SG.hu
Mit tudunk az ukrán drónhajókról?
A levegőből tűzvezérlést végző vagy bombákat dobó drónokról készült videókkal tele a net, de a vízi járművekre kevés figyelem irányul.
Míg a légi drónokat Ukrajna és Oroszország a háború kezdete óta nagy hatékonysággal használja, a Fekete-tengeren a dróntechnológia egy új formája is egyre nagyobb teret nyer. A minap Moszkva azt közölte, hogy meghiúsult két, orosz hadihajók elleni ukrán dróntámadás, de az ukrán haditengerészet tagadta, hogy bármi köze lenne ezekhez.
A drónhajók kisméretű ember nélküli hajók, a víz felszínén vagy a vízfelszín alatt működnek. Mindenféle formában és méretben léteznek, és különféle feladatokra, többek között megfigyelésre használják őket. Katonai célokra is használhatók, például aknák megsemmisítésére, megfigyelésre vagy célpontok, például ellenséges hajók közelében történő robbantásra. A háború kezdete óta számos drónhajóról készült kép, köztük egy olyanról is, amelyet állítólag a Krím partjainál mosott partra a víz. A vízfelszínen működő drónok mellett Ukrajna nemrég bemutatta egy pilóta nélküli, tenger alatti drón prototípusát, a Toloka TLK-150-et.
A drónhajók általános jellemzői közé tartoznak a beépített robbanóanyagok és a kamerák, amelyek képeket sugároznak vissza az irányító személynek. A célpontokat indításkor jellemzően előre beprogramozzák a nagy hatótávolságú eszközbe, ezután egy ember távolról irányítja őket, miközben a célpontot megközelíti. Néhány ukrán drónhajót közösségi finanszírozási kampányok segítségével fejlesztettek ki. Általában visszamaradt alkatrészekből készülnek, kereskedelmi - és nem katonai - felhasználásra készült eszközök készleten felüli anyagaiból.
Az orosz média és bloggerek azt állítják, hogy Oroszországnak is vannak drónhajói. Egyesek azt állítják, hogy ezeket használták egy híd elleni támadásban Odessza kikötővárosában. Nem tudni, hogy melyik fél hány drónhajóval rendelkezik. Az sem világos, hogy mennyibe kerülnek, de az ukrán kormány által nyilvánosságra hozott egyik drón ára 250 000 dollár. Ez jóval olcsóbb, mint egy nagy hatótávolságú rakéta. A drónhajókat gyorsan és kiképzett személyzet nélkül is be lehet vetni.
A BBC kutatása szerint Ukrajna legalább 10 támadást hajtott végre drónhajókkal katonai hajók, a szevasztopoli orosz haditengerészeti bázis és Novorosszijszk kikötője ellen. Ez az orosz és ukrán hatóságok bejelentésein, valamint a helyi média beszámolóin alapul. Ukrán védelmi források a CNN-nek elmondták, hogy a Kercsi-híd elleni júliusi támadásban is használtak tengeri drónokat. Májusban olyan felvételek láttak napvilágot, amelyeken drónhajók közeledtek az Ivan Hurs nevű orosz hírszerző hajóhoz, de nem világos, hogy a hajó megsérült-e. Oroszország szerint az incidens a törökországi Boszporusz-szorostól 140 km-re északra történt - mintegy 193 km-re az ukrán partoktól. Ez arra utal, hogy ezek a drónok potenciálisan nagy távolságokat képesek megtenni.
Az, hogy Ukrajna viszonylag alacsony költséggel drónhajókat hozott létre új korszakot jelent a tengeri hadviselésben. A taktika egyes elemzők szerint egyre nagyobb kockázatot jelent Oroszország számára. A drónhajókat nehéz radarral észlelni, mivel alig emelkednek ki a vízből és kevés zajt csapnak. Az Oroszország szevasztopoli haditengerészeti támaszpontja ellen még 2022 októberében elkövetett támadás volt az első a feljegyzett történelemben, amelyben vízi és légi drónokat is használtak. A GeoConfirmed nevű, műholdas és egyéb nyílt forrású képeket elemző szervezet szerint legalább három orosz hajó megsérült a támadásban. Oroszország azóta jelentősen megerősítette a bázis körüli védelmet. Bár Ukrajnának nincs jelentős haditengerészete, felszíni drónjai megakadályozták, hogy Oroszország teljes mértékben átvegye az ellenőrzést a Fekete-tenger felett.
Ennek ellenére a drónhajóknak vannak hátrányai. A fedélzeti érzékelőknek szűk a látómezejük, ami megnehezíti a mozgó célpontok követését pontos helymeghatározási adatok nélkül, vagy az álcázott hajók kiszűrését. A fedélzeti kamerákkal felszerelteknek állandó kommunikációra van szükségük az irányítójukkal, hogy a célponthoz irányítsák őket, így a videó közvetítésével kapcsolatos bármilyen probléma veszélyezteti a küldetésüket. Mindazonáltal Ukrajna stratégiája nemzetközi figyelmet keltett és más haditengerészeteket is arra ösztönöz, hogy ilyen típusú rendszereket és azok működési gyakorlatát fejlesszék.
