy az alapvetõ dolgokat áldozzák fel a látványosság terén"

Nem csak a latvanyossagrol van szo. Legalabbis vizualis ertelemben. Nem lehetne rendesen tortenetet irni ugy, hogy vagy meghal az egesz legenyseg vagy a hajuk szala sem korbul egynek sem.

Az egesz Star Trek vilagnak van egy filozofiai, tudomanyos alapja, forrasa. A realitasoktol neha szandekosan, neha elkerulhetetlenul elternek, de ne essunk olyan tulzasokba, hogy legbol kapott dolgoknak vesszuk a filmbeli elemeket.

Ph03niXx már megelõzött. :)))

Pajti a baj ott van, hogy te küzdesz a realitásokkal. A Newtoni-, Kepleri és Eisteni-fizika tudnillik tökéletesen mûködik a földön kívûl is. Amennyiben mégis másként gondolod, légyszives vezesd már le, hogy hol és milyen körülmények között vallanak kudarcot. Szerintem nem csak én lennék kiváncsi erre, sõt, ha sikerül egy helyes levezetést bemutatnod, simán esélyes vagy a fizikai Nobel-díjra. :PPP

Hasonlót várnék a fénynél gyorsabb utazással kapcsolatos kijelentéseddel kapcsolatban is.

Ezek után szerintem mindenki döntse el maga, hogy ki is küzd a realitásokkal. :)))

Évek óta meg van oldva. Mágneses mezõ. Egy erõs mágneses mezõ tartja a több millió fokos plazmát a kamra közepén/távol a fúvóka falától. Manapság erre a mágneses cuccra épül a legígéretesebb fúziós reaktor terv a Tokamak.

Cifu! Szerinted mibõl kellene készíteni a fúvókát, hogy elbírja azt a pár millió Celsiust?
Meg az egész reaktort? "Csak"ezt a kérdést kell megoldani...utána már megy minden...

És mégis mozog a föld!!!!

Te tudsz vmit amit mi nem. Amit senki csak Te és a haverjaid persze. Biztos õket is Lrabolták az UFÓk v az Enterprise. LOLLER

Yetika, úgy érzem realitásokkal küzdesz. Nagyon LOL vagy.
Csudri, Alfa, jól gondolkodtok. Sajnos a mai napig több száz és néhol több ezer éves elméletekben hiszünk és alkalmazunk. Az kevés ember fejében fordul meg, hogy minden földi viszonylatban lett kitalálva és megalkotva.
A fénynél pedig lehet gyorsabban utazni, bár ezért a kijelentésemért bizonyára meg fognak égetni, de sebaj :)

Nos akkor mondok egy érdekeset: Azok ott nem sima Hidrogén atomok lesznek, hanem a két izotópjának, a Deutériumnak és a Tríciumnak a keveréke. A D-T fuzió egyik nagy elõnye, hogy viszonylag alacsony a gyújtási hõmérséklete, alig pártíz millió celsius fok (van olyan reakció, amelynek elindításához százmillió celsius feletti hõmérséklet kell). A probléma ott van, hogy a reakcióból keletkezik szabad neutron, ami kicsit kellemetlen. A Hélium hármas izotópja azért ideális, mert annak is viszonylag alacsony a begyújtási hõmérséklete, viszont a reakció közben nem keletkezik szabad neutron (nincs neutronsugárzás).

A fúziós hajtómûvek alkalmazására vannak ötletek, az egyik változat lényege viszonylag egyszerû: a fúzióval felhevítenek valamilyen gázt (pl. Hidrogént) és az a gigászi hõmérsékletnövekedés miatt kitágulva egy fúvókán át távozik, így termelve tolóerõt.
A "napvitorla" egy kicsit túlzás, ebbõl a mini-napból túl kevés foton és részecske távozna ahoz, hogy effektíven mûködhetessen egy napvitorlást.

Szélsõséges esetrõl beszélsz, nem ebbõl kellene kiindulni.

