MTI

Ilyen lesz 2050-ben a magyarországi időjárás

Pusztító vihar, özönvízszerű esőzés, orkán erejű szél és 42 Celsius-fokos meleg is szerepel az Országos Meteorológiai Szolgálat 2050. július 10-re prognosztizált időjárás-jelentésében, amellyel a klímaváltozás hatásaira hívják fel a figyelmet.

A szolgálat meteorológusai a 2018-as meteorológiai világnap alkalmából készítettek egy ismeretterjesztő kisfilmet az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatásairól. A videó szerint 2050. július 10-én azt emelik majd ki, hogy "ismét pusztító vihar söpört végig az országon". Sopronban 150 kilométer/órás széllökést rögzítettek, Keszthelyen 10 perc alatt 39 milliméternyi eső hullott le - szerepel a fiktív időjárás-jelentésben. Éjszaka is általában 20 fok felett, többfelé 30 fok körül alakul a hőmérséklet, napközben pedig jellemzően 40 fok körül alakulnak a csúcsértékek. Az ország legmelegebb táján, az Alföld déli részén akár 42 fok is lehet.

A szolgálat szerint az éghajlatváltozás miatt 2050-re akár mindennapossá válhatnak a hasonló előrejelzések. A változó klíma legnyilvánvalóbb tünete a hőmérséklet-emelkedés: a földi középhőmérséklet több mint 1 fokkal magasabb, mint 19. század végén volt. Lakatos Mónika meteorológus elmondta, hogy a tudományos eredmények alapján "szinte teljes bizonyossággal kijelenthető", hogy a 20. század közepe óta megfigyelt felmelegedés fő oka az emberi tevékenység. Az üvegházhatás fokozódik, s ez melegedést okoz. A fosszilis tüzelőanyagok égetése, az ipari folyamatok, az erdők kiirtása, az állattenyésztés egyre nagyobb hatást gyakorolnak a Föld éghajlatára és átlaghőmérsékletére. Melegszenek az óceánok is, s ez a hőtágulás miatt emelkedő tengerszintet okoz, veszélyeztetve a tengerpartokon élőket.


"A sarkvidéki változások bár "távolinak tűnnek", de ezek is hatással lesznek a világ minden pontjára. Mindenkit érint például, hogy a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbá válnak. A biztosítók adatai szerint az időjárás hatalmas károkat okoz világszerte, a hőséggel összefüggő többlethalálozás kockázata 1980 óta folyamatosan emelkedik" - hangsúlyozta Lakatos Mónika. Példaként említette azt is, hogy 2016-ban 23,5 millió ember kényszerült elhagyni a lakóhelyét időjárási katasztrófák miatt. A szárazság és a vízhiány számos régióban ellehetetleníti az életkörülményeket és konfliktusok kialakulásához vezethet. A nagyvárosokban a komoly hőhullámok, szmogos helyzetek fokozottabban jelentkeznek - fűzte hozzá.

Magyarország régiója a földi átlagnál jobban melegszik. Minden évszakban, de főként nyáron emelkedett a hőmérséklet, gyakrabban lépnek fel komoly, tartós hőhullámok, amelyek többször aszállyal párosulnak. A tavaszi hónapok melegedése a tenyészidőszak korábbi beköszöntével jár, ami hátrányos is lehet, hiszen az időről-időre fellépő késő tavaszi fagyok fejlettebb állapotban érhetik az arra érzékeny növénykultúrákat, s így nagyobb lehet a fagykár. A téli melegedéssel csökkent a fagyos napok száma. Ritkábban hullik hó, a tapadó havas, ónos esős helyzetek viszont gyakoribbá váltak.

Mindemellett fokozódott a csapadék szélsőséges jellege is. Nőtt az aszályhajlam, de bő csapadékú évek is előfordultak. Emellett gyakoribbá váltak a heves időjárási események, amik özönvízszerű esőzésekkel, erős széllökésekkel, villámlással, esetenként jégesővel járnak és villámárvizet váltanak ki. Az elkövetkező évtizedekről klímamodellek adnak választ. Több forgatókönyv is létezik, de a legobjektívebb képet az adja, ha a különböző modelleket és szimulációkat együttesen értékelik. A modellszimulációk alapján Magyarország átlaghőmérséklete bizonyosan növekedni fog, a század közepére várhatóan 1-2 fokkal. Az évszakok közül leginkább a nyár melegszik: a 25 fokot meghaladó csúcshőmérsékletű nyári napok száma akár több mint 10 nappal is növekedhet a század közepére. Az ország keleti területein több mint 20 nappal is megemelkedhet az ilyen nyári napok száma.

