Gyurkity Péter
Májusban is negatív rekordot döntött az északi jégtakaró
A kutatók 1979 óta követik nyomon műholdfelvételek révén az északi-sarkvidéki tengeri jég szezonális kiterjedését. Folytatódik a kedvezőtlen trend, itt a nyár folyamán komoly fejlemények jöhetnek.
Az Északi-sarki jég jelentős olvadása a globális felmelegedés egyik fontos mutatója, és az új adatok alátámasztják a tudósok aggodalmait. A National Snow and Ice Data Center (NSIDC) közzétette a májusra vonatkozó adatokat, amelyek (az ezt megelőző időszakhoz hasonlóan) drasztikus romlást mutatnak az északi jégtakaró kiterjedését illetően. A nyári szezon még el sem kezdődött, így szeptemberben is újabb negatív rekord jöhet. Ugyan még korai lenne azt állítani, hogy a jég zsugorodása meghaladja majd az eddig feljegyzett rekordot, de amennyiben a tavalyi ütemben olvad tovább a jégtakaró, annak mérete legalábbis az eddigi legkisebbek között lesz.
Az Északi-sarkon május folyamán a jégtakaró átlagos kiterjedése mindössze 12 millió négyzetkilométer volt, ami félmillióval marad el az eddigi, 2004-ből származó legkisebb kiterjedéstől és egyben kereken egymillióval marad el az átlagos adattól. Mivel az idei évben már több hasonló fejleményről olvashattunk (a korábbi hónapokban is ugyanezen folyamatot figyelhettük meg), könnyen előfordulhat, hogy szeptemberben, az olvadási periódus csúcspontján, is újabb negatív rekord születik majd, megdöntve a 2012-es, eddigi legalacsonyabb értéket. Az északi féltekén áprilisban ötven év óta nem volt ilyen kevés hó, míg az Antarktisz vizein a jég mennyisége szinte egész évben az átlagosnál kevesebb volt.
Erre utal, hogy májusban a kiterjedés csökkenése is gyorsabban ment végbe, itt több nappal megelőztük az ilyenkor szokásos trendet, vagyis egyedülállóan gyenge állapotban kezdődik el az igazán meleg időszak. Az NSIDC igazgatója szerint még soha nem láttak ehhez hasonló adatokat, hiszen összességében véve csaknem egy hónappal járunk előrébb, mint a 2012-es évben, miközben a levegő hőmérséklete is magasabb volt az átlagnál - egyes régiókban pedig több fokkal haladta meg az ilyenkor szokásos értéket. Az Északi-sark jegének olvadását a Szibéria és Észak-Európa felől érkező meleg légtömegek gyorsították fel.
A tengeri jég olvadása nem emeli a tengerek vízszintjét, ugyanakkor mégis komoly hatással van a Föld klimatikus viszonyaira különösen a sarkokon, mivel a jég és a hó részben visszaveri a nap meleg sugarait, ám az olvadás miatt a sötét területek több hőt nyelnek el, ami tovább erősíti a felmelegedés meglévő hatásait. Természetesen sok múlik majd a nyári időjáráson, de úgy tűnik, hogy 2012 után újabb negatív rekordot jegyezhetünk majd fel, a rendelkezésre álló adatok mind erre utalnak.
Az Északi-sarki jég jelentős olvadása a globális felmelegedés egyik fontos mutatója, és az új adatok alátámasztják a tudósok aggodalmait. A National Snow and Ice Data Center (NSIDC) közzétette a májusra vonatkozó adatokat, amelyek (az ezt megelőző időszakhoz hasonlóan) drasztikus romlást mutatnak az északi jégtakaró kiterjedését illetően. A nyári szezon még el sem kezdődött, így szeptemberben is újabb negatív rekord jöhet. Ugyan még korai lenne azt állítani, hogy a jég zsugorodása meghaladja majd az eddig feljegyzett rekordot, de amennyiben a tavalyi ütemben olvad tovább a jégtakaró, annak mérete legalábbis az eddigi legkisebbek között lesz.
Az Északi-sarkon május folyamán a jégtakaró átlagos kiterjedése mindössze 12 millió négyzetkilométer volt, ami félmillióval marad el az eddigi, 2004-ből származó legkisebb kiterjedéstől és egyben kereken egymillióval marad el az átlagos adattól. Mivel az idei évben már több hasonló fejleményről olvashattunk (a korábbi hónapokban is ugyanezen folyamatot figyelhettük meg), könnyen előfordulhat, hogy szeptemberben, az olvadási periódus csúcspontján, is újabb negatív rekord születik majd, megdöntve a 2012-es, eddigi legalacsonyabb értéket. Az északi féltekén áprilisban ötven év óta nem volt ilyen kevés hó, míg az Antarktisz vizein a jég mennyisége szinte egész évben az átlagosnál kevesebb volt.
Erre utal, hogy májusban a kiterjedés csökkenése is gyorsabban ment végbe, itt több nappal megelőztük az ilyenkor szokásos trendet, vagyis egyedülállóan gyenge állapotban kezdődik el az igazán meleg időszak. Az NSIDC igazgatója szerint még soha nem láttak ehhez hasonló adatokat, hiszen összességében véve csaknem egy hónappal járunk előrébb, mint a 2012-es évben, miközben a levegő hőmérséklete is magasabb volt az átlagnál - egyes régiókban pedig több fokkal haladta meg az ilyenkor szokásos értéket. Az Északi-sark jegének olvadását a Szibéria és Észak-Európa felől érkező meleg légtömegek gyorsították fel.
A tengeri jég olvadása nem emeli a tengerek vízszintjét, ugyanakkor mégis komoly hatással van a Föld klimatikus viszonyaira különösen a sarkokon, mivel a jég és a hó részben visszaveri a nap meleg sugarait, ám az olvadás miatt a sötét területek több hőt nyelnek el, ami tovább erősíti a felmelegedés meglévő hatásait. Természetesen sok múlik majd a nyári időjáráson, de úgy tűnik, hogy 2012 után újabb negatív rekordot jegyezhetünk majd fel, a rendelkezésre álló adatok mind erre utalnak.