És még õk is kevesek, ha fordítva van bekötve a csati. :D

Viszont a He hármas izotópja helyett ott van a H. Az index tegnapi cikke taglalja egy új terv létrejöttét. most csak a lényeget kopizom be ide.
- Ez az a lézerrendszer, melyet a termonukleáris fúzió beindításához építenek?

- Ezt a rendszert úgy hívják, hogy National Ignition Facility. Nevezzük nemzeti gyutacsnak. Gyutacs abban az értelemben, hogy ez hivatott beindítani a termonukleáris fúziót. Látványosak a méretei is: 192 lézernyaláb mûködik majd egy futballpálya alapterületû tízemeletes épületben. A derék vastagságú nyalábok nagyon rövid idõre megvilágítanak majd egy céltárgyat, mely hidrogénizotópok keveréke. Ha a céltárgyat sok irányból, egyidejûleg, nagyon rövid ideig nagy teljesítményû impulzusokkal megvilágítják, és ha az izotópok "tudni fogják a fizikát", akkor a hõmérséklet és a nyomás olyan elképesztõen magasra emelkedik, hogy beindul a termonukleáris fúzió, vagyis egyesülnek a hidrogénizotópok, és az egyesülés során hatalmas energia szabadul fel. Ez az a folyamat, melybõl a nap hõ- és sugárzási energiája ered, de ugyanebbõl a folyamatból származik a hidrogénbomba pusztító ereje is. De még az egész projekt bizonytalan. Egyáltalán nem biztos, hogy mûködni fog. Viszont ha véletlenül mûködne, az emberiséget megajándékozná egy lényegében majdnem korlátlan és majdnem abszolút tiszta energiaforrás lehetõségével.

És most jöjjön a sok ha. Ha sekerülne a kísérlet és majd valamikor sikerülne ezt végrehajtani az ûrben, esetleg egy hajón (persze sokkal kisebb méretben! Tudnám miért egybõl ilyen nagyot akarnak építeni), akkor lehet-e ezt meghajtásra használni valahogy? Mert ha ugyan olyan lenne, mint egy mini nap, akkor csak ki kellene "feszíteni" egy nap vitorlát a hajó elé és menne nem?

(ha nagyon láma, amit beszélek akkor se nevess ki. Sajnos nincs elõképzettségem a témához.)

Azért ez az elkapásos módszer sem igazi (mármint a Marson levõ fékezõ/gyorsító egység) .. Lásd Genezis... ott csak 4 kapcsolót tettek be fordítva...Itt egy ekkora állomáson mennyi hiba lehet?
Ott ülhet mindig legalább 2 ügyeletes..

A Star-Trek technologiai alapjai altalaban mindig a valosag.

Amit aztán keményen kifordítanak, átöblítik egy jókora adag áltudományos szöveggel, hogy a nézõvel tudassák, hogy igen, ez a XXIII.-XIV. század. :)
A vizuális megvalósítás terén pedig már csak egyetlen kitétel van: látványos legyen. :)

Peldaul az ST vilagaban az urhajok energiaforrasa egy anyag-antianyag reaktor, ami nem eppen van tavol a mai fizika altal elkepzelt jellensegek hasznositasatol.

Anyag-antianyag reaktor táplálja az ûrhajókat, de beleszõttek olyan ostobaságokat, hogy valami 'dilithium' kell a reakcióhoz, és természetesen folyamatosan változtatják az anyag/anti-anyag arányát... (ez esetben ott az ostobaság, hogy értelemszerûen 1:1 arány kellene)

Peldaul az altalad emlitett robbano konzol, amit nyilvan nem technologiakent kepzelnek el, csak nelkule lehet nem tudnanak ertelems tortenet alkotni.

Nos pont ez a bajom: úgy próbálnak meg tudományosnak látszani, hogy az alapvetõ dolgokat áldozzák fel a látványosság terén (ie.: mi lenne, ha úgy csinálnák meg a filmet, hogy az ûrben nem terjed a hang? Minek Newtoni- és Kepleri-fizika, ha a 'vadászgépes' manõverek sokkal látványosabbak?). De még 1x, mint szórakoztató film, semmi bajom az ST-vel, csak azért ne essünk olyan túlzásokba, hogy technológialiag, fizikailag megalapozott dolgokat látunk benne...

