Gyurkity Péter

400 ezer éve ért véget a marsi jégkorszak 

Friss adatok igazolják a korábbi számításokat, bár a jégkorszak itt eltérő jelenséget produkál.

A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) eszközét felhasználva kaptak a szakemberek pontosabb képet az utolsó marsi jégkorszakról, illetve annak lezárultáról, amelyet így az eddiginél biztosabban helyezhetünk el az időskálán. Kiderült, hogy a korábbi modellek helyesek voltak, az új adatok visszaigazolták a feltevéseket.

A kutatócsoport (amely a Science magazinban publikálta az eredményeket) a Shallow Subsurface Radar (SHARAD) segítségével térképezte fel az egymás alatt elhelyezkedő rétegeket, több száz, úgynevezett radargram képet vizsgálva meg. A függőleges metszetek azt mutatták meg számukra, hogy az utolsó jégkorszak valóban mintegy 400 ezer évvel ezelőtt zárult le, ezt követően ugyanis megindult a sarki jégtakaró vastagodása, ami egyben azt is jelzi, hogy a folyamat itt eltérő módon zajlik le.


Azt már korábban is sejtettük, hogy a Mars esetében a pálya lassú, fokozatos módosulása, illetve a dőlésszög változása játszik fontos szerepet az éghajlat alakulásában, így a 400 ezres számot már eddig is komoly mérföldkőként emlegették. A jégkorszak azonban itt eltérő módon megy végbe, hiszen a sarki régiók a lehűlés helyett felmelegednek, a jégtakaró itt elvékonyodik, ez viszont párát juttat el az egyenlítőhöz közelebbi területekre, ahol ebből jég képződik. A jégkorszak lezárultát az jelzi, hogy a sarki régiók visszahűlnek, itt újból megerősödik a jégtakaró, amely viszont eltűnik az egyéb területekről. A felső rétegek 320 méteres vastagságot mutatnak a radarképeken, ami megfelel az előzetes (2003 és 2007 között elvégzett) becslésekben szereplő 300 méternek - ez már a sarki régió újbóli megerősödését, vagyis a jégkorszak végét jelzi.

A szakemberek hozzáteszik, hogy az MRO 10 év szolgálat után is kitűnő állapotban van, ennek mind a hat eszközét használni tudjuk majd a jövőben.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #7
    És azt se felejtsük el, hogy az a mezőgazdasági forradalom, ami a nagyobb népesség, a civilizáció alapja, ugyan ezen okokból a homo sapiens megjelenése után csak több 10/100 ezer évvel vált lehetségessé. A jégkorszak idején az alacsony CO2 miatt sehol nem lehet mezőgqzdálkodni.
  • NEXUS6 #6
    Erősen úgy tűnik, hogy a globális víz és karbon ciklus egy olyan rendszert képez, amelyet a bioszféra, elsősorban a növények kapcsol/nak össze.
    Ebben a rendszerben már semelyik alrendszer nem úgy, nem csak úgy viselkedik, hat a klímára ahogy azt önmagában tenné.

    Az eljegesedés idején nem csak a hidegebb időjárás, a szárazabb klíma kedvezőtlen a növényekneknek, hanem az is, hogy a kihűlő óceánok felszívják az egyik legfontosabb tápanyagot a CO2-t. A kipusztuló növények után kiszáradt sivatagos talaj marad, magasabb albedóval, amelyet könnyen felkap a szél. A por szintén csökkenti a felszínt érő sugárzást. Összességében tehát az un eljegesedett állapot nem a végtelen tundrákon bóklászó mamutcsordák havas idéljéről szól, sokkal inkább valami kietlen, fagyos poros, permafrosztos, marsi rónaságokról.
  • Cyberdog #5
    Globálisan melegebb éghajlat nagyobb párolgást eredményez az óceánokban. A légkörben is több víz kerül. Párásabb éghajlat kedvezőbb a növények többségének.
    Utoljára szerkesztette: Cyberdog, 2016.06.17. 23:26:17
  • SaGa #4
    Ez végülis természetes, hisz az édesvíz meglehetős része ahelyett, hogy részt venne a vízkörzésben (csapadék), ott van befagyva a sarkvidékeken és a gleccserekben. Plusz a melegebb levegőben több a vízpára, ami valamelyest enyhíti a hőmérsékleti, így a csapadékmennyiségi eltéréseket is az egyes régiók között. Azaz többfelé és nagyobb mennyiségű eső hull.
  • NEXUS6 #3
    Nem!
    Ez a jelenlegi összefüggő erdőkkel borított potenciális állapot:

    Az emberi tevékenység miatt, egyéb körülmények okán ez nem valósul meg.

    Ez meg az eljegesedés idején:

    Látható, hogy minden égövön hatalmas kiterjedtségű sivatagok vannak, az esőerdő pedig minimális.

    Ez pedig az 5000 évvel ezelőtti klíma optimum idején, amikor a jelenleginél melegebb volt a klíma:


    A mainstraim média ügyesen kapcsolja össze a meleg lesz kiszáradsz emberi tapasztalatot, az elsivatagosodás téveszméjével. A palaeoklimatologiai tapasztatlat szerint a melegebb klíma a sivatagok visszaszorulását, a hidegebb pedig a mars-szerű hideg sivatagokat eredményez.
  • kvp #2
    Csakhogy a Foldon tobb a viz, igy az itteni jegkorszak kisse nedvesebb volt. Egesz pontosan az egyenlito felol az esoerdok gyuruje lett nagyobb es a sarkok iranyabol az osszes eghajlati ov kozelebb ment az esoerdokhoz, majdnem eltuntetve a sivatagos savot.

    Ezzel szemben a globalis felmelegedes soran reszben a sivatagok tagulnak ki a tobbi eghajlati ov rovasara (pl. Magyarorszag mediterran, mig Spanyolorszag szaharai lesz).

    A marsi allapot egy a vizet joreszt elvesztett bolygot mutat, amihez a Foldon nagyon nagy merteku (az emlosok letevel osszeegyeztethetetlen) szendioxid szint novekedes kellene es meg akkor sem lenne annyira rossz a helyzet.

    A Mars eseten pedig az emlitett jegkorszak egyutt jart egy olyan dolesszog valtozassal, ami lokalisan eltorzitotta a hatasokat. Ez a Fold eseten az eltero palya miatt normal esetben nem johet letre.
  • NEXUS6 #1
    A Mars egy jó kis példa arra, hogy a Földön is valójában milyen lehetett a jégkorszak. Hideg, száraz poros, a légkör összetétele sem kedvez a növényi életnek, ezért ott sem tud megtelepedi, ahol alkalmas lenne.