Vízre telepítettek egy naperőművet Szingapúrban
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#22
http://www.trest.hu/2016/01/24/erdemes-lesz-figyelni-mit-tud-majd-a-battonyai-geotermikus-eromu/
12 megawatt, és tesztnek megfelelő lesz 2018-ban, ha átadják addig. A kőzet 220-240 fokos.
https://eu-fire.hu/pages/projektek
Vannak kisebb-nagyobb projektek
12 megawatt, és tesztnek megfelelő lesz 2018-ban, ha átadják addig. A kőzet 220-240 fokos.
https://eu-fire.hu/pages/projektek
Vannak kisebb-nagyobb projektek
#21
A hazai geotermiku potenciál csak egy mítosz és propaganda, amit a sötétzöldek terjeszettek el olyan hatékonyásggal, hogy arra göbbels is büszke lenne...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#20
Mert minden eddigi energiatermelési kísérlet sikertelen volt.
A MOL zalai félipari kísérlete például a várt 5 MW hőteljesítmény helyett mindössze 300 kW-ot eredményezett tartós üzemben. Ennyi hő elég egy nagyobb tömbház fűtésére, de szánalmasan kevés egy erőműhöz.
Battonyán most próbálkoznak termál erőművel, de enyhén kétlem a sikert. Túl alacsony alattunk a termálvíz hőfoka. Keresd ki a fizikakönyvedből, hogy mennyi hő kell egy kiló 100 fokos víznek egy kiló 100 fokos gőzzé alakításához, és hamar be kell látnod hogy semmi esélye sincs itt a termál erőműnek.
Izlandon, Kamcsatkán egészen más a geofizikai feltételek vannak.
A MOL zalai félipari kísérlete például a várt 5 MW hőteljesítmény helyett mindössze 300 kW-ot eredményezett tartós üzemben. Ennyi hő elég egy nagyobb tömbház fűtésére, de szánalmasan kevés egy erőműhöz.
Battonyán most próbálkoznak termál erőművel, de enyhén kétlem a sikert. Túl alacsony alattunk a termálvíz hőfoka. Keresd ki a fizikakönyvedből, hogy mennyi hő kell egy kiló 100 fokos víznek egy kiló 100 fokos gőzzé alakításához, és hamar be kell látnod hogy semmi esélye sincs itt a termál erőműnek.
Izlandon, Kamcsatkán egészen más a geofizikai feltételek vannak.
#19
Mindenki emlegeti a Nap- és szélenergiát, mint megújulót. Nemigen hallok (se pro, se kontra) érveket a geotermikus energia felhasználásáról. Tudtommal Magyarország adottságai igencsak jók lennének ilyesfajta erőművek létesítésére, "csak le kellene fúrni". Most nem feltétlenül a hőt közvetlenül fűtésre hasznosító erőművekről beszélek, hanem pl. a flash steam rendszerű, akár x100 MW-os történetről. Nyakamat rá, hogy a paksi bővítés árából nagyobb teljesítményű rendszert tudnánk létrehozni 10 év alatt, tokkal-vonóval (persze csak az állam erejével). Sok "sötétzöld" világmegváltásról beszél a napelemek és társaik kapcsán, pedig csak a helyükön kellene kezelni ezeket, a lehetőségeket józanul figyelembe véve.
#18
A problma az, hogy a szélenergia mellett a többi hasznosítása is fejlődött. Ezért nem éri meg ma sem minden púder ellenére. A világon alig pár ország van, ahol van értelme.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#17
Viszont a hasznosítására rendelkezésre álló technológia egészen más, az 1954-ben hozott konklúziók az akkori technológiai szintet vehették figyelembe a mostanit nem.
#16
A különbség az, hogy a szél nem fúj és a Nap nem süt másképpen, mint 1954-ben...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#15
Kíváncsi lennék erre a napelemparkra egy becsületes vihar és hullámzás idején mit bír ki.
