Hunter
Bűzlik a Mars
A NASA két marsjárója által küldött adatok szerint a Marson orrfacsaró bűz uralkodhat. A Meridiani Planumon, melyen az Opportunity araszolgat, a robotgeológus rendkívül magas kénkoncentrációt mutatott ki.
Úgy tűnik, a Vörös Bolygón a kén magnézium-, vas-, és más szulfátsókban található.Tudományos felszerelésével a robot, mint már korábban beszámoltunk róla, egy vasszulfát ásványt, jarositot talált. A Földön az ilyen sómennyiséggel rendelkező kőzetek vagy vízben alakultak ki, vagy kialakulásuk után hosszú időn át vízben áztak. A jarosit arra utalhat, hogy a kőzet hosszú időn át lehetett egy savas tóban vagy egy savas hőforrás környezetében. Kén, savak, magnézium és vas - mindezt összegyúrva a Mars szén-dioxidban gazdag égboltjával - rettenetes szagot kaphatunk.
A Spirit marsjáró hátsó navigációs kamerájának összeillesztett felvétele az eddig a sziklák között megtett, mintegy 240 méteres útról - klikk a képre a nagyításhoz
"Ha van kénünk, és ehhez kapcsolódik egy oxidáló környezet, akkor szulfátot kapunk végeredményként. Ehhez adjunk egy kis savasodásnak kedvező környezetet, mint a savas talajvíz és máris meg van a kénsav. Ebből származik a hidrogén-szulfid, mint melléktermék és már bűzlik is minden" - magyarázta Jim Garvin, a NASA Mars és Hold Felderítésének vezető tudósa.
Bár a Mars zamata a robotok számára közömbös, a környezet jellege a jövő emberi felderítőire nézve egyáltalán nem elhanyagolható. Egyrészt a hidrogén-szulfid (H2S) a Földön is széles körben megtalálható gáz. A H2S jelenlétében végzett fúrások rendkívüli veszélyeket rejtenek. Amellett hogy kellemetlen szaga fejfájást és hányingert okoz, robbanásveszélyes és mérgező is. Kétségtelen, hogy a jövő Mars-kutatóinak alaposan fel kell készülniük, ha lakhelyeiken kívül akarnak dolgozni.
A Marsra jutó embereknek nem kell túl messzire visszalapozniuk az űrkutatás történelmében, hogy észrevegyék azt, amivel az Apollo holdra szállói szembe találták magukat. Némi séta után a holdmodulba visszatérve több Apollo asztronauta észlelte, hogy kőzet és porrészecskék tapadtak meg felszereléseiken. Leemelve sisakjaikat a szag, ami megcsapta őket olyan volt, mint egy kandalló nedves hamuja, vagy az elhasznált puskapor egy éppen elsütött fegyverből.
Ha a Mars lesz a 21. századi űrhajósok egyik bázisa sokkal több adatra lesz szükség, mielőtt az ember megvetné a lábát és orrát azon a távoli világon.
Úgy tűnik, a Vörös Bolygón a kén magnézium-, vas-, és más szulfátsókban található.Tudományos felszerelésével a robot, mint már korábban beszámoltunk róla, egy vasszulfát ásványt, jarositot talált. A Földön az ilyen sómennyiséggel rendelkező kőzetek vagy vízben alakultak ki, vagy kialakulásuk után hosszú időn át vízben áztak. A jarosit arra utalhat, hogy a kőzet hosszú időn át lehetett egy savas tóban vagy egy savas hőforrás környezetében. Kén, savak, magnézium és vas - mindezt összegyúrva a Mars szén-dioxidban gazdag égboltjával - rettenetes szagot kaphatunk.
A Spirit marsjáró hátsó navigációs kamerájának összeillesztett felvétele az eddig a sziklák között megtett, mintegy 240 méteres útról - klikk a képre a nagyításhoz
"Ha van kénünk, és ehhez kapcsolódik egy oxidáló környezet, akkor szulfátot kapunk végeredményként. Ehhez adjunk egy kis savasodásnak kedvező környezetet, mint a savas talajvíz és máris meg van a kénsav. Ebből származik a hidrogén-szulfid, mint melléktermék és már bűzlik is minden" - magyarázta Jim Garvin, a NASA Mars és Hold Felderítésének vezető tudósa.
Bár a Mars zamata a robotok számára közömbös, a környezet jellege a jövő emberi felderítőire nézve egyáltalán nem elhanyagolható. Egyrészt a hidrogén-szulfid (H2S) a Földön is széles körben megtalálható gáz. A H2S jelenlétében végzett fúrások rendkívüli veszélyeket rejtenek. Amellett hogy kellemetlen szaga fejfájást és hányingert okoz, robbanásveszélyes és mérgező is. Kétségtelen, hogy a jövő Mars-kutatóinak alaposan fel kell készülniük, ha lakhelyeiken kívül akarnak dolgozni.
A Marsra jutó embereknek nem kell túl messzire visszalapozniuk az űrkutatás történelmében, hogy észrevegyék azt, amivel az Apollo holdra szállói szembe találták magukat. Némi séta után a holdmodulba visszatérve több Apollo asztronauta észlelte, hogy kőzet és porrészecskék tapadtak meg felszereléseiken. Leemelve sisakjaikat a szag, ami megcsapta őket olyan volt, mint egy kandalló nedves hamuja, vagy az elhasznált puskapor egy éppen elsütött fegyverből.
Ha a Mars lesz a 21. századi űrhajósok egyik bázisa sokkal több adatra lesz szükség, mielőtt az ember megvetné a lábát és orrát azon a távoli világon.