MTI

Lézerrel iktatnák ki az űrszemetet

Lézerimpulzusokkal iktatnák ki az űrkutatásban egyre nagyobb problémát okozó űrszemetet a RIKEN japán kutatóintézet szakértői. A legveszélyesebb az apró, 1 centis törmelék. Elsőként egy kisebb kísérletben tesztelnék a rendszert az űrállomáson.

A kutatók által kidolgozott terv szerint az űrbázisú rendszer először szuper széles látószögű teleszkópjával felderítené a legveszélyesebbnek számító apró, egy centiméter nagyságú űrszemetet, amelyet ezután erőteljes lézerimpulzussal "támadna" meg. Ezáltal csökkenne a Föld körüli pályán való mozgásának sebessége, ami miatt ismét belépne a Föld atmoszférájába, ahol a levegő keltette súrlódás hatására elporladna. A RIKEN nemzetközi csapatának javaslata szerint először a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) kellene telepíteni a rendszert, hogy megtisztítsa a körülötte lévő területet. Később a rendszert sarkköri pályára lehetne állítani, ahol a legnagyobb az űrszemét koncentrációja. A javaslatot az Acta Astronautica című szaklapban mutatták be.

Az apró, egy centiméter körüli űrszemét jelenti a legnagyobb veszélyt az űrben, összeütközhet ugyanis olyan aktív űreszközökkel, mint az ISS vagy a műholdak. A legtöbb űrszemét ennél is kisebb: ide sorolhatók a rakétahajtóművekből származó por, a felszíni kopás során keletkezett anyagok, például festékmaradványok, és a RORSAT műholdakról felszabadult fagyott hűtőfolyadékcseppek, valamint erózió, szétesés, ütközés során keletkezett maradványok. Ezek az apró részecskék folyamatosan koptatják a műholdak borítását.

Azonosításukhoz az EUSO teleszkópot javasolják a kutatók, amelyet eredetileg az ultranagy energiájú kozmikus sugarak által a légkörbe történő behatolásakor keltett részecskezápor ibolyántúli sugárzásának megfigyelésére terveztek. Az apró szemét "megtámadására" a nagy hatékonyságú, eredetileg részecskegyorsítók energiaellátásának biztosítására tervezett CAN lézert vetnék be.

A csapat elsőként egy kisebb kísérletben tesztelné a rendszert az ISS-en, az EUSO teleszkóp kisebb, húsz centiméteres változatával és egy 100 optikai szál alkotta lézerrel. Ebiszuzaki Tosikazu, a kutatás vezetője szerint, ha a kísérlet jól sikerül, a teljes méretű verziót is telepítik az űrállomáson. A három méter tükörátmérőjű teleszkóp és tízezer optikai szálból alkotott lézer segítségével akár száz kilométeres távolságból is képesek lesznek megváltoztatni a szemét pályáját. "A távolabbi jövőben egy szabadon repülő rendszert is kiépíthetünk, és sarkköri pályára állíthatunk akár 800 kilométeres tengerszint feletti magassággal. Itt a legmagasabb az űrszemét koncentrációja" - fejtette ki Ebiszuzaki.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • VolJin #14
    A ferde irány okoz ellipszist, tehát az ugyanaz, de akkor sem jönnek elő olyan extra sebességek, mint amire reagáltam...
  • hgj11 #13
    Egyrészt vannak ellipszis pályák is, ahol ez az összefüggés nem ennyire egyértelmű, másrészt pedig, ami még fontosabb, a sebességnek nagysága mellett fontos jellemzője még az iránya is. Így végül "legrosszabb esetben" előfordulhat olyan relatív sebesség -- még kör alakú pályák mellett is.
  • VolJin #12
    Az űrszemét sebessége meghatározza a pálamagasságát, így nemfordulhat elő olyan ütközési sebesség, csak fellövésnél és visszatérésnél.
  • Irasidus #11
    Off.: az az úriember Heide Stefanyshyn-Piper _hölgy_ volt, és felrobban egy hibás kenőpisztoly, amiből a folyadék a sisakjára meg a szakfanderre spriccelt, és ekkor szabadult el az a szerszámosláda. Nem látott semmit, és félő volt, hogy az anyag károsíthatja a ruhát. Semmiféle verbális retorzió nem volt, mivel nem az ő hibája volt.
  • wraithLord #10
    Közben már törölni akartam a hozzászólást, mert rájöttem, hogy baromságot írtam, csak kifutottam az időből. :D
  • CairoJack #9
    Jaja, Gabbbbbbbbbbbb kollégának igaza van, a nagyobb darabok regisztrálva vannak, és folyamatosan figyelik a pályájukat, és az új eszközök fellövésénél ezt figyelembe veszik.
    Volt rá példa, hogy a ISS egyik asztronautája kint felejtette (vagy csak nem rögzítette, és elsodródott??, már nem emlékszem) az űrben a szerszámkulcsát. Emiatt ha jól rémlik 4 kilométerrel kellett megnövelni az egész ISS pályáját. Nem volt olcsó, az úriembert sem dicsérték meg érte.