#14
Sok mindennel egyet lehet érteni amit írsz, de a hivatkozásod az 54-es könyvre pont nagyon rossz példa, ugyanígy találhatnál remek könyveket még korábbról amiben a polgári rep2léssel vagy az űrutazással kapcsolatban fejtik ki jól megalapozott véleményüket a kor nagyjai és azóta mind súlyosan meghaladottá váltak, akárcsak az általad említett 54-es könyv. még szép hogy igen, mert azért azóta volt egy kis fejlődés, a napelemekről 54-ben még kár is beszélni, a 70-es évek óta kb 150x lett olcsóbb, tehát a napenergia begyjtésére szolgáló berendezések már egyáltalán nem drágák. a tárolás az igen, az még mindig probléma, de az átalakítás már olcsób mint egy szénerőmű kazánja és generátora.
#13
Apámnak van egy könyve, amit még '54-ben kapott iskolai kitüntetésként. A címe: A Technika ABC-je.
Szvsz el kéne olvastatni minden műszaki képzést kapóval. Sok olyasmit magyaráznak el benne, amit sehol sem szoktak.
Ami a szél és napenergiát illeti szó szerint a következőt írják benne: " A nap és a szél ugyan ingyen van, de a felhasználásukra alkalmas rendszerek már nem, sőt igen drágák. A megtermelt energiát ráadásul tárolni kell, hogy a fogyasztás ütemében tudjuk felhasználni, és ez még jobban megdrágítja és bonyolítja a rendszert."
Ezt írta néhány akkori MÉRNÖK, akiknek a mostani átlaggépészek a lába nyomába sem léphet. Ugyan eltelt több mint fél évszázad, és fejlődtünk technikailag egy kicsit, de az alapelvek nem fognak változni.
Ami pedig a pillanatnyi helyzetet illeti, a németek gyakorlatilag belebuktak a megújuló energiába, az áram fogyasztói ára kb. háromszorosa miénknek, a CO-kibocsátásuk még csak nem is stagnál, hanem nő, az európai rangsorban a 8. helyről felküzdötték magukat a 2. helyre.
Persze az összes sötétzöld versenyt hazudik, és minden módon próbálja a bizonyítványt magyarázni, közben meg talán ki sem lehet számolni, hogy mekkora gazdasági és környezetvédelmi kárt okoztak eddig, és még mekkorát fognak.
Nálunk meg még rosszabb a helyzet. Olyan tíz éve volt egy kutatócsoport a gödöllői egyemen, de olyan eredményekre jutottak a szél és nap felhasználhatóságát illetőleg, hogy zöld nyomásra feloszlatták a csoportot.
Magyarországon a mért átlagos rendelkezésre-állás napelemnél ~10%, szélnél ~17%! Ennyi és nem több.
Ezen semmiképp nem lehet változtatni. Semmilyen fejlesztéssel, semmilyen innovációval. Sem a napsütést, sem a szélfúvást nem lehet tárolni.
Szvsz el kéne olvastatni minden műszaki képzést kapóval. Sok olyasmit magyaráznak el benne, amit sehol sem szoktak.
Ami a szél és napenergiát illeti szó szerint a következőt írják benne: " A nap és a szél ugyan ingyen van, de a felhasználásukra alkalmas rendszerek már nem, sőt igen drágák. A megtermelt energiát ráadásul tárolni kell, hogy a fogyasztás ütemében tudjuk felhasználni, és ez még jobban megdrágítja és bonyolítja a rendszert."
Ezt írta néhány akkori MÉRNÖK, akiknek a mostani átlaggépészek a lába nyomába sem léphet. Ugyan eltelt több mint fél évszázad, és fejlődtünk technikailag egy kicsit, de az alapelvek nem fognak változni.
Ami pedig a pillanatnyi helyzetet illeti, a németek gyakorlatilag belebuktak a megújuló energiába, az áram fogyasztói ára kb. háromszorosa miénknek, a CO-kibocsátásuk még csak nem is stagnál, hanem nő, az európai rangsorban a 8. helyről felküzdötték magukat a 2. helyre.
