Június 21-én a Föld és a Mars körülbelül 67.3 millió kilométerre lesz egymástól, ami a legkisebb távolság 1988 óta, amikor "mindössze" 59 millió kilométerre voltak egymástól. A Föld több mint 35.000 km/óra sebességgel közeledik a vörös bolygóhoz. A Mars egy fényes narancssárga korongként lesz látható, amely fényesebb, mint bármely egyéb objektum a közelében, kivéve éjjelente, amikor a Hold is megjelenik.

Június 13-án a vörös bolygó eléri a "túloldalt", azt a pozíciót, amikor a Nap, a Föld és a Mars egy egyenes vonalat alkot a Nappal a középpontban. A Földről nézve a Mars napnyugtakor jelenik meg, éjfélkor éri el a legmagasabb pontját az égen és virradatkor nyugszik le.

Mind a Föld, mind a Mars elliptikus pályán halad a Nap körül, viszont a Mars pályája oválisabb ezért lesznek a legkisebb távolságban egymáshoz képest a "túloldal" után pár nappal. Nyár végén ugyan halványulni fog a Mars, de egészen októberig a legfényesebb "csillaga" lesz az éjszakai égboltnak, melyet viszonylag könnyű megtalálni a vöröses színe miatt.

Ahogy a távolság csökken a két bolygó között akár már a kis, 10-15 cm-es teleszkópokkal is kivehetőek lesznek a Mars sajátosságai, beleértve a felhőket és a felszíni jeleket. Az elkövetkezendő években egyre jobb rálátás nyílik a Marsra. 2003. augusztus 27-én 55.7 millió kilométerre közelítjük meg, az asztronómusok szerint ezen a napon lesz a legkisebb a távolság az elmúlt 5000 évben. Ez idő alatt a NASA legújabb szondája, a 2001 Mars Odyssey előtt a Mars újabb részei fognak feltárulni. Az Odyssey április 7-én hagyta el a Földet és október 24-én áll majd Mars körüli pályára. A szonda két és fél éves küldetése alatt sugárzást mér, földalatti vizek után kutat és a mars-felszín érdekes ásványait azonosítja.

Egy másik NASA szonda már a Mars körül kering. A Mars Global Surveyor-t 1996 november 7-én küldték útjára, 1999. április 1-én kezdte munkáját mely a felszín feltérképezéséből áll, képek százait küldve vissza azóta.