Gyurkity Péter
Két érdekes exobolygót detektáltak
Egyikük a legközelebbi csillag körül kering, a másik egy fehér törpét kísér, annak lakható zónájában.
A területen belül tavaly arról számoltunk be, hogy egy igencsak távoli exobolygót pillantottak meg, most azonban egyszerre két fejleményről érkezett hír, mégpedig két, kifejezetten érdekes rendszer kapcsán, így mindkettőt érdemes megemlíteni a beszámolóban, annál inkább, mert egyikük a hozzánk legközelebbi csillagot kíséri annak rendszerén belül. A Nature oldalán közzétett részletes tanulmányban arról olvashatunk, hogy a Proxima Centauri d névre keresztelték a nemrég detektált példányt, amely ennek megfelelően közvetlen szomszédunk körül kering, alig 5 nap alatt téve meg egy teljes kört. Mozgásával és saját pályájával másodpercenként 40 cm-rel módosítja a csillag mozgását, ezt pedig viszonylag kényelmesen érzékelték annak beérkező fényében, annak vizsgálatával, hiszen a kutatók által használt, a Very Large Telescope részét képező ESPRESSO akár 10 cm/s-os változást is megfelelő módon érzékel. Az összesen 4 teleszkópból álló rendszerrel csaknem 2 éven át figyelték a csillagot, több mint 100 esetben vizsgálva meg annak fényét, a jelenleg bolygójelöltként említett példánnyal pedig háromra bővülhet a rendszerben detektált planéták száma, ráadásul ezen példányon potenciálisan akár folyékony óceán is jelen lehet.
A másik munka eredményeit a Warwick Egyetem tette közzé a napokban, ebben a csapat tagjai azt közlik velünk, hogy felszíni és űrteleszkópok együttes alkalmazásával most először találtak arra utaló jeleket, hogy egy fehér törpecsillag lakható zónáján belül exobolygó helyezkedhet el. A WD1054–226 névre keresztelt csillag körül egy törmelékhalmaz kering, azt 25 óra alatt kerülve meg, ebben pedig a beérkező fény alapján 65, egymástól azonos távolságra elhelyezkedő, sűrűbb törmelékfelhő van, amelyek 23 percenként okoznak komolyabb esést a beérkező fényben. A precíz ismétlődés arra utal, hogy egy közeli bolygó tartja ilyen szép rendben a fenti törmeléket, ahogy azt a Neptunusz és a Szaturnusz holdjai esetében is láthatjuk, ott ugyanis szintén ezeknek köszönhető a szép, szabályos gyűrűk jelenléte.
A szakemberek megjegyzik, hogy még szükség van a visszaigazolásra, viszont a bolygó jelenlétének lehetősége mindenképpen izgalmas és érdekes fejlemény, erre ugyanis nem számítottak.
A területen belül tavaly arról számoltunk be, hogy egy igencsak távoli exobolygót pillantottak meg, most azonban egyszerre két fejleményről érkezett hír, mégpedig két, kifejezetten érdekes rendszer kapcsán, így mindkettőt érdemes megemlíteni a beszámolóban, annál inkább, mert egyikük a hozzánk legközelebbi csillagot kíséri annak rendszerén belül. A Nature oldalán közzétett részletes tanulmányban arról olvashatunk, hogy a Proxima Centauri d névre keresztelték a nemrég detektált példányt, amely ennek megfelelően közvetlen szomszédunk körül kering, alig 5 nap alatt téve meg egy teljes kört. Mozgásával és saját pályájával másodpercenként 40 cm-rel módosítja a csillag mozgását, ezt pedig viszonylag kényelmesen érzékelték annak beérkező fényében, annak vizsgálatával, hiszen a kutatók által használt, a Very Large Telescope részét képező ESPRESSO akár 10 cm/s-os változást is megfelelő módon érzékel. Az összesen 4 teleszkópból álló rendszerrel csaknem 2 éven át figyelték a csillagot, több mint 100 esetben vizsgálva meg annak fényét, a jelenleg bolygójelöltként említett példánnyal pedig háromra bővülhet a rendszerben detektált planéták száma, ráadásul ezen példányon potenciálisan akár folyékony óceán is jelen lehet.
A másik munka eredményeit a Warwick Egyetem tette közzé a napokban, ebben a csapat tagjai azt közlik velünk, hogy felszíni és űrteleszkópok együttes alkalmazásával most először találtak arra utaló jeleket, hogy egy fehér törpecsillag lakható zónáján belül exobolygó helyezkedhet el. A WD1054–226 névre keresztelt csillag körül egy törmelékhalmaz kering, azt 25 óra alatt kerülve meg, ebben pedig a beérkező fény alapján 65, egymástól azonos távolságra elhelyezkedő, sűrűbb törmelékfelhő van, amelyek 23 percenként okoznak komolyabb esést a beérkező fényben. A precíz ismétlődés arra utal, hogy egy közeli bolygó tartja ilyen szép rendben a fenti törmeléket, ahogy azt a Neptunusz és a Szaturnusz holdjai esetében is láthatjuk, ott ugyanis szintén ezeknek köszönhető a szép, szabályos gyűrűk jelenléte.
A szakemberek megjegyzik, hogy még szükség van a visszaigazolásra, viszont a bolygó jelenlétének lehetősége mindenképpen izgalmas és érdekes fejlemény, erre ugyanis nem számítottak.