Persze az összes sötétzöld versenyt hazudik, és minden módon próbálja a bizonyítványt magyarázni, közben meg talán ki sem lehet számolni, hogy mekkora gazdasági és környezetvédelmi kárt okoztak eddig, és még mekkorát fognak.
Nálunk meg még rosszabb a helyzet. Olyan tíz éve volt egy kutatócsoport a gödöllői egyemen, de olyan eredményekre jutottak a szél és nap felhasználhatóságát illetőleg, hogy zöld nyomásra feloszlatták a csoportot.
Magyarországon a mért átlagos rendelkezésre-állás napelemnél ~10%, szélnél ~17%! Ennyi és nem több.
Ezen semmiképp nem lehet változtatni. Semmilyen fejlesztéssel, semmilyen innovációval. Sem a napsütést, sem a szélfúvást nem lehet tárolni.
#12
Már figyeltem egy-két hozzászólásodat, látom te azért vágod ezt a témát. Az offshore szélerőmű farmokban azért látok fantáziát, nem véletlenül építette meg a Vestas is a V164-es 8MW-os turbináját, bár egy éves termelési diagrammot szívesen átnéznék komolyabban, persze telepítési helytől függően. Egyébként a dániai osterild-ben van egy teszt farm, ahol minden nagy gyártó telepít egy kisérleti turbinát és ott próbálgatják. Szárazföldön a 3MW-nál nagyobb turbinák nem jellemzőek, bár akad kivétel (Enercon E-126, 7MW). Alapvetően nekem nagyon tetszik az innováció, tényleg szeretek zöld energiában gondolkodni, de mivel van komolyabb rálátásom a témára, egyelőre nem sok esélyét látom az energetikai forradalomnak. Ugye a németországi szeles időben a rendszer túlcsordulási jelenségeiről beszélek, amelyhez te is nagyon sok értékes hozzáfűzést tettél. Egyelőre kezelhetetlennek látom a helyzetet. Az ipari fogyasztók, hát tényleg kiröhögnék ezeket, főleg ahova 120kV-on megy alapban az áram és mondjuk indukciós kemencéket üzemeltetnek 7/24-ben. Pesten egy nagy tűz miatt egyszer egy ipartelepen le kellett kapcsolni a betápot. Porkohászati kemencék mentek. Kb. 40-45 perc alatt ~15 milliós volt a kára, mert ahogy hült a rendszer mentek szét a kemencék. Ugye ilyenek is vannak a rendszerben. Ráadásul arra sem látok megoldást, hogy a terhelési csúcsok általában kora reggel 6 órától indulnak, amikor valljuk be közel sem süt a nap.
#11
Évi 8760 óra van. Abból max. 2000 órában süt a nap, abból az 1 kW/m2 felületi teljesítmény az évben összesen pár száz óra van. októbertől március végéig tök gyakori, hogy hetes szinten vagy hetekig kb. 0 áramot termelnek azok naperőművek...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#10
Sci-fi. A civil kisfogyasztó és annál mission impossible. Az ipari fogyasztók meg képedbe röhögnek...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#9
Tengeren is 0.5 load factor a max. A baj, hogy pont annyival, vagy még drágább a telepítése, a fajlagosan termelt áram ára nem jobb, inkább szarabb...
A szél- és napenergia a XXI. század eddigi legnagyobb humbugja, utána jön a Tesla körüli hype...
A szél- és napenergia a XXI. század eddigi legnagyobb humbugja, utána jön a Tesla körüli hype...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#8
Értelme kb. semmi...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. Intel Core i5-4690K 3.5GHz, GTX 960 4GB, 16 GB DDR3 1600 MHz https://htka.hu/author/molnibalage/
#7
Nincs napsütésünk? Na ne röhögtess már.
#6
Az ilyen rendszereknek akkor van értelme, ha azokat Sabatier reakcióval metán gyártásra használják.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#5
Elvileg ha minden fogyaszto kozeleben (kb. helyi trafohaz szinten) lenne buffer kapacitas (tehat nagy meretu aksis tarolo), akkor megoldhato lenne hogy nap es szeleromuvekkel lassak el a halozatot, alaperomuvek nelkul.
