Informatika és tudomány

SG.hu

Vízre telepítettek egy naperőművet Szingapúrban

Az 1 megawattos úszó fotovoltaikus kísérleti rendszer mérföldkőnek számít a napenergia-hasznosítás terén.

A rendelkezésre álló szárazföld szűkössége Szingapúrban erősen korlátozza a napenergia hasznosításának lehetőségeit. Az úszó napelemek alkalmazása azonban életképes alternatívát kínálhat a vízzel övezett városállam számára is. Az egy hektárra telepített úszó napelemek még hatékonyabbak lehetnek, mint az értékes termőföldre telepített társaik. A 250 háztartás áramigényét fedező energiát az országos villamosenergia-hálózatba fogják betáplálni.

A nyugat-szingapúri Tengeh-víztározóra telepített kísérleti rendszerben („test-bed”) számos beszállító napenergia-hasznosítási megoldását vizsgálják. Tanulmányozzák az úszó napelemek teljesítményét és költséghatékonyságát is. Az ABB a TRIO-50 szolár invertereit szállította a projekt egyik rendszerintegrátora, a Phoenix Solar számára. Az inverterek összteljesítménye eléri a 100 kW-ot. A rendszer alapvető alkotóelemeinek számító inverterek a napelemekben előállított egyenáramot – a villamosenergia-hálózatokba történő betáplálás érdekében – váltakozó árammá alakítják. A villamos áramköröket kisfeszültségű sajtolt műanyagház és biztonsági kismegszakítók védik.


A csupán 719 km2 területű, 5,6 millió lakosságú Szingapúrban az átlagos évi napsugárzás értéke megközelíti az 1500 kWh/m2-t, így a napenergia vonzó megújuló energiaforrásnak számít. Az úszó napelemek természetes hűtését az elemeket körülvevő víz biztosítja, ami jelentősen növeli az energiatermelés hatásfokát is. Egy tanulmányban kimutatták, hogy a napelemeket övező víz természetes hűtőhatásának köszönhetően az úszó napelemek akár 11%-kal is hatékonyabbak, mint a terepfelszínre telepített társaik. A megoldás másik kedvező, szinergikus hatása, hogy az úszó napelemek csökkentik az értékes víz párolgását is.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • petrov144 #22
    http://www.trest.hu/2016/01/24/erdemes-lesz-figyelni-mit-tud-majd-a-battonyai-geotermikus-eromu/

    12 megawatt, és tesztnek megfelelő lesz 2018-ban, ha átadják addig. A kőzet 220-240 fokos.

    https://eu-fire.hu/pages/projektek
    Vannak kisebb-nagyobb projektek
  • molnibalage83 #21
    A hazai geotermiku potenciál csak egy mítosz és propaganda, amit a sötétzöldek terjeszettek el olyan hatékonyásggal, hogy arra göbbels is büszke lenne...
    Válasz 'zoli058' üzenetére (#19)
    A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
    Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz
    https://htka.hu/author/molnibalage/
  • teddybear #20
    Mert minden eddigi energiatermelési kísérlet sikertelen volt.
    A MOL zalai félipari kísérlete például a várt 5 MW hőteljesítmény helyett mindössze 300 kW-ot eredményezett tartós üzemben. Ennyi hő elég egy nagyobb tömbház fűtésére, de szánalmasan kevés egy erőműhöz.
    Battonyán most próbálkoznak termál erőművel, de enyhén kétlem a sikert. Túl alacsony alattunk a termálvíz hőfoka. Keresd ki a fizikakönyvedből, hogy mennyi hő kell egy kiló 100 fokos víznek egy kiló 100 fokos gőzzé alakításához, és hamar be kell látnod hogy semmi esélye sincs itt a termál erőműnek.

