Egy törpecsillag körül keringő gázóriás cáfolja az eddigi elméleteket.

Nincs hiány manapság a különböző exobolygókkal kapcsolatos bejelentésekből, ezek közül igazán a potenciálisan lakható, az élet valamilyen formájának is jó eséllyel helyet adó példányok ragadják meg leginkább az olvasók fantáziáját. Most egy más szempontból különös párosra hívják fel a figyelmet, amely az eddigi teória szerint nem is létezhetne.

A Warwick Egyetem által közzétett bejelentésben az NGTS-1b névre keresztelt hatalmas gázóriásra, valamint annak M-típusú vörös törpecsillagára irányítják a fókuszt. A páros tőlünk mintegy 600 fényévre helyezkedik el, de nem emiatt számít igazán különlegesnek. A csillag ugyanis a Nap tömegének és sugarának mindössze felével rendelkezik, a Jupiterhez fogható bolygó viszont mindössze a Nap és a Föld közötti távolság 3 százalékán kering körülötte, minden 2,6 nap alatt megkerülve azt. Az észak-chilei, összesen 12 teleszkópból álló Next Generation Transit Survey segítségével megfigyelt páros meglepte a csillagászokat, jelenlegi tudásunk szerint ugyanis ekkora bolygók nem keringenek ilyen apró csillagok körül.

Az M-típusú vörös törpék a leggyakoribb változatnak bizonyultak eddig, ezek a kisebb, halvány példányok a belső „üzemanyag” lassabb elégetése miatt akár több billió évig is eléldegélnek. Az említett teleszkópokkal ez volt az első megfigyelés, ez rögtön nagy meglepetést produkált, bár korábban két másik hasonló eredményt is bejelentettek – igaz, a mostani páros esetében volt a legnagyobb a csillag körül keringő gázóriás. Az NGTS teleszkópjai hónapokon keresztül figyelték az égbolt erre kijelölt részét, a csillagok fényében mutatkozó periodikus változások után kutatva, így akadtak a mostani párosra.

A következő szakaszban azt igyekeznek majd felmérni, hogy milyen gyakran fordulnak elő hasonló égitestek a galaxisunkban.