Persze kerdes mennyi aram jutna az atlag embernek, ugyanis ha megnezzuk, hogy mennyi energiat tudna megtermelni az orszag ha minden masra nem hasznalt feluletet lecsempeznenk napelemekkel es minden szelesebb kornyek kapna szeleromuvet, tovabba lenne egy intelligens halozat, ahol minden vezetek ketiranyusitott lenne es minden bekotesi ponton ketiranyu gate array alapu aramiranyitas lenne (tehat direkt valto/valto aram atalakitas feszultsegatalakitassal es ha kell polaritas es fazis kompenzacioval, mint egy visszatermelo vasuti fekrendszernel, mindezt tisztan radios fazisszinkronnal), akkor megoldhato lenne.
Koltsegek tekinteben egyelore inkabb megeri pazarolni az energiat es tomegesen eloallitani, mint a halozatot hasznalni arra, hogy naplementekor egy delnyugati lakossagi tarolobol csucskapacitast vigyunk at az eszakkeleti lakossagi taroloba. Raadasul ugy, hogy mindezek mellett is limitalni kellene az energiafelhasznalast amikor eppen kevesebb van mint amennyi kellene.
Persze lehetne mindent szabadpiaci alapon vegezni, azaz amikor tobb energia kell mint amennyi van, akkor felmennenek az arak. Ez egyreszt nehezen tervezhetove tenne az ipari termelest, gazdasagtalanna tenne az elektromos meghajtasu kozossegi tomegkozlekedest es a szegenyebbeknek (a magyar lakossag 90%-anak) meg vilagitasra sem lenne peznuk amikor estefele borusabb vagy teli csucsidoben hirtelen felmenne az aram ara.
Innentol penzugyileg nem eri meg foglalkozni az egesszel, csak ha az allam fizeti a jelentos koltsegeket vagy a technologia ara lemegy annyira, hogy a fenti bonyolult okos elektromos halozat olcson (kifizetodo modon) is kiepithetove valik.
Alternativa lenne a lakossagi ongondoskodo megkozelites, azaz az allam nem ad aramot, mindenki oldja meg maga. Ekkor akinek van ra tokeje kihuzhatna maganak egy off grid rendszert, a tobbiek meg maradanak a gyertyafenynel vagy jonne egy tokeeros befekteto es nagyon dragan adna keves aramot, sok aramszunettel, de 100% piaci es megujulo alapon.
Szvsz. erdemes lenne varni amig a technologia ara annyira lemegy, hogy barmifele allami tamogatas nelkul is megeri es mukodik nagyobb varosok vagy megyek eseten is alaperomuvek nelkul. Ha ezt megodottak, akkor erdemes egy tokehianyos orszagnak belevagnia egy ilyen atallasba. Addig meg kellene valamilyen olcson megepitheto es olcson termelo alaperomu, ami lehet pl. vizi (ha sok a magas hegy es a meredek esesu folyo) vagy nuklearis (ha nincs semmi mas olcso es kornyezetbarat gigawattos engergiaforras a kozelben).
ps: Hosszu tavon, a teljes bolygot osszekotve konnyen megoldhato lenne, hogy a szaharaban nappal megtermelt aramot ejjel svedorszagban hasznaljak fel, de ehhez jelenleg draga es bonyolult halozat kellene, ami meg nem all rendelkezesre. Raadasul az afrikai torzsi harcosokat is meg kellene gyozni, hogy hagyjak az osi foldjuket koltseghatekony naperomunek hasznalni.