    Izlandon, Kamcsatkán egészen más a geofizikai feltételek vannak.
  • zoli058 #19
    Mindenki emlegeti a Nap- és szélenergiát, mint megújulót. Nemigen hallok (se pro, se kontra) érveket a geotermikus energia felhasználásáról. Tudtommal Magyarország adottságai igencsak jók lennének ilyesfajta erőművek létesítésére, "csak le kellene fúrni". Most nem feltétlenül a hőt közvetlenül fűtésre hasznosító erőművekről beszélek, hanem pl. a flash steam rendszerű, akár x100 MW-os történetről. Nyakamat rá, hogy a paksi bővítés árából nagyobb teljesítményű rendszert tudnánk létrehozni 10 év alatt, tokkal-vonóval (persze csak az állam erejével). Sok "sötétzöld" világmegváltásról beszél a napelemek és társaik kapcsán, pedig csak a helyükön kellene kezelni ezeket, a lehetőségeket józanul figyelembe véve.
  • molnibalage83 #18
    A problma az, hogy a szélenergia mellett a többi hasznosítása is fejlődött. Ezért nem éri meg ma sem minden púder ellenére. A világon alig pár ország van, ahol van értelme.
    Válasz 'gaszton421' üzenetére (#17)
    A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
    Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz
    https://htka.hu/author/molnibalage/
  • gaszton421 #17
    Viszont a hasznosítására rendelkezésre álló technológia egészen más, az 1954-ben hozott konklúziók az akkori technológiai szintet vehették figyelembe a mostanit nem.
  • molnibalage83 #16
    A különbség az, hogy a szél nem fúj és a Nap nem süt másképpen, mint 1954-ben...
    Válasz 'gaszton421' üzenetére (#14)
    A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el.
    Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz
    https://htka.hu/author/molnibalage/
  • gforce9 #15
    Kíváncsi lennék erre a napelemparkra egy becsületes vihar és hullámzás idején mit bír ki.
  • gaszton421 #14
    Sok mindennel egyet lehet érteni amit írsz, de a hivatkozásod az 54-es könyvre pont nagyon rossz példa, ugyanígy találhatnál remek könyveket még korábbról amiben a polgári rep2léssel vagy az űrutazással kapcsolatban fejtik ki jól megalapozott véleményüket a kor nagyjai és azóta mind súlyosan meghaladottá váltak, akárcsak az általad említett 54-es könyv. még szép hogy igen, mert azért azóta volt egy kis fejlődés, a napelemekről 54-ben még kár is beszélni, a 70-es évek óta kb 150x lett olcsóbb, tehát a napenergia begyjtésére szolgáló berendezések már egyáltalán nem drágák. a tárolás az igen, az még mindig probléma, de az átalakítás már olcsób mint egy szénerőmű kazánja és generátora.
  • teddybear #13
    Apámnak van egy könyve, amit még '54-ben kapott iskolai kitüntetésként. A címe: A Technika ABC-je.

    Szvsz el kéne olvastatni minden műszaki képzést kapóval. Sok olyasmit magyaráznak el benne, amit sehol sem szoktak.
    Ami a szél és napenergiát illeti szó szerint a következőt írják benne: " A nap és a szél ugyan ingyen van, de a felhasználásukra alkalmas rendszerek már nem, sőt igen drágák. A megtermelt energiát ráadásul tárolni kell, hogy a fogyasztás ütemében tudjuk felhasználni, és ez még jobban megdrágítja és bonyolítja a rendszert."

    Ezt írta néhány akkori MÉRNÖK, akiknek a mostani átlaggépészek a lába nyomába sem léphet. Ugyan eltelt több mint fél évszázad, és fejlődtünk technikailag egy kicsit, de az alapelvek nem fognak változni.

    Ami pedig a pillanatnyi helyzetet illeti, a németek gyakorlatilag belebuktak a megújuló energiába, az áram fogyasztói ára kb. háromszorosa miénknek, a CO-kibocsátásuk még csak nem is stagnál, hanem nő, az európai rangsorban a 8. helyről felküzdötték magukat a 2. helyre.
    Persze az összes sötétzöld versenyt hazudik, és minden módon próbálja a bizonyítványt magyarázni, közben meg talán ki sem lehet számolni, hogy mekkora gazdasági és környezetvédelmi kárt okoztak eddig, és még mekkorát fognak.

    Nálunk meg még rosszabb a helyzet. Olyan tíz éve volt egy kutatócsoport a gödöllői egyemen, de olyan eredményekre jutottak a szél és nap felhasználhatóságát illetőleg, hogy zöld nyomásra feloszlatták a csoportot.

    Magyarországon a mért átlagos rendelkezésre-állás napelemnél ~10%, szélnél ~17%! Ennyi és nem több.
    Ezen semmiképp nem lehet változtatni. Semmilyen fejlesztéssel, semmilyen innovációval. Sem a napsütést, sem a szélfúvást nem lehet tárolni.
További bejegyzések a fórumban...