Gyurkity Péter

Rovaragyat építene a robotokba a DARPA

Szerintük ugyanis ez a hatékonyságot ötvözi a kis méretekkel.

A Pentagon törekvései kapcsán legutóbb arról számoltunk be, hogy a fegyverek esetében is nagyobb mértékben támaszkodnának a mesterséges intelligenciára, amelytől nyilván a konfliktusok során jobb eredményeket várnak. A némileg futurisztikus fejlesztésekre koncentráló DARPA eközben azonban partnereket keres legújabb projektjükhöz, amelynek keretében rovaragyakat kombinálnának a meglévő robotokkal.

Az ugyanezen ügynökség által közzétett dokumentum alapján a szakemberek több fontos szempontból is kiemelkedő jelentőségűnek (és hasznosnak) tartják a rovarok agyának esetleges alkalmazását és integrálását. Ezen természetes struktúrák szerintük több fontos előnyt kínálnak, az apró méret ellenére ugyanis meglepően nagy a hatékonyság, hiszen a rovarok maguk minden alapvető feladatot el tudnak látni, emellett pedig egyre több jel utal arra, hogy személyes élményekben is részesülnek, amely az első lépés a tudat (tudatosság) felé vezető hosszú úton. A miniatürizálást tehát nem nekünk kellene elvégeznünk, az alapvető funkcionalitás szintén alapértelmezett módon jelen lenne, a DARPA pedig amúgy is erősen érdeklődik a számítógépek és az állati (és emberi) agyak összekapcsolása iránt, tehát a projekt jól illeszkedik ebbe.

Mindez egyelőre meglehetősen távoli álomnak tűnik, ám az ügynökség komolyan gondolja a törekvést. A minél gyorsabb munka (és a remélt eredmények) érdekében 1 millió dollárral ösztönöznék az általuk kiválasztott céget, ehhez azonban először az érintetteknek megvalósíthatósági tanulmányt kellene letennie az asztalra a rovaragyak részletes feltérképezése kapcsán, ezt követően pedig a koncepciót igazoló prototípust kellene megépíteniük, amely jól bemutatja, hogy miként lehet ezen állati agyakkal további javítani a mesterséges intelligencia hatékonyságát. Eközben azon is dolgoznak, hogy miként lehet emlékeket átültetni egyéb agyakba, amely a kiképzés és tréning területén lenne rendkívül hasznos, bár ez a munka egyelőre patkányok bevonásával zajlik.

Valószínűleg évekre vagyunk még a konkrét eredményektől, az ezzel kapcsolatos munkát azonban mindenképpen figyelemmel kísérjük majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • felemelő #31
    "A torban és potrohban lévő idegdúcok szabályozzák a lábakat, a szárnyakat, farokrészt, annak a kis izmait. Köze nincs a feji dúcoknak hozzá, onnan csak infó jön,"

    Valamikor nagyon-nagyon régen olvastam egy cikket, amikor még a holdjáró mozgásáról szólt a vita (kerekek, lánctalp vagy hat láb, mint a rovaroknál).

    A hat lábon mozgó szerkezetet tartották elméletileg a legjobb megoldásnak, nem véletlen, hogy a természet így alakította.
    Ugye három láb mindig stabilan megtartja atestet, három láb meg felemelhető és a nagyon egyenetlen, kiszámíthatatlan talajon kereshet stabil pontokat, és amikor stabil tartásba kerül, akkor letámaszt és a korábbi három láb felemelhető.

    Termászetesen először (mindenki magából indul ki alapon) a központi agy által szabályzott rendszert próbálták, de ugye akkoriban a számítási kapacitások lényegesen alacsonyabbak voltak, és nem akart összejönni a dolog.

    Erre a hat láb kapott hat kis komputert, ami csak a helyi érzékelők feldolgozásával és a lépések pozicionálásával foglalkozott (keresett stabil pozíciót a talajon, nagyjából azon a célterületen, ahol a központi agy meghatározott.

    És a lábak egymással is kommunikáltak, kihagyva a központi agyat (tehermentesítve azt), hoiszen egymás között sokkal egyszerűbb szabályokkal, algoritmusokkal voltak képesek megvalósítani a célt.

    Kicsit olyan ez, mint a mikroszervizek.
    Egy nagy és összetett monolitikus rendszer, a mindent lemodellező nagy egység felbontva több egyszerű részfeladatot végző egységre, amik önmagukban könnyebben kivitelezhetőek, a kapcsolatuk szabályai adják meg az összetettséget.

    Nem az első eset, hogy a természetet figyelve jó tervezési mintákat lehet ellesni :)

    És az sem ritka, hogy a harminc negyven éve ismert dolgokat fedezzük fel ismét :)
  • ostoros #30
    Fogyatékos vagy?

    Ha valamire nem tudsz rámutatni, hogy itt van, látos, igazam van, akkor azt bizonyyítani kell. mÁR PEDIG EGY FÓRUMBAN NEM TUDSZ RÁMUTATNI EGY ROVARRA.
  • VolJin #29
    Fogyatékos vagy?
    Az állítás tartalma nen cselekvés volt, hanem tény.

    Mi a faszt kellene nekm indokolni azon, hogy a rovaroknak milyen az idegrendszere?
    Az nem az én cselekvésem, hogy a rovaroknak nincs agya. Így alakultak ki evolúciósan a rovarok.
  • ostoros #28
    Az állítások cselekvésnek minősülnek.
  • VolJin #27
    A tőlem független tényeket mint kell indokolnom?
    Megindokolnom azt kell, ha cselekszem valamit...
  • wraithLord #26
    *A motoros (mozgató-) kéreg minden harántcsíkolt izomzattal rendelkező szerv irányításáért felelős, de én most csak a végtagokat említettem.
  • wraithLord #25
    Igen, a "rovaragy"-nak nevezett képlet az a gerinces agy csak néhány részének, kérgének feleltethető meg (pl. látó-, szaglókéreg), a gerinces agy többi részének megfeleltethető idegrendszeri központ a rovarok - vagy úgy általában az ízeltlábúak - esetén az állat testének azon részén található meg, amit irányít.
    Pl. a végtagok mozgatásáért felelős kéreg, ami gerincesnél az agy része (mint ahogy minden más is), az a rovarok esetén a torban van.
    Ez olyan, mintha az embernél a motoros kéreg nem az agy része lenne, hanem a vállöv környékén és a medenceövnél/seggben egy külön kisebb ganglioncsoport lenne erre a célra... :D
    (Persze a végtagok mozgatásáért felelős idegrendszeri struktúráknak vannak a gerincoszlopban is helyi részegységei, de azok nagy vonalakban csak adattovábbításra, reléfeladatokra valók, és nem adatgenerálásra.)

    Tehát gyakorlatilag csak azért hívják a rovar 3 pár többé-kevésbé összenőtt feji ganglionját "agy"-nak, rovaragynak, mert ugyanúgy az élőlény fejében van, mint a gerincesek (vagy esetleg fejlábúak) agynak nevezett szerve. De funkcionális szempontból nem túlzás azt mondani, hogy az állat hosszában elhelyezkedő bármelyik másik központot is lehetne ilyen erővel agynak nevezni.
  • Merces2 #24
    Indokolnád ,vagy inkább csak megbaszódol? Van olyan része az idegrendszernek hogy mouse cortex?

    Utoljára szerkesztette: Merces2, 2019.01.21. 09:26:26
  • VolJin #23
    Tehát nincs agyuk, hanem osztott idegrendszerük van néhány csomóponttal. :-)
  • VolJin #22
    Jól van Ödönke, a kegyelemkettesed most is meglett, mert olyan cuki vagy...