Hunter

Pályára állt a Mars Odyssey

456 millió kilométeres út végén kedd éjszaka megérkezett a Mars Odyssey a vörös bolygóhoz, és sikeres lassítás után megkezdte pályáját a Mars körül.

"Büszkén és boldogan jelenthetem, az Odyssey pályára állt és egészséges" - nyilatkozott Matt Landano, a tervezet irányítója. Öröme érthető, mivel eddig már két NASA szonda is odaveszett hasonló küldetések során.

Hasonló volt a boldogság a pasadenai NASA Jet Propulsion Laboratory irányító központjában is. A mérnökök hatalmas tapssal fogadták a főhajtómű sikeres beindítását jelző adatokat. A 20 perces manőver lelassítva az űrhajót lehetővé tette, hogy felvegye elliptikus pályáját.

Ezt megerősítette a Deep Space Network, egy a világ különböző pontjain elhelyezkedő, három kommunikációs eszközből álló csoport, mely a műholdakat követi nyomon. A földi irányítás továbbra is folyamatosan fékezi majd az űrhajót, hogy az elfoglalhassa munkahelyét a bolygó felszíne felett 400 kilométerrel. "A legnehezebb része a dolognak a Mars elérése volt, úgy tűnik ezen már sikeresen túljutottunk" - tette hozzá Bob Mase, az Odyssey navigátora.


A Cape Canaveralból április 7-én fellőtt, 300 millió dolláros 1,7 tonnás hajót arra tervezték, hogy víz után kutasson, feltérképezze a feszín ásványait, sugárzási szintet mérjen, azaz felmérje a földön kívüli élet lehetőségét. A szonda nem fog leszállást végrehajtani. A térképezést 917 földi napig végzi, ezután kommunikációs adóként szolgálja majd a jövő Mars expedícióit, melyeket 2003. és 2004. körülre datálnak. Az Odyssey az első űrhajó, ami meg tudta közelíteni a Mars bolygót az 1999-es két sikertelen kísérlet óta. 1999. szeptemberében a Mars Climate Orbiter valószínűleg azért égett el a bolygó légkörében, mert a mérnökök nem számolták át az angol mértékegységeket, így sikeresen elkalkulálták az űrhajó pályáját. Három hónappal később a Mars Polar Lander egy szoftver hiba okozta hajtómű kihagyás következtében zuhant le. A NASA jelentése szerint a Marsra irányuló 40 év alatt 3 ország által elindított 30 küldetés mindössze egyharmada volt sikeres.

Az Odyssey nem lesz egyedül megfigyelései során, csatlakozik hozzá a Mars Global Surveyor, mely már 1997. óta köröz, több százezer képet juttatva vissza a Földre. A Surveyor kamerája olyan kis pontokat is ki tud szúrni a felszínen, melyek mindössze három méteresek. Az Odyssey ilyen teljesítményre nem képes, ám sokkal többrétű a "látása" mint kollégájáé.

Az új szonda infravörös kamerával van felszerelve, mely 100 méteres átmérőn belül képes kielemezni a geológiai képződmények ásványi összetevőit, ez az adat a Global Surveyor esetében 3 kilométer.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • mad mind #8
    Ha fejlesztenék a hajtóműveket, akkor nem kellene együttállásokra várniuk.
    Szerintem amúgy is a Holddal kellene kezdeni a kolonizációt. Közelebb van, a mentés esetleges problémáknál lehetséges és sokkal olcsóbb lenne.
  • item #5
    300 millió dolláros bazze ebből már egy jó konfigot is össze lehet rakni !
  • CAD #4
    "Mars Climate Orbiter valószínűleg azért égett el a bolygó légkörében, mert a mérnökök nem számolták át az angol mértékegységeket, így sikeresen elkalkulálták az űrhajó pályáját." - ez nevetseges. Sztem ha tenyleg nem valtottak volna at, akkor nem a marson, hanem mondjuk a jupiteren kotott volna ki szegeny muhold... nem valtottak at, hat beszarok. A mertekegyseg atvaltasokat altalanos iskolaba tanitjak ;>. (igen nem S.I. - angolt - de akkor is... tobb szazmillio dollar, es nemtom hany ezer ora ment karba, mert nem valtottak at... deéégés).

    Jo kis scifi. "ezután kommunikációs adóként szolgálja majd a jövő Mars expedícióit, melyeket 2003. és 2004. körülre datálnak" - szal nem 2015-25, hanem mivel ekkore lesz kozel hozzank bolygotestverunk picit hamarabb.. szal 2-3 ev... utanna tobb szaz evig nem lesznek ilyen optimalisak a feltetelek.
  • John Rambo #3
    Voros Bolygo rulez...