Persze kerdes mennyi aram jutna az atlag embernek, ugyanis ha megnezzuk, hogy mennyi energiat tudna megtermelni az orszag ha minden masra nem hasznalt feluletet lecsempeznenk napelemekkel es minden szelesebb kornyek kapna szeleromuvet, tovabba lenne egy intelligens halozat, ahol minden vezetek ketiranyusitott lenne es minden bekotesi ponton ketiranyu gate array alapu aramiranyitas lenne (tehat direkt valto/valto aram atalakitas feszultsegatalakitassal es ha kell polaritas es fazis kompenzacioval, mint egy visszatermelo vasuti fekrendszernel, mindezt tisztan radios fazisszinkronnal), akkor megoldhato lenne.
Koltsegek tekinteben egyelore inkabb megeri pazarolni az energiat es tomegesen eloallitani, mint a halozatot hasznalni arra, hogy naplementekor egy delnyugati lakossagi tarolobol csucskapacitast vigyunk at az eszakkeleti lakossagi taroloba. Raadasul ugy, hogy mindezek mellett is limitalni kellene az energiafelhasznalast amikor eppen kevesebb van mint amennyi kellene.
Persze lehetne mindent szabadpiaci alapon vegezni, azaz amikor tobb energia kell mint amennyi van, akkor felmennenek az arak. Ez egyreszt nehezen tervezhetove tenne az ipari termelest, gazdasagtalanna tenne az elektromos meghajtasu kozossegi tomegkozlekedest es a szegenyebbeknek (a magyar lakossag 90%-anak) meg vilagitasra sem lenne peznuk amikor estefele borusabb vagy teli csucsidoben hirtelen felmenne az aram ara.
Innentol penzugyileg nem eri meg foglalkozni az egesszel, csak ha az allam fizeti a jelentos koltsegeket vagy a technologia ara lemegy annyira, hogy a fenti bonyolult okos elektromos halozat olcson (kifizetodo modon) is kiepithetove valik.
Alternativa lenne a lakossagi ongondoskodo megkozelites, azaz az allam nem ad aramot, mindenki oldja meg maga. Ekkor akinek van ra tokeje kihuzhatna maganak egy off grid rendszert, a tobbiek meg maradanak a gyertyafenynel vagy jonne egy tokeeros befekteto es nagyon dragan adna keves aramot, sok aramszunettel, de 100% piaci es megujulo alapon.
Szvsz. erdemes lenne varni amig a technologia ara annyira lemegy, hogy barmifele allami tamogatas nelkul is megeri es mukodik nagyobb varosok vagy megyek eseten is alaperomuvek nelkul. Ha ezt megodottak, akkor erdemes egy tokehianyos orszagnak belevagnia egy ilyen atallasba. Addig meg kellene valamilyen olcson megepitheto es olcson termelo alaperomu, ami lehet pl. vizi (ha sok a magas hegy es a meredek esesu folyo) vagy nuklearis (ha nincs semmi mas olcso es kornyezetbarat gigawattos engergiaforras a kozelben).
ps: Hosszu tavon, a teljes bolygot osszekotve konnyen megoldhato lenne, hogy a szaharaban nappal megtermelt aramot ejjel svedorszagban hasznaljak fel, de ehhez jelenleg draga es bonyolult halozat kellene, ami meg nem all rendelkezesre. Raadasul az afrikai torzsi harcosokat is meg kellene gyozni, hogy hagyjak az osi foldjuket koltseghatekony naperomunek hasznalni.
