SG.hu
Starlink hardvert találtak egy lezuhant orosz drón roncsaiban
Egy Ukrajna felett lelőtt orosz drónt a jelek szerint Elon Musk Starlink nevű szélessávú műholdas szolgáltatásának berendezésével szereltek fel - jelentette az ukrán média.
Az állítások - köztük a Starlink logójával ellátott roncsokról készült képek - a Defence Express ukrán hírügynökség jelentésében és egy Telegram-csatornán jelentek meg. A Defence Express jelentése szerint az ábrázolt roncsokat egy szerdai incidens során lőtték le, amelynek során Ukrajna elfogott 28-at az Oroszország által küldött 32 drónból. Az incidensről az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara is beszámolt, amely a Facebookon részletezte azt. A lelőtt drónok képei a Geran-2 nevű modellt ábrázolják, mely az iráni Shahed 136 drón orosz gyártmányú másolata. (Igen, az oroszok másolják az iráni technikát...) A légcsavarhajtású drónok hatótávolsága mintegy 2500 kilométer, és jellemzően 50 kilogrammos robbanófejet vagy megfigyelőberendezést hordoznak.
A Starlink jellemzően öt és 20 Mbit/sec közötti feltöltési sebességet kínál - ez bőven elegendő ahhoz, hogy a szolgáltatást használó drón valós idejű adat- és videostreaminget tudjon végezni. A Starlink logóval feliratozott roncson ép sorozatszámok vannak, de a közzétett fotókon eltakarják azokat. Ha a tárgy valóban Starlink-hardver, akkor bizonyítani lehet az eredetét - talán még azt is, hogy hol és ki vásárolta. Az eszköz igazolása hitelt adna több jelentésnek, amelyek szerint az orosz szárazföldi erők rutinszerűen használják a Starlinket a fronton történő internet-hozzáféréshez. A kongresszus demokrata párti tagjai arra kérték az amerikai kormányt, hogy vizsgálja ki az ügyet.
Elon Musk kitart amellett, hogy a készülékeket nem Oroszországban árulják, és a Starlink nem működik az országban. Moszkvának azonban vannak módjai a tiltások elkerülésére - ahogyan Iránnak is -, és megtalálhatta a módját, hogy olyan Starlinkkel felszerelt készleteket építsen, amelyek csak akkor válnak aktívvá, ha átlépik a határt Ukrajnába, ahol a SpaceX szolgáltatása engedélyezett. Ukrajna lelkesen kezdte használni a Starlinket, miután Elon Musk Oroszország inváziójára válaszul több mint 80 millió dollár értékű eszközt szállított az országba. Később a Pentagon is beszállt az erőfeszítés finanszírozásába, és az EU is besegített. Válaszul Oroszország azzal fenyegetőzött, hogy lelövi az ukrán erők megsegítésére használt műholdakat. A kínaiak is fontolgatják, hogy egy jövőbeli konfliktus esetén mit tegyenek a Starlink konstellációval.
Az ukrán fegyveres erők a Starlinket saját drónjaikhoz használták. Ez tavaly vitát váltott ki, amikor Walter Isaacson Muskról írt életrajzában azt állította, hogy a milliárdos elutasította azt az ukrán kérést, hogy a drónok számára internet-hozzáférést biztosítsanak az elfoglalt szevasztopoli kikötőben lévő orosz flotta elleni támadáshoz. Musk később azt mondta, hogy azért utasította vissza, mert nem akarta a háborút eszkalálni. A Starlink számára meglehetősen nyilvánvalónak kell lennie, ha a készletét drónon vagy más légi járművön használják, mivel a legtöbb antenna nem mozog nagy sebességgel. Az internetszolgáltató a cikk megjelenésekor még nem nyilatkozott.
Az állítások - köztük a Starlink logójával ellátott roncsokról készült képek - a Defence Express ukrán hírügynökség jelentésében és egy Telegram-csatornán jelentek meg. A Defence Express jelentése szerint az ábrázolt roncsokat egy szerdai incidens során lőtték le, amelynek során Ukrajna elfogott 28-at az Oroszország által küldött 32 drónból. Az incidensről az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara is beszámolt, amely a Facebookon részletezte azt. A lelőtt drónok képei a Geran-2 nevű modellt ábrázolják, mely az iráni Shahed 136 drón orosz gyártmányú másolata. (Igen, az oroszok másolják az iráni technikát...) A légcsavarhajtású drónok hatótávolsága mintegy 2500 kilométer, és jellemzően 50 kilogrammos robbanófejet vagy megfigyelőberendezést hordoznak.
A Starlink jellemzően öt és 20 Mbit/sec közötti feltöltési sebességet kínál - ez bőven elegendő ahhoz, hogy a szolgáltatást használó drón valós idejű adat- és videostreaminget tudjon végezni. A Starlink logóval feliratozott roncson ép sorozatszámok vannak, de a közzétett fotókon eltakarják azokat. Ha a tárgy valóban Starlink-hardver, akkor bizonyítani lehet az eredetét - talán még azt is, hogy hol és ki vásárolta. Az eszköz igazolása hitelt adna több jelentésnek, amelyek szerint az orosz szárazföldi erők rutinszerűen használják a Starlinket a fronton történő internet-hozzáféréshez. A kongresszus demokrata párti tagjai arra kérték az amerikai kormányt, hogy vizsgálja ki az ügyet.
Elon Musk kitart amellett, hogy a készülékeket nem Oroszországban árulják, és a Starlink nem működik az országban. Moszkvának azonban vannak módjai a tiltások elkerülésére - ahogyan Iránnak is -, és megtalálhatta a módját, hogy olyan Starlinkkel felszerelt készleteket építsen, amelyek csak akkor válnak aktívvá, ha átlépik a határt Ukrajnába, ahol a SpaceX szolgáltatása engedélyezett. Ukrajna lelkesen kezdte használni a Starlinket, miután Elon Musk Oroszország inváziójára válaszul több mint 80 millió dollár értékű eszközt szállított az országba. Később a Pentagon is beszállt az erőfeszítés finanszírozásába, és az EU is besegített. Válaszul Oroszország azzal fenyegetőzött, hogy lelövi az ukrán erők megsegítésére használt műholdakat. A kínaiak is fontolgatják, hogy egy jövőbeli konfliktus esetén mit tegyenek a Starlink konstellációval.
Az ukrán fegyveres erők a Starlinket saját drónjaikhoz használták. Ez tavaly vitát váltott ki, amikor Walter Isaacson Muskról írt életrajzában azt állította, hogy a milliárdos elutasította azt az ukrán kérést, hogy a drónok számára internet-hozzáférést biztosítsanak az elfoglalt szevasztopoli kikötőben lévő orosz flotta elleni támadáshoz. Musk később azt mondta, hogy azért utasította vissza, mert nem akarta a háborút eszkalálni. A Starlink számára meglehetősen nyilvánvalónak kell lennie, ha a készletét drónon vagy más légi járművön használják, mivel a legtöbb antenna nem mozog nagy sebességgel. Az internetszolgáltató a cikk megjelenésekor még nem nyilatkozott.