A csapadék vonatkozásában a változás mértéke, de annak iránya sem egyértelmű. Egyes modellek csökkenést, mások csapadéknövekedést jeleznek Magyarországon. Az Országos Meteorológiai Szolgálat modellje szerint a nyár szárazabbá válhat, míg a többi évszak csapadékosabb lehet. Tavasszal és nyáron hosszabb csapadékmentes időszakok várhatók, míg ősszel és télen rövidebbek lehetnek az ilyen száraz időszakok. Emellett különösen nyáron és ősszel gyakoribbá válhatnak az intenzív, heves esőzések. A videóban felhívták a figyelmet: már csak néhány év maradt hátra, amíg 2 fok alatt tartjuk az ipari forradalom óta tartó globális felmelegedés mértékét. Mintegy 200 országnak kell együttműködni a Földön, ami - mint fogalmaztak - a "legnagyobb közös kihívás az emberiség történetében". Ezzel együtt megjegyezték: energiatakarékos, környezetkímélő fogyasztással minden ember tehet a klíma megóvásáért.

A negatív hatások mérséklése érdekében a meteorológiai szolgálat szerint a lehető leghamarabb át kell állni a nem szénalapú energiatermelésre, amelynek kisebbek a környezeti hatásai. A károsanyag-kibocsátás csökkentése mellett is minden szektornak fel kell készülnie a szélsőségesebbé váló éghajlatra.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • csicso82 #89
    Két lehetőség van: vagy föld alatti bunkerekben élünk majd vagy kupolavárosokban ahol a hőmérséklet, szél és a napsugárázást is lehet kontrollálni. Energiával nem lesz gond: fény, szél, az élelmiszert is meg lehet termelni a kupolák alatt, a víz lesz kérdéses.
  • ostoros #88
    Amíg nem szállunk szembe az olyan liberális vagy kapitalista dogmákkal, mint például az hogy " ha valami új az jobb"

    "Ha a gyerekedet arra neveled hogy ugyanolyan legyen mint te, akkor rossz ember vagy." - vagyis a hagyományokat nem adhatod tovább, mert akkor akadályozod az önmegvalósítását a kölyköknek. Vagy például ha zavar a csúnya beszéd, akkor akadályozod az önkifejezését...
    Vagy szeretnéd, hogy tovább vúgye a családi üzletet, ahelyett, hogy drogos életművész válna belőle.

    Vagy hogy "az Egyéni szabadság előrébb való a közösség érdekénél"
    Stb. Stb. Még tucatnyit lehetne sorolni. Addúg semmi nek fog változni.
  • NEXUS6 #87
    Erre írtam pár napja, hogy ki mondta hogy meg kell változtatni az életmódunkat?
    Valami megmondóember persze mindíg mondja, pl ne vegyél hagyományos kocsit, ne legyél önző, mert a jövő a közösségi közlekedésé. Miért? Mert jelenleg a villámkocsik olyan drágák, hogy valszeg csak több ember forrását összerakva tudják a fogyasztók megvenni. De biztos, hogy ez így is marad?

    Feltétlenül kételkedni kell a hagyományos iparágak, oligarchiák/oligarchák, az szén, az olaj, az atom milliárdosok, és a bankok kijelentéseiben. De vajon a zöld, az informatikai milliárdosok kijelentésében nem? Vajon azok mögött nincs ugyanúgy profitéhség, tiszta jószívűségből csinálják, amit csinálnak, akkor honnan vannak a milliárdjaik és miért drágábbak általában a zöld termékek?
    Volt egy oldal régebben, aminek az volt a címe, hogy They Rule (www.theyrule.net) talán még működik. Érdekes volt vizsgálni különböző cégek igazgatótanácsi tagjait. Ugyan pl a Cocacolának, meg a Pepsinek ugyan nem voltak közös tagjai, de volt olyan 3. cég, amiben meg igen. Szal szítják az indulatokat, hogy Coca, vagy Pepsi, az átlagember, meg ingadozik, ha nem tudsz valamit mondani, akkor hülye vagy, hogy nem választottál, de legalább is nem vagy trendi. Pedig a lényeg nem az, hogy Pepsi, vagy Coca, hanem hogy ne valami 3., akár helyi terméket fogyassz.

