Gyurkity Péter
Gyorsan alakulnak ki új génjeink
Erre hívja fel a figyelmet egy friss tanulmány, amelyben több új gént azonosítottak be.
Több, mint két évvel ezelőtt, még a pandémia tombolása alatt, írtunk arról, hogy egy plusz ütőér jelezte az emberi evolúció folytatódását, a témában azonban azóta is zajlanak a kutatások, amelyek résztvevői az elmúlt időszakban további eredményeket osztottak meg velünk. Egy friss anyagban új gének beazonosításáról olvashatunk, ezekből ugyanis szintén nincs hiány.
Közvetlenül az ünnepek előtt jelent meg a görögországi Alexander Fleming Biomedical Sciences Research Center, valamint az ír illetőségű Trinity College Dublin szakembereinek közös munkája, az annak fontosabb eredményeit felsoroló tanulmány. Ebben már arról írnak, hogy bár közvetlen rokonainktól évmilliókkal ezelőtt elváltunk, az evolúció azóta sem állt meg, amit ezúttal összesen 155, a DNS apró, nem kódoló részein felbukkant mikrogén megvizsgálása igazol. Ezen gének még mindig újnak számítanak és időközben kritikus jelentőségre tettek szert. Fontos részlet, hogy az új gének általában a duplikáció eredményeként jelennek meg, a most beazonosított példányok viszont szinte a semmiből jöttek létre, és bár felsorolásukhoz komoly időre volt szükség, ez most sikeresnek tekinthető.
A munka eredetileg még 2017-ben indult el, viszont az első fázis lezárásával meg kellett várniuk egy másik hasonló kutatás eredményeit, amelyek 2020-ban futottak be. Ezek a szintén korábban nem kódoló DNS-részeken („junk DNA”) felbukkant mikrofehérjéket mutatták meg nekünk, erre építve pedig az új anyagban 99 egyéb, a gerincesek altörzsébe tartozó faj genomját vetették össze sajátunkkal, az emlősök korai időszakáig visszamenőleg. A jelek szerint két gén a csimpánzoktól való elválás után jött létre, bár szem előtt kell tartanunk, hogy az ilyen kisebb részek vizsgálata jelenleg nehézkes, az eredményekről pedig nem tudjuk, hogy biológiai értelemben mennyire jelentősek. Ez utóbbi kérdésre úgy kerestek választ, hogy a laborban növesztett sejteknél eltávolítottak egyes géneket, az ezt követően megjelenő növekedési anomáliákból pedig azok jelentőségére vonatkozó következtetéseket vontak le.
Három további gént különböző betegségekkel hoztak összefüggésbe, a pontos kapcsolat felvázolásához azonban további munkára lesz szükség. Jelen pillanatban egy másik, a szív szövetének kialakulásában fontos szerepet játszó gén története számít kiemelt részletnek, ez ugyanis az utolsó néhány millió évben bukkant fel, idővel kritikus szerepre téve szert, ami a folyamat gyorsaságára utal.
Több, mint két évvel ezelőtt, még a pandémia tombolása alatt, írtunk arról, hogy egy plusz ütőér jelezte az emberi evolúció folytatódását, a témában azonban azóta is zajlanak a kutatások, amelyek résztvevői az elmúlt időszakban további eredményeket osztottak meg velünk. Egy friss anyagban új gének beazonosításáról olvashatunk, ezekből ugyanis szintén nincs hiány.
Közvetlenül az ünnepek előtt jelent meg a görögországi Alexander Fleming Biomedical Sciences Research Center, valamint az ír illetőségű Trinity College Dublin szakembereinek közös munkája, az annak fontosabb eredményeit felsoroló tanulmány. Ebben már arról írnak, hogy bár közvetlen rokonainktól évmilliókkal ezelőtt elváltunk, az evolúció azóta sem állt meg, amit ezúttal összesen 155, a DNS apró, nem kódoló részein felbukkant mikrogén megvizsgálása igazol. Ezen gének még mindig újnak számítanak és időközben kritikus jelentőségre tettek szert. Fontos részlet, hogy az új gének általában a duplikáció eredményeként jelennek meg, a most beazonosított példányok viszont szinte a semmiből jöttek létre, és bár felsorolásukhoz komoly időre volt szükség, ez most sikeresnek tekinthető.
A munka eredetileg még 2017-ben indult el, viszont az első fázis lezárásával meg kellett várniuk egy másik hasonló kutatás eredményeit, amelyek 2020-ban futottak be. Ezek a szintén korábban nem kódoló DNS-részeken („junk DNA”) felbukkant mikrofehérjéket mutatták meg nekünk, erre építve pedig az új anyagban 99 egyéb, a gerincesek altörzsébe tartozó faj genomját vetették össze sajátunkkal, az emlősök korai időszakáig visszamenőleg. A jelek szerint két gén a csimpánzoktól való elválás után jött létre, bár szem előtt kell tartanunk, hogy az ilyen kisebb részek vizsgálata jelenleg nehézkes, az eredményekről pedig nem tudjuk, hogy biológiai értelemben mennyire jelentősek. Ez utóbbi kérdésre úgy kerestek választ, hogy a laborban növesztett sejteknél eltávolítottak egyes géneket, az ezt követően megjelenő növekedési anomáliákból pedig azok jelentőségére vonatkozó következtetéseket vontak le.
Három további gént különböző betegségekkel hoztak összefüggésbe, a pontos kapcsolat felvázolásához azonban további munkára lesz szükség. Jelen pillanatban egy másik, a szív szövetének kialakulásában fontos szerepet játszó gén története számít kiemelt részletnek, ez ugyanis az utolsó néhány millió évben bukkant fel, idővel kritikus szerepre téve szert, ami a folyamat gyorsaságára utal.