Gyurkity Péter
Vegyes képet mutat a sarki jég olvadása
A NASA viszont a jövőben szorosabban követné a jég vastagságának változását.
A napokban olvashattunk a Goddard Space Flight Center, valamint a NOAA felmérésének fontosabb adatairól, miszerint ismét az eddigi legmelegebb hónapon vagyunk túl. A NASA részlege nem sokkal ezt követően a sarki jég olvadásával kapcsolatban is megnyilatkozott, ezúttal egy némileg vegyesebb képet tárva elénk.
A hivatalos közleményben kiemelik, hogy az idei év gyorsan indult, az Északi-sarkon ugyanis már márciusban negatív rekordot döntött a legnagyobb kiterjedés. Az olvadás üteme júniusban ugyan némileg lelassult, ezt követően azonban ismét gyorsuló tendenciát mértek, ami arra utal, hogy a nyári időszakban nagyon sokat számítanak az időjárási körülmények, ezek pedig korlátozzák az előrejelzés pontosságát. Mivel azonban egy évtizeddel korábban a ma jellemző számok extrémnek számítottak volna, a hosszú távú trend negatív jellege kétségen felüli.
A szakemberek kiemelik, hogy a Barents- és a Kara-tengeren már egészen korán, áprilisban felszakadt a jégtakaró, május utolsó napján pedig ennek kiterjedése a június végére jellemző helyzetet idézte. Júniusban a felhős és szeles időjárás nem kedvezett az olvadásnak, így a folyamat lelassult, ezt követően azonban augusztus első felében ismét gyorsulást figyeltek meg – 2012 után az idei év is jól mutatta, hogy a gyorsan változó időjárás milyen sokat számít a nyári időszakban, amikor akár 24 órán keresztül is süthet a nap. A szeszélyes időjárás azonban a május és szeptember közötti időszakban az előrejelzést is megnehezíti, vagyis itt még bőven van min javítani.
A NASA a jövőben a jégtakaró kiterjedése mellett annak vastagságát is szeretné jobban megbecsülni. 2018-ban indulna útnak az Ice, Cloud and land Elevation Satellite-2, vagyis az ICESat-2 műhold, amely altiméter segítségével mérné meg a vízfelszín feletti jégtakarót, mivel azonban a jég mintegy 90 százaléka a felszín alatt rejtőzik, itt valóban csak becslésről lehet szó. Azt a mostani közlemény nem taglalja, hogy ezt a problémát milyen úton-módon oldanák meg.
A napokban olvashattunk a Goddard Space Flight Center, valamint a NOAA felmérésének fontosabb adatairól, miszerint ismét az eddigi legmelegebb hónapon vagyunk túl. A NASA részlege nem sokkal ezt követően a sarki jég olvadásával kapcsolatban is megnyilatkozott, ezúttal egy némileg vegyesebb képet tárva elénk.
A hivatalos közleményben kiemelik, hogy az idei év gyorsan indult, az Északi-sarkon ugyanis már márciusban negatív rekordot döntött a legnagyobb kiterjedés. Az olvadás üteme júniusban ugyan némileg lelassult, ezt követően azonban ismét gyorsuló tendenciát mértek, ami arra utal, hogy a nyári időszakban nagyon sokat számítanak az időjárási körülmények, ezek pedig korlátozzák az előrejelzés pontosságát. Mivel azonban egy évtizeddel korábban a ma jellemző számok extrémnek számítottak volna, a hosszú távú trend negatív jellege kétségen felüli.
A szakemberek kiemelik, hogy a Barents- és a Kara-tengeren már egészen korán, áprilisban felszakadt a jégtakaró, május utolsó napján pedig ennek kiterjedése a június végére jellemző helyzetet idézte. Júniusban a felhős és szeles időjárás nem kedvezett az olvadásnak, így a folyamat lelassult, ezt követően azonban augusztus első felében ismét gyorsulást figyeltek meg – 2012 után az idei év is jól mutatta, hogy a gyorsan változó időjárás milyen sokat számít a nyári időszakban, amikor akár 24 órán keresztül is süthet a nap. A szeszélyes időjárás azonban a május és szeptember közötti időszakban az előrejelzést is megnehezíti, vagyis itt még bőven van min javítani.
A NASA a jövőben a jégtakaró kiterjedése mellett annak vastagságát is szeretné jobban megbecsülni. 2018-ban indulna útnak az Ice, Cloud and land Elevation Satellite-2, vagyis az ICESat-2 műhold, amely altiméter segítségével mérné meg a vízfelszín feletti jégtakarót, mivel azonban a jég mintegy 90 százaléka a felszín alatt rejtőzik, itt valóban csak becslésről lehet szó. Azt a mostani közlemény nem taglalja, hogy ezt a problémát milyen úton-módon oldanák meg.