No offense!

Ha kicsit figyelnél arra, amire próbálok kilyukadni, akkor nem lol-oznál. Én próbálok a realitás talaján maradni. Értsd nem fasztudja hányszoros fénysebesség meg ilyenek, hanem valamilyen olyan mûködõ megoldást keresek, ami nem ez a "csúzli-módszer", hanem olyan technika, ahol nem függünk a cél-tól. (Start-meglöknek-utazunk-elkapnak-cél)

De megismétlem No offeense!

Ebbõl az ingázós cuccból szvsz kb. 100 év múlva lehet valami, de nem hinném, hogy pont ez a módszer lesz az amivel bolygóközi/naprendszerbeli utazásokat fogunk tenni. Inkább valmi antigrav vagy térgörbítõs módszer vinne valamire, de a mai gazdasági viszonyok mellett... Mire oda juthatnánk, már nem lesz semmi az emberiségbõl...

Ez az ingázós cucc kiálta az elméleti teszteket, még sokat kell dolgozni rajta, mire elkészülhet (ha elkészül valaha is), de legalább már elméletben mûködik.
Az antigrav meg a térgörbitõs cuccok nem jutottak tovább sci-fi szintjén, vannak ilyen irányú kutatások, de én még nem láttam olyat, hogy egy antigravitációs vagy térgörbítés elvén mûködõ hajtómûnek elméleti mûködõképességét tudományosan igazolták volna. Szóval ha ez az 'ingázós' rendszer száz év múlva valósul meg, a térgörbítõs hajtómû (már ha egyáltalán megvalósítható) meg ezer év múlva...

Itt a probléma. Rá kéne ébredni, hogy nem vágyalmakat kell kergetni (antigravitáció és társai), hanem olyan dolgokat megvalósítani, amelyrõl tudjuk, hogy mûködnek vagy legalább mûködhetnek!

A Holdutazás egy külön mûfaj. Gondolj csak bele, miért szakították meg anno az adást, vagy a "Vajon mi lehet a Hold másik oldalán" c. kérdésekbe. Ki mennyire hisz a konspirációkban.

Jajj. Már megint ezek az összeesküvés elméletek... A baj az, hogy a konspiráció pártiak sose fogadják el a tényeket, inkább megpróbálnak belemagyarázni, és tévhiteket kergetni...
De ezt már 1000x lerágtuk...

Ha lenne is gazdasági haszna, nem bizti, hogy tudnánk róla.

Meg foglak lepni. Tudunk. Hogy csak a legismertebbet említsem, ott van a Hélium hármas izotópja, amely a fúziós reaktorokba az egyik lehetõ legideálisabb üzemanyag. A földön természetes állapotban nem található meg, csak irreális áron állítható elõ, mesterségesen...

"A Star Trek meg pont erre az áltdományos technoblablára épít...."

Nono. Ez igy nem igaz. A Star-Trek technologiai alapjai altalaban mindig a valosag. Peldaul az ST vilagaban az urhajok energiaforrasa egy anyag-antianyag reaktor, ami nem eppen van tavol a mai fizika altal elkepzelt jellensegek hasznositasatol. Ez jellemzi alapvetoen a filmet. Ket gond szokott kozbejonni. Az egyik, hogy mivel elegge a tavolban jatszodik nehany dologban nem tudnak a valos technologiara tamaszkodni. A masik gond, hogy a tortenet valtozatossaga kedveert bealdoznak nehany valos dolgot. Peldaul az altalad emlitett robbano konzol, amit nyilvan nem technologiakent kepzelnek el, csak nelkule lehet nem tudnanak ertelems tortenet alkotni. Vagy pelda meg az istenek megjelenese. Lasd Deep Space 9-ban az atjaroban levoket.

