SG.hu·
Megtalálták az első beszédgént
Tudósok úgy vélik, megtalálták az elsőt abból a számos génből, mely a beszéd képességét adja az embernek, mely nélkül a nyelv és az emberi kultúra talán soha nem alakult volna ki. Úgy tűnik az emberi evolúció utolsó 200000 évében egy gén apró változása jelentette a vezető erőt. Ez a gén az FOXP2, volt az első, ami köthető az emberi beszédhez.
Egy "hiba" a DNS kód betűiben ritka rendellenességhez vezet, mely nyelvi és nyelvtani problémákban jelentkezik. A gént tavaly fedezték fel, azóta a tudósok az emberszabású majmok DNS-ét tanulmányozták, hogy lássák mi választ el minket legközelebbi állati rokonainktól. Német és brit kutatók vették szemügyre a csimpánzokat, gorillákat, orángutánokat és az egereket. Utóbbiakat azért, hogy tanulmányozhassák a gén különbözőségét az egerek, majmok és emberek összevetésében. Az idő múlásával csekély, ám döntő változásokat fedeztek fel a gén kémiai szekvenciájában.
"Remélhetőleg ez az első abból a számos nyelvi génből, ami még felfedezésre vár" - mondta Wolfgang Enard, a lipcsei Max Planck Intézet munkatársa. "Ugyanabban az időben jött létre a változás, amikor a modern ember megjelent" - nyilatkozott a BBC News számára. "Ez összeegyeztethető azzal a feltevéssel, miszerint a nyelv kialakulása volt az a döntő esemény, ami az emberi kultúrát lehetővé tette." A DNS kód két betűjének változása szétterjedt az emberi populáción a beszéd egyedülálló képességével együtt.
"Elgondolásunk szerint ezek a változások egyes embereket előnyhöz juttattak, mivel tisztább kommunikációra voltak képesek" - tette hozzá a tanulmány társszerzője Simon Fisher, az Oxford Egyetem emberi genetikával foglalkozó tudósa. "A génben található eltérés egyre bővült a populációban, majd állandóvá vált, így idővel mindenki rendelkezett azzal, ami most a gén emberi változata."
Először a hatvanas években vetődött fel, hogy a beszédnek genetikai gyökerei lehetnek. Egyetemes, összetett és szinte ösztönösen sajátítják el a gyerekek egészen kicsi korukban.
A szekvencia változása, melyet a német és brit csapat azonosított, az arc mimikájával van kapcsolatban, ami szinte nélkülözhetetlen adottság a beszédhez. John Haught a Georgetown Egyetem teológus professzora nem lepődött meg a felfedezésen, mely a Nature magazinban jelent meg. "Amit nehezebb lehet megérteni, hogy egy ilyen jelentős dolog, mint a beszéd és a kultúra ilyen nagymértékben függjön egy jelentéktelen genetikai eltéréstől, ami egyfajta arcmozgást tett lehetővé őseink számára" - mondta.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy további beszéd és nyelvi gének várnak még felfedezésre. Wolfgang Enard szerint számuk valahol 10 és 1000 között lehet. "Nem hisszük, hogy ez A beszéd gén" - összegzett Dr. Fisher a BBC News-nak. "Ez a tiszta beszéd képességét befolyásolja. Mutációja nem tünteti el teljesen a beszéd képességét."
Egy "hiba" a DNS kód betűiben ritka rendellenességhez vezet, mely nyelvi és nyelvtani problémákban jelentkezik. A gént tavaly fedezték fel, azóta a tudósok az emberszabású majmok DNS-ét tanulmányozták, hogy lássák mi választ el minket legközelebbi állati rokonainktól. Német és brit kutatók vették szemügyre a csimpánzokat, gorillákat, orángutánokat és az egereket. Utóbbiakat azért, hogy tanulmányozhassák a gén különbözőségét az egerek, majmok és emberek összevetésében. Az idő múlásával csekély, ám döntő változásokat fedeztek fel a gén kémiai szekvenciájában.
 |
| A gének megváltoztatásával beszédre lennének képesek? |
"Remélhetőleg ez az első abból a számos nyelvi génből, ami még felfedezésre vár" - mondta Wolfgang Enard, a lipcsei Max Planck Intézet munkatársa. "Ugyanabban az időben jött létre a változás, amikor a modern ember megjelent" - nyilatkozott a BBC News számára. "Ez összeegyeztethető azzal a feltevéssel, miszerint a nyelv kialakulása volt az a döntő esemény, ami az emberi kultúrát lehetővé tette." A DNS kód két betűjének változása szétterjedt az emberi populáción a beszéd egyedülálló képességével együtt.
"Elgondolásunk szerint ezek a változások egyes embereket előnyhöz juttattak, mivel tisztább kommunikációra voltak képesek" - tette hozzá a tanulmány társszerzője Simon Fisher, az Oxford Egyetem emberi genetikával foglalkozó tudósa. "A génben található eltérés egyre bővült a populációban, majd állandóvá vált, így idővel mindenki rendelkezett azzal, ami most a gén emberi változata."
Először a hatvanas években vetődött fel, hogy a beszédnek genetikai gyökerei lehetnek. Egyetemes, összetett és szinte ösztönösen sajátítják el a gyerekek egészen kicsi korukban.
A szekvencia változása, melyet a német és brit csapat azonosított, az arc mimikájával van kapcsolatban, ami szinte nélkülözhetetlen adottság a beszédhez. John Haught a Georgetown Egyetem teológus professzora nem lepődött meg a felfedezésen, mely a Nature magazinban jelent meg. "Amit nehezebb lehet megérteni, hogy egy ilyen jelentős dolog, mint a beszéd és a kultúra ilyen nagymértékben függjön egy jelentéktelen genetikai eltéréstől, ami egyfajta arcmozgást tett lehetővé őseink számára" - mondta.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy további beszéd és nyelvi gének várnak még felfedezésre. Wolfgang Enard szerint számuk valahol 10 és 1000 között lehet. "Nem hisszük, hogy ez A beszéd gén" - összegzett Dr. Fisher a BBC News-nak. "Ez a tiszta beszéd képességét befolyásolja. Mutációja nem tünteti el teljesen a beszéd képességét."