SG.hu·
500 év után került meg egy kettőscsillag
Ez pedig egy nóva, amely fél évezreddel ezelőtt hökkentette meg az égbolt kutatóit.
Érdekes tanulmány látott napvilágot a Nature magazin oldalán, amely egy 500 évvel korábban felfedezett, azóta azonban hiába keresett kettőscsillag pontos felmérésével és a jelenség magyarázatával foglalkozik. Ebből megtudhatjuk, hogy miként sikerült ismét rábukkanni a párosra, ez pedig a jövőben segítséget nyújthat a hasonló objektumok beazonosításában és azok helyes kategorizálásában.
580 évvel ezelőtt, 1437-ben, koreai asztronómusok 14 napon keresztül láttak egy fényes jelenséget az égbolton, amelyet akkor egy új csillagként azonosítottak be. Ezt követően azonban egyszer semvolt látható ez a csillag, egészen napjainkig, annak ellenére, hogy a tanulmány készítői már 1986-ban megpróbálkoztak annak megtalálásával. Ez akkor kudarcot vallott, később azonban, amikor a meglévő anyagok digitalizálására került a sor, ismét próbát tettek, immár egy valamivel nagyobb területet figyelve meg, a jelenség pedig percek alatt láthatóvá vált, lehetővé téve a pontosabb meghatározást. Az első körben úgy vélték, hogy egy klasszikus nóváról van szó, amely egy kettőscsillagot takar, a fél évezreddel ezelőtti jelenség pedig egy hatalmas robbanás eredménye volt, amely a vörös törpétől hidrogént elszipkázó fehér törpe felszínén következett be, ezt azonban később tovább pontosították.
Az ilyen klasszikus nóvák nem járnak azonnal a csillag megsemmisülésével, a folyamat ugyanis meglehetősen hosszúra nyúlhat, bár a hidrogént elvesztő vörös törpe idővel barna törpévé válik, végül pedig fehér társa annyi hidrogént szív el, hogy a vörös csillag egy Jupiter méretű bolygóvá, ezt követően pedig aszteroidamezővé alakul át, darabjaira esve – jól jelezve számunkra a fehér törpe „erejét”, amely méretét tekintve nagyjából a Földdel egyezik meg, azonban ezzel egy időben a Nap tömegével rendelkezik. A csillagászok évente mintegy 10 hasonló jelenséget regisztrálnak, nem ritka eseményről van tehát szó, a most ismét megtalált példány azonban segítséget nyújthat a pontosabb besorolásban.
Időről-időre ugyanis úgynevezett törpenóvák is felbukkannak az égbolton, kisebb események révén, amelyeket többször helytelenül születőben lévő bolygórendszerként azonosítanak be. A csapat három másik ilyen törpenóváról rántotta le a leplet, amelyeknél elegendő hidrogén gyűlt össze a fehér törpe körül ahhoz, hogy egy gyűrű jöjjön létre – ez a gyűrű később összeomlik, hogy a csillag felszínére hulljon le, ennek során pedig a rendszer fényessége néhány napon vagy héten keresztül sokszorosára ugrik, vagyis valójában ezt látták annak idején a koreai asztronómusok.
Érdekes tanulmány látott napvilágot a Nature magazin oldalán, amely egy 500 évvel korábban felfedezett, azóta azonban hiába keresett kettőscsillag pontos felmérésével és a jelenség magyarázatával foglalkozik. Ebből megtudhatjuk, hogy miként sikerült ismét rábukkanni a párosra, ez pedig a jövőben segítséget nyújthat a hasonló objektumok beazonosításában és azok helyes kategorizálásában.
580 évvel ezelőtt, 1437-ben, koreai asztronómusok 14 napon keresztül láttak egy fényes jelenséget az égbolton, amelyet akkor egy új csillagként azonosítottak be. Ezt követően azonban egyszer semvolt látható ez a csillag, egészen napjainkig, annak ellenére, hogy a tanulmány készítői már 1986-ban megpróbálkoztak annak megtalálásával. Ez akkor kudarcot vallott, később azonban, amikor a meglévő anyagok digitalizálására került a sor, ismét próbát tettek, immár egy valamivel nagyobb területet figyelve meg, a jelenség pedig percek alatt láthatóvá vált, lehetővé téve a pontosabb meghatározást. Az első körben úgy vélték, hogy egy klasszikus nóváról van szó, amely egy kettőscsillagot takar, a fél évezreddel ezelőtti jelenség pedig egy hatalmas robbanás eredménye volt, amely a vörös törpétől hidrogént elszipkázó fehér törpe felszínén következett be, ezt azonban később tovább pontosították.
Az ilyen klasszikus nóvák nem járnak azonnal a csillag megsemmisülésével, a folyamat ugyanis meglehetősen hosszúra nyúlhat, bár a hidrogént elvesztő vörös törpe idővel barna törpévé válik, végül pedig fehér társa annyi hidrogént szív el, hogy a vörös csillag egy Jupiter méretű bolygóvá, ezt követően pedig aszteroidamezővé alakul át, darabjaira esve – jól jelezve számunkra a fehér törpe „erejét”, amely méretét tekintve nagyjából a Földdel egyezik meg, azonban ezzel egy időben a Nap tömegével rendelkezik. A csillagászok évente mintegy 10 hasonló jelenséget regisztrálnak, nem ritka eseményről van tehát szó, a most ismét megtalált példány azonban segítséget nyújthat a pontosabb besorolásban.
Időről-időre ugyanis úgynevezett törpenóvák is felbukkannak az égbolton, kisebb események révén, amelyeket többször helytelenül születőben lévő bolygórendszerként azonosítanak be. A csapat három másik ilyen törpenóváról rántotta le a leplet, amelyeknél elegendő hidrogén gyűlt össze a fehér törpe körül ahhoz, hogy egy gyűrű jöjjön létre – ez a gyűrű később összeomlik, hogy a csillag felszínére hulljon le, ennek során pedig a rendszer fényessége néhány napon vagy héten keresztül sokszorosára ugrik, vagyis valójában ezt látták annak idején a koreai asztronómusok.