A Holdutazás egy külön mûfaj. Gondolj csak bele, miért szakították meg anno az adást, vagy a "Vajon mi lehet a Hold másik oldalán" c. kérdésekbe. Ki mennyire hisz a konspirációkban. Ha lenne is gazdasági haszna, nem bizti, hogy tudnánk róla.

mrzool: Igaz! Teljes mértékben igazad van!

Cifu: Nem arra gondoltam, hogy 5-10 év múlva már ingázhatunk. Pusztán csak a kézzelfogható tényekre, hogy meg lehet csinálni és nem puszta teoratikus fejtegetésekre, hogy építsunk ezt-azt és kész. Ebbõl az ingázós cuccból szvsz kb. 100 év múlva lehet valami, de nem hinném, hogy pont ez a módszer lesz az amivel bolygóközi/naprendszerbeli utazásokat fogunk tenni. Inkább valmi antigrav vagy térgörbítõs módszer vinne valamire, de a mai gazdasági viszonyok mellett... Mire oda juthatnánk, már nem lesz semmi az emberiségbõl...

"Javitsatok ki ha tevedek, de a holdra is kb hasonlo tervekkel indultunk."

vs

"Anno az USA <-> USSR holdrajutasi verseny is csak erofitogtatas volt,"

"Koncentraljunk az AIDS, rák, éhinség, fajgyûlölet, tiszta megújuló energia problémékra, oszt ha ez már mind megoldódott, akkor pihenésképpen menjünk nyaralni a Marsra."

-> Demagógia. Jól hangzik de kb annyit is ér.

Mindenféleképp hasznos új világokat felfedezni, ki tudja milyen anyagokat találnak ott, vagy milyen új lehetõségekkel bõvül az ûrkutatás palettája. Ezen kár is vitatkozni.

Azért loloztalak le, mert faszság, amit írsz. Egyrészt a ma ismert realitásokkal köszönõ viszonyban sem lévõ scifiket hozol fel, másrészt már egybõl Star Warsot meg Imperium Galaktikát akarsz, megintcsak nem a realitásokra támaszkodva.

Azért fejlesztenek ilyen szar "lökõs" meghajtás alternatívákat, mert egyelõre a sok elképzelés közül ez a legideálisabb (pénz, idõ, technika figyelembe vételével). Végülis rá lehet mondani, hogy bezzeg az Star Warsban már mikkel röpködnek, csakhát ez a Lol kategória.

"2.: Alapvetõ gazdasági/kutatási lehetõségeket nem veszel észre (bányászat, ismeretlen vagy a földön meg nem található anyagok)"

Javitsatok ki ha tevedek, de a holdra is kb hasonlo tervekkel indultunk. Lehet, hogy nem ugyanazokat a hireket halljuk a tvbe, de a mienkbe nem mondtak be semmit arrol, hogy az elmult ~35 ev alatt nem sokat jelentett a gazdasagnak a holdutazas.


Az, hogy technologiailag sokat dobott az urtechnikan a holdutazasba feketett penz, azt alairom, de kicsit szkeptikus vagyok, es Rockkal tudok egyeterteni.

Koncentraljunk az AIDS, rák, éhinség, fajgyûlölet, tiszta megújuló energia problémékra, oszt ha ez már mind megoldódott, akkor pihenésképpen menjünk nyaralni a Marsra.

Anno az USA <-> USSR holdrajutasi verseny is csak erofitogtatas volt, es ezt sem erzem maskent. Majd a nagy vezeto kiall a nep ele, megfogja a szerencsetlen oda-vissza megjart urhajos kezet, es mosolyog. Pedig abbol a penzbol meg lehetne oldani mast, a letunket sokkal jobban befolyasolo kerdest is.

Igen, de mennyivel egyszerûbb lenne, ha minden bolygón lenne egy csillagkapu....

majd kölcsönadom a térgörbítõs hajtómûvemet , ez az egyetlen "út" ami gyorsabb helyváltoztatást tesz lehetõvé mint a fénysebesség ... _elvileg_ :]