    Nem hiszem, hogy a beletörődés, sőt az emberiség ellenesség a helyes út. Szerintem is (lásd az elöttem szólót) a közvetlen kapcsolatokon alapuló emeberi közösségek, család, szűkebb ismerősi közösség ereje mindíg meglesz. Ha az ember atomizálódik, elveszíti ezeket a kapcsolatait, és/vagy a kapcsolataiból nem tudja a maga identitását meghatározni, akkor válnak erősebbé ezek a gazdasági szereplők, az ő általuk sugallt gondolatok, ideák.
    Az iszlám szélsőséges szervezetek pl. pont ezt az atomizált állapotot használják ki. Nem azt mondják, hogy azért vagy depis, magányos, mert idegen országban vagy, nincs itt a családod, a barátaid, akik segítsenek a nehézségekben, hanem mert ma az az állapot van, amikor még az iszlám nem győzőtt és a lelkedben dúló harc, csak a világ tökéletlenségének tükröződése. Gyere és harcolj és a lelked megnyugszik, célt talál.
    Sajna van párhuzambban ahogy az iszlám szélsőséges és a zöld szélsőséges csoportok/gondolatok polarizálják az embereket. Meg ahogy akár egy multi cég is, hogy megvedd a termékét.
  • bundasjezus #86
    Egyelőre még próbálom optimistán szemlélni a dolgokat, de értem, amit írsz. Könnyen kiábrándulhat az ember a társadalomból.

    Ezért mondogatom én mindig, hogy a világban értékrendi válság van elsősorban és ebből következik a modern társadalom összes baja. Az emberek mindig mástól várják a csodát. Várják, hogy jön valaki (pl. Jobs, Musk, guruk, motivációs trénerek, politikusok stb.), aki helyettük gondolkozik, helyettük megoldja a világ problémáit és az ő személyes problémájukat is. Pedig ha mindenki rendbe rakná a saját életét, akkor a sok rendbe rakott élet egy egészséges társadalmat alkotna.

    Az én filozófiám az, hogy amíg 100 emberből van 1 ember, aki nem önző, hanem felelős életet él, addig van remény. Csak közösségbe kell szervezni ezeket az embereket, hogy legyen erejük, hangjuk és példát tudjanak mutatni a többségi társadalomnak. Sajnos a mondandóm ellen szól, hogy a történelem folyamán Jézusnak, Buddhának, Gandhinak, Teréz anyának és úgy általában egyik jóakaratú embernek, bölcsnek, tanítónak sem sikerült ezt megvalósítania, különben nem ilyen társadalomban élnénk.
  • Andrevv #85
    "Tényleg olyanok vagyunk mint a haszonállatok, hogy karámba kell terelni minket, mert magunktól nem tudjuk mit kell tennünk?"
    Igen, erre csak most jöttél rá? Nézz körül a világban, mindenhol mindenki azt csinál amire utasítják, ahogyan terelgetik. Menj dolgozni, fizess adót, fogd be a szád és menj szavazni arra akire mondják, legyen az az aktuális kormány vagy a Soros birodalom.
    A rendszert nagyon könnyen meg lehetne változtatni, ha egyszer csak az emberek abbahagynák amit csinálnak, nem fizetnének többet adót, élelmiszeren kívül pedig semmi másra nem törekednének. A gazdaság összeomlana és akkor a vezetők kénytelenek lennének azt csinálni amit a nép akar. De ez nem így működik, mindenkinek fontosabb nagyobb házba költözni, vagány verdával menőzni, 4K tévét nézni, a legújabb iPhone-al agyat sorvasztani. Nem a vezetők a hibásak, hanem az emberek, Te is, én is, mindenki más mértékben. Személy szerint én pont [email protected] az új iPhone-t és a többi említett dolgot, de én már beletörődtem abba, hogy az emberiség megérdemli a pusztulást és jöjjön aminek jönnie kell, egy fikarcnyi remény sincs bennem, leélem az életem, meghúzom magam, oszt mindenki csináljon amit akar. Szinte senki sem akar változtatni az életmódján, csak mindig feljebb, mindenki úgy akar élni mint nyugaton a gazdagok, nagyobb fizetés, luxus. Csak azt nem fogják fel az emberek, hogy a sírba senki se viszi magával a vagyonát, a jövő generációi meg szívjanak a hátrahagyott katasztrófa miatt.
  • fonak #84
    Fentről működik lentről nem. Ami működik, az pl. divattá tenni a "környezettudatoságot". Észérvek helyett csak azt nyomni, hogy nem vagy kúl, ha fosszilis üzemanyagot használsz stb. Az eredményét láthatjuk a zöldmozgalmakon, felemás.
    A hatalom tényleges tulajdonosai szemében egyébként jó esetben haszonállatok vagyunk, rossz esetben elszaporodott dúvadak.
  • bundasjezus #83
    "Az "embereket megváltoztatni" nem lehet, mert három milliárd évnyi evolúció programoz minket arra, hogy úgy viselkedjünk, ahogy."