Míg a légi drónokat Ukrajna és Oroszország a háború kezdete óta nagy hatékonysággal használja, a Fekete-tengeren a dróntechnológia egy új formája is egyre nagyobb teret nyer. A minap Moszkva azt közölte, hogy meghiúsult két, orosz hadihajók elleni ukrán dróntámadás, de az ukrán haditengerészet tagadta, hogy bármi köze lenne ezekhez.
A drónhajók kisméretű ember nélküli hajók, a víz felszínén vagy a vízfelszín alatt működnek. Mindenféle formában és méretben léteznek, és különféle feladatokra, többek között megfigyelésre használják őket. Katonai célokra is használhatók, például aknák megsemmisítésére, megfigyelésre vagy célpontok, például ellenséges hajók közelében történő robbantásra. A háború kezdete óta számos drónhajóról készült kép, köztük egy olyanról is, amelyet állítólag a Krím partjainál mosott partra a víz. A vízfelszínen működő drónok mellett Ukrajna nemrég bemutatta egy pilóta nélküli, tenger alatti drón prototípusát, a Toloka TLK-150-et.
A drónhajók általános jellemzői közé tartoznak a beépített robbanóanyagok és a kamerák, amelyek képeket sugároznak vissza az irányító személynek. A célpontokat indításkor jellemzően előre beprogramozzák a nagy hatótávolságú eszközbe, ezután egy ember távolról irányítja őket, miközben a célpontot megközelíti. Néhány ukrán drónhajót közösségi finanszírozási kampányok segítségével fejlesztettek ki. Általában visszamaradt alkatrészekből készülnek, kereskedelmi - és nem katonai - felhasználásra készült eszközök készleten felüli anyagaiból.
Az orosz média és bloggerek azt állítják, hogy Oroszországnak is vannak drónhajói. Egyesek azt állítják, hogy ezeket használták egy híd elleni támadásban Odessza kikötővárosában. Nem tudni, hogy melyik fél hány drónhajóval rendelkezik. Az sem világos, hogy mennyibe kerülnek, de az ukrán kormány által nyilvánosságra hozott egyik drón ára 250 000 dollár. Ez jóval olcsóbb, mint egy nagy hatótávolságú rakéta. A drónhajókat gyorsan és kiképzett személyzet nélkül is be lehet vetni.
A BBC kutatása szerint Ukrajna legalább 10 támadást hajtott végre drónhajókkal katonai hajók, a szevasztopoli orosz haditengerészeti bázis és Novorosszijszk kikötője ellen. Ez az orosz és ukrán hatóságok bejelentésein, valamint a helyi média beszámolóin alapul. Ukrán védelmi források a CNN-nek elmondták, hogy a Kercsi-híd elleni júliusi támadásban is használtak tengeri drónokat. Májusban olyan felvételek láttak napvilágot, amelyeken drónhajók közeledtek az Ivan Hurs nevű orosz hírszerző hajóhoz, de nem világos, hogy a hajó megsérült-e. Oroszország szerint az incidens a törökországi Boszporusz-szorostól 140 km-re északra történt - mintegy 193 km-re az ukrán partoktól. Ez arra utal, hogy ezek a drónok potenciálisan nagy távolságokat képesek megtenni.
Az, hogy Ukrajna viszonylag alacsony költséggel drónhajókat hozott létre új korszakot jelent a tengeri hadviselésben. A taktika egyes elemzők szerint egyre nagyobb kockázatot jelent Oroszország számára. A drónhajókat nehéz radarral észlelni, mivel alig emelkednek ki a vízből és kevés zajt csapnak. Az Oroszország szevasztopoli haditengerészeti támaszpontja ellen még 2022 októberében elkövetett támadás volt az első a feljegyzett történelemben, amelyben vízi és légi drónokat is használtak. A GeoConfirmed nevű, műholdas és egyéb nyílt forrású képeket elemző szervezet szerint legalább három orosz hajó megsérült a támadásban. Oroszország azóta jelentősen megerősítette a bázis körüli védelmet. Bár Ukrajnának nincs jelentős haditengerészete, felszíni drónjai megakadályozták, hogy Oroszország teljes mértékben átvegye az ellenőrzést a Fekete-tenger felett.
Ennek ellenére a drónhajóknak vannak hátrányai. A fedélzeti érzékelőknek szűk a látómezejük, ami megnehezíti a mozgó célpontok követését pontos helymeghatározási adatok nélkül, vagy az álcázott hajók kiszűrését. A fedélzeti kamerákkal felszerelteknek állandó kommunikációra van szükségük az irányítójukkal, hogy a célponthoz irányítsák őket, így a videó közvetítésével kapcsolatos bármilyen probléma veszélyezteti a küldetésüket. Mindazonáltal Ukrajna stratégiája nemzetközi figyelmet keltett és más haditengerészeteket is arra ösztönöz, hogy ilyen típusú rendszereket és azok működési gyakorlatát fejlesszék.