Te meg olvasd el amit írtam, hogy "Imádom a megújulókat, csak kevés hely van a világon, ahol víz is van, szél is van, meg a napsütéses órák száma is magas egyszerre." Az ilyen rendszereknek Mo. nincs létjogosultsága. Se vizünk, se szelünk, se napsütésünk. Ez otthoni bohóckodásra jó a mi földrajzi adottságainkkal, semmi másra. Hozzáteszem, 3 évig éltem egy 600 kW szélerőmű közvetlen közelében, ott láttam sokszor áll, vagy alig forog egy ilyen. A szárazföld belsejébe telepített szélerőműveknek nincs létjogosultsága, az tengerpartra, vagy tengerre való, ahol mindig fúj a szél. Napunk van? Nincs. Vizünk van? Nincs! Hozzáteszem nekem ebből pont van papírom. Ha energetikáról van szó, bármikor szívesen ütköztetem a tanulmányaimat. Ezért is mondtam, aki itthonra tud komolyabb megoldást, ossza meg. Hozzáteszem 6000 MW esetén jó 30%-os puffert kell hagyni a rendszerben, hogy ne essen le a feszültség és ne essen le a hálózati frekvencia, tehát nem elég pont annyit megtermelni amennyit kell, bőven kell rakni a hálózatba, hogy ki lehessen szolgálni a végpontokat. Ezt ugye gázerőművekkel, vagy a nemzetközi energiapiacról vásárolt energiával oldják meg. Egyébként a No.-i rendszer sem működne alap erőművek nélkül és nagyon is sok a baj van velük. Sok szélerőmű nem is termel, ha nincs meg az alap hálózati frekvencia, ugyanis arra szinkronizálnak rá, különben szétmennének a trafók. Igen, hasamra csapkodva írom ezeket.
Teljesen igazad van, a németek is kísérleti rendszerek tömegét építették meg, mielőtt az atomot száműzték.
Megszületett a politikai döntés, hogy jó lenne áttérni a megújulókra, majd évekig tartó tervezés és tesztelés követően fokozatosan lekapcsolgatták az atomerőműveket és áttértek a megújulókra.
Mivel ott ilyen megnyugtatóan tervezett és ésszerű módon ment végbe, így várhatóan hasonló esetben pl nálunk is így lenne, ezért tényleg teljesen ok nélkül aggódik(?) a hozzá nem értők pusztán politikai okokból végrehajtott hülyeségein.
Megszületett a politikai döntés, hogy jó lenne áttérni a megújulókra, majd évekig tartó tervezés és tesztelés követően fokozatosan lekapcsolgatták az atomerőműveket és áttértek a megújulókra.
Mivel ott ilyen megnyugtatóan tervezett és ésszerű módon ment végbe, így várhatóan hasonló esetben pl nálunk is így lenne, ezért tényleg teljesen ok nélkül aggódik(?) a hozzá nem értők pusztán politikai okokból végrehajtott hülyeségein.
#2
"kísérleti rendszer"
"A nyugat-szingapúri Tengeh-víztározóra telepített kísérleti rendszerben („test-bed”) számos beszállító napenergia-hasznosítási megoldását vizsgálják. Tanulmányozzák az úszó napelemek teljesítményét és költséghatékonyságát is"
Valószínűleg nem hasukracsapva fognak dönteni mellette, vagy ellene, mint ahogy te írod a kommented.
"A nyugat-szingapúri Tengeh-víztározóra telepített kísérleti rendszerben („test-bed”) számos beszállító napenergia-hasznosítási megoldását vizsgálják. Tanulmányozzák az úszó napelemek teljesítményét és költséghatékonyságát is"
Valószínűleg nem hasukracsapva fognak dönteni mellette, vagy ellene, mint ahogy te írod a kommented.
1 MW, az pontosan a 1/2000-ed része Paks villamos kapacitásának (2000MW (4X500)) csak az érdekesség kedvéért. Nem rossz, nem rossz.. és mondjuk reggel 10-től délután 6-ig. Imádom a megújulókat, csak kevés hely van a világon, ahol víz is van, szél is van, meg a napsütéses órák száma is magas egyszerre. Ez úgy pont jó a semmire. Mo. 6000MW-ot kajál egy nap átlagban. Tök szívesen elbeszélgetnék egy lmp-s, vagy civil (most a politikai identitást félreteszem, csak azok nyomják ezt annyira) szimpatizánssal, mégis ekkora energiaigényt miként szeretnének kiszolgálni a megújulókból, ha esetleg kormányra kerülnének, de tényleg. Mondani annyi mindent lehet. Ráadásul ezek még a villamos hálózatot kompenzálni sem tudják, a túlpörgetett szinkron generátorokra gondolok, amire nem picit szükség van. Biztos én vagyok a tudatlan.