    Tehát akkor kódolva van az emberiségbe, hogy a vesztünkbe rohanunk? Nincs más "érdemünk" csak az önzés és a szaporodás? Mitől vagyunk különbek az állatoktól?

    "Csak a rendszer megváltoztatása van, ami az emberek erőforrásait jól vagy rosszul használja."

    És a rendszert ki működteti, ki alakítja? Önző, gyarló emberek működtetik. Akkor hogyan lenne változás? Sehogy.

    Tényleg olyanok vagyunk mint a haszonállatok, hogy karámba kell terelni minket, mert magunktól nem tudjuk mit kell tennünk?
  • Archenemy #82
    "Lehet, hogy naiv vagyok"

    Igen az vagy. Az "embereket megváltoztatni" nem lehet, mert három milliárd évnyi evolúció programoz minket arra, hogy úgy viselkedjünk, ahogy. Pl. a kommunisták hitték azt, hogy majd ha minden ingyen lesz, akkor majd mindenki annyit fog venni a boltból, amennyi neki szükséges. Bárki aki látott már élő embert, tudja, hogy ez lehetetlen. Az első amerikai kolonisták megpróbálták ezt, ott sem ment.

    Nincs "emberek megváltoztatása". "Sounds good, doesn't work", hogy korunk egyik legnagyobb zsenijét idézzem :D

    Csak a rendszer megváltoztatása van, ami az emberek erőforrásait jól vagy rosszul használja.
  • arty #81
    ó, milyen kényelmes "álláspont" :D
  • NEXUS6 #80
    Bocsesz de ezek az írások nem a tényeket közlik, mert a tények nem feltételesmódban íródnak! Egyrészt.
    És érdekes kis eszmefuttatások vannak némelyikben, ami gondolatébresztőnek jó, csak épp valószínűleg a valós folyamatok meg mások. Mondjuk pont erre hívtam fel a figyelmet, hogy sajna ha olyat írsz fél/áltudományos alapból, ami ugyan tök faxság, de a GW mellett teszed le a garast, akkor jóindulatúan elnézik. Ha meg írsz egy szkeptikus jellegű blogot, akkor elég nagy eséllyel kapsz hideget meleget.

    Csak az első linkre reagálnék. Nagyon tudományosnak tűnik, ahogy a végén paleoklimatológiai adatokat is bemutat, csak épp több milliárd évnyi adatból kiragad 2-3 viszonylag rövid időszakot jellemző adatot, sugallva, hogy a szélsőségesen meleg (értsd a jelenleginél akár 4-5-6 fokkal magasabb átlag hőmérsékletű) időszakok egyrészt pusztítóak, másarészt rövidek, és általában a föld múltjára nem jellemzőek voltak (Eocén meleg időszak, vagy Perm kori kihalás). Ezzzel szemben a TÉNY az is, hogy pl. a Föld történetének +90%-ában a jelenleginél melegebb volt a klíma, a dinók idejében pl. 100 millió évig a jelenleginél sokkal melegebb nagyon stabil klíma volt vagy 100 millió évig a júra+triász alatt.

    Az a kérdés azonban teljesen jogos: hogy mi emberek hogy tudunk majd megélni egy leharcolt, átalakulóban levő bolygón. Azonban a leharcolásnak csak egy és viszonylag kicsiny jelentőségű összetevője a GW emberi faktora, ha a paleoklimatológiai adatokat nézzük.