MTI
Nemzetközi Energiaügynökség: a napenergiáé lehet a jövő
A nap lehet az energiatermelés legnagyobb forrása a világban 2050-re, megelőzve a fosszilis tüzelőanyagok, a szél, a víz és az atomenergia használatát, köszönhetően annak, hogy gyorsan csökken a napenergiát hasznosító berendezések ára - állapította meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) két, hétfőn kiadott jelentésében.
Az e jövőképet felvázoló két útiterv szerint napelemrendszerekkel a világ elektromosenergia-igényének akár 16 százalékát, míg napkollektorrendszerekkel további 11 százalékát lehetne kielégíteni. A két technológia alkalmazásával évente több mint hatmilliárd tonna szén-dioxid-kibocsátást lehetne megelőzni 2050-ig. Ez a mennyiség nagyjából megfelel annak, amelyet a közlekedési ágazat bocsát ki közvetlenül az egész világban, illetve valamivel több mint az Egyesült Államok energiatermeléssel összefüggő éves szén-dioxid-kibocsátása.
"A napelemek és -rendszerek költségeinek az utóbbi pár évben tapasztalt gyors csökkenése új távlatokat nyitott meg a napenergiának, mint az elektromos áram előállítása jelentős forrásának alkalmazása előtt a következő évekre és évtizedekre vonatkozóan" - mutatott rá Maria van der Hoeven, az IEA ügyvezető igazgatója. Hozzátette: mindazonáltal mindkét technológia erősen tőkeigényes, szinte minden kiadást előre ki kell fizetni, tehát elsődleges fontosságú a tőkeköltségek csökkentése az útitervekben foglalt jövőkép eléréséhez.
Az igazgató hangsúlyozta azt is, hogy a két jelentés nem előrejelzés. Az energiaügynökség más technológiai útitervéhez hasonlóan a várt technológiai fejlesztési célokat és a megvalósításhoz szükséges politikai intézkedéseket vázolja fel, kiemelve a legfontosabb tennivalókat és fordulópontokat a kormányok, kutatók és az ágazati szereplők számára.
A két új útiterv központi üzenete az, hogy a politikai döntéshozók részéről világos, hiteles és következetes jelekre van szükség, ami csökkentheti a befektetők kockázatát és erősítheti a bizalmat. Az energiaügynökség azt javasolja a kormányoknak, hogy a következő öt év során határozzák meg vagy pontosítsák hosszútávú fejlesztési céljaikat, dolgozzák ki az engedélyeket és kapcsolódásokat biztosító korszerű eljárásokat, valamint az energiaellátó rendszerek valós értékét tükröző díjrendszereket.
A napenergiát hasznosító mindkét technológia kiegészítő szerepet játszik. A megújuló energiát hasznosító technológiák közül 2000 óta a napelemeké fejlődik a leggyorsabban, bár a napenergia a globális energiatermelésnek még mindig kevesebb mint 1 százalékát biztosítja. A tavalyi év végén világszerte 137 gigawatt energiát állítottak elő napelemek és napkollektorok segítségével, ez a teljesítmény naponta 100 megawattal bővül. A napenergia hasznosításának döntő része az egyre olcsóbb napelemek és -rendszerek elterjedésének lesz köszönhető 2030-ig, utána a napkollektorok veszik át a fő szerepet.
Az e jövőképet felvázoló két útiterv szerint napelemrendszerekkel a világ elektromosenergia-igényének akár 16 százalékát, míg napkollektorrendszerekkel további 11 százalékát lehetne kielégíteni. A két technológia alkalmazásával évente több mint hatmilliárd tonna szén-dioxid-kibocsátást lehetne megelőzni 2050-ig. Ez a mennyiség nagyjából megfelel annak, amelyet a közlekedési ágazat bocsát ki közvetlenül az egész világban, illetve valamivel több mint az Egyesült Államok energiatermeléssel összefüggő éves szén-dioxid-kibocsátása.
"A napelemek és -rendszerek költségeinek az utóbbi pár évben tapasztalt gyors csökkenése új távlatokat nyitott meg a napenergiának, mint az elektromos áram előállítása jelentős forrásának alkalmazása előtt a következő évekre és évtizedekre vonatkozóan" - mutatott rá Maria van der Hoeven, az IEA ügyvezető igazgatója. Hozzátette: mindazonáltal mindkét technológia erősen tőkeigényes, szinte minden kiadást előre ki kell fizetni, tehát elsődleges fontosságú a tőkeköltségek csökkentése az útitervekben foglalt jövőkép eléréséhez.
Az igazgató hangsúlyozta azt is, hogy a két jelentés nem előrejelzés. Az energiaügynökség más technológiai útitervéhez hasonlóan a várt technológiai fejlesztési célokat és a megvalósításhoz szükséges politikai intézkedéseket vázolja fel, kiemelve a legfontosabb tennivalókat és fordulópontokat a kormányok, kutatók és az ágazati szereplők számára.
A két új útiterv központi üzenete az, hogy a politikai döntéshozók részéről világos, hiteles és következetes jelekre van szükség, ami csökkentheti a befektetők kockázatát és erősítheti a bizalmat. Az energiaügynökség azt javasolja a kormányoknak, hogy a következő öt év során határozzák meg vagy pontosítsák hosszútávú fejlesztési céljaikat, dolgozzák ki az engedélyeket és kapcsolódásokat biztosító korszerű eljárásokat, valamint az energiaellátó rendszerek valós értékét tükröző díjrendszereket.
A napenergiát hasznosító mindkét technológia kiegészítő szerepet játszik. A megújuló energiát hasznosító technológiák közül 2000 óta a napelemeké fejlődik a leggyorsabban, bár a napenergia a globális energiatermelésnek még mindig kevesebb mint 1 százalékát biztosítja. A tavalyi év végén világszerte 137 gigawatt energiát állítottak elő napelemek és napkollektorok segítségével, ez a teljesítmény naponta 100 megawattal bővül. A napenergia hasznosításának döntő része az egyre olcsóbb napelemek és -rendszerek elterjedésének lesz köszönhető 2030-ig, utána a napkollektorok veszik át a fő szerepet.