    Ami az apróbb darabokat illeti: induljunk ki az ISS-ből, ami ha jól tudom közel 30 ezer km/h-val kering a föld körül. Egy átlagos AK-47-es lőszer kb. 2500 km/h sebességgel halad. Tehát az ISS kb. 12-szer olyan gyorsan repül, mint egy géppuska lövedék.
    Most képzeld el a legrosszabb esetet, hogy egy csapágygolyó nagyságú valami pont az ellenkező irányból csapódik az ISS-be, hasonló sebességgel.
    A végeredmény egy olyan csapágygolyó nagyságú tárgy, ami kb. 25-ször gyorsabban repül egy géppuskalőszernél.
    Így már elég veszélyesnek tűnik????
    Hidd el, hogy az!! Úgy átmegy az űrállomáson, mintha ott sem lenne, sőt, ha netán az egyik asztronauta is az útjában van... kb. mintha 50 kaliberű puskával lőnének rá szerencsétlenre. Esélye nem lenne túlélni...
    Utoljára szerkesztette: CairoJack, 2015.05.16. 23:30:32
  • Gabbbbbbbbbbbb #8
    A nagyobbakat például látja az ISS radarja és a állomás pici pályamódosításokkal el tudja őket kerülni.
  • wraithLord #7
    "Az apró, egy centiméter körüli űrszemét jelenti a legnagyobb veszélyt az űrben, összeütközhet ugyanis olyan aktív űreszközökkel, mint az ISS vagy a műholdak. A legtöbb űrszemét ennél is kisebb: ide sorolhatók a rakétahajtóművekből származó por, a felszíni kopás során keletkezett anyagok, például festékmaradványok, és a RORSAT műholdakról felszabadult fagyott hűtőfolyadékcseppek, valamint erózió, szétesés, ütközés során keletkezett maradványok. Ezek az apró részecskék folyamatosan koptatják a műholdak borítását."

    Ezt nem értem, a nagyobbak nem ütközhetnek össze aktív űreszközökkel, és egy nagyobb tömegű objektum nem okoz nagyobb kárt? Plusz nem hinném, hogy olyan gyorsan közlekednek, mint a mikrometeoritok.
    A por, festékmaradványok, fagyott hűtőfolyadékcseppek tényleg akkora veszélyt jelentenek? Nem inkább az eszközök borítását kellene fejleszteni? Vagy anno nem kalkulálták bele az élettartamukba ezt a tényezőt? A porszemcsékre is lézerrel fognak lövöldözni? :D Next-gen hadviselés. :D Ajánlanám ezt a Földön is, és máris kevesebb lenne az erőszak. :D Vagyis a por elleni erőszak jelentősen nőne.
  • UUUU #6
    CairoJack szerintem az USA-nak megérné, bármibe is kerülne ez.Es minnél többet lőnének fel annál inkább több adatot kaphatnának a fegyvergyártók.
    Arról nem beszélve, hogy igy a földi űrt is kontroll alatt tartanák, akár a ballisztikus rakéták elhárítása űgyében, vagy az ellenséges űrholdak megsemmisitésének lehetőségével.
    De mint mondtam a lézeres fegyverkezésben óriási tapasztalatokkal bővítené a tudásukat.
  • elektzaccc #5
    Van a társadalomnak egy, speciálisan a színesfém gyüjtésére szakosodott rétege. Mellesleg velük a tarsadalom többi tagjának kiemelten sok problémája van. Namármost ha ennek a társadalmi rétegnek elárulnánk (sajnos mivel a műveltség nem erősségük, ezért szólni kell nekik), h rengeteg álámííínium, és sárgarezó van az ürben, valószínű, h önként jelentkeznének a begyüjtésre, amennyiben garantáljuk nekik, h a begyüjtött szemetet átvesszük. Ráadasként meg az általuk okozott problémák száma is csökkenne itt a földön, ha távol lennének. Csak egy ötlet...