Gyurkity Péter
Jég alatti vulkánok voltak a Marson
A NASA szerint erre utalnak a bolygó körül keringő szonda által rögzített adatok.
Az amerikai űrügynökség a Mars Reconnaissance Orbiter küldetésre támaszkodva gyűjtött értékes adatokat égi szomszédunkról, az eredményekről pedig a napokban számoltak be a küldetés hivatalos oldalán. Eszerint több milliárd évvel ezelőtt a földi vulkánokhoz hasonló példányok voltak jelen a bolygón, a jégtakaró alatt.
Az MRO szonda a CRISM (Compact Reconnaissance Imaging Spectrometer for Mars) névre keresztelt műszer segítségével készített nemrég jó minőségű felvételeket a déli félteke kiszemelt régiójáról, ahol korábban számos ősi, egykori csúcsaikat rég elveszítő hegyet figyeltek meg. A pixelenként 18 méteres felbontás lehetővé tette, hogy közelebbről is szemügyre vegyék az itt felgyülemlett ásványokat, ezek pedig nagy hasonlóságot mutattak azon földi vulkánok környékével, amelyek jégtakaró alatt húzódnak meg, illetve lépnek működésbe.
Ezen jégtakaró alatti vulkánok hatalmas mennyiségű gőzt termelnek, amely robbanáshoz vezet, magasra lövellve a kibocsátott hamut. Jó példa erre a 2010-es izlandi eset, amely számos transzatlanti járat törléséhez vezetett, felborítva a régió légi közlekedését. A kutatás nemcsak arra mutat rá, hogy egykor ilyen és ehhez hasonló vulkánok voltak jelen a Marson, de arra is egyértelmű utalást tesz, hogy jelentős mennyiségű jég lehetett a környéken, a hő és a pára keveredése pedig ideális körülményeket nyújthatott a mikrobiális élet megjelenéséhez.
A most megfigyelt helyszín (a Sisyphi Montes régió), illetve annak egyes részei jelenleg mintegy 1600 kilométeres távolságra helyezkednek el a déli-sarki jégtakarótól, amelynek átmérője nagyjából 350 kilométer.
Az amerikai űrügynökség a Mars Reconnaissance Orbiter küldetésre támaszkodva gyűjtött értékes adatokat égi szomszédunkról, az eredményekről pedig a napokban számoltak be a küldetés hivatalos oldalán. Eszerint több milliárd évvel ezelőtt a földi vulkánokhoz hasonló példányok voltak jelen a bolygón, a jégtakaró alatt.
Az MRO szonda a CRISM (Compact Reconnaissance Imaging Spectrometer for Mars) névre keresztelt műszer segítségével készített nemrég jó minőségű felvételeket a déli félteke kiszemelt régiójáról, ahol korábban számos ősi, egykori csúcsaikat rég elveszítő hegyet figyeltek meg. A pixelenként 18 méteres felbontás lehetővé tette, hogy közelebbről is szemügyre vegyék az itt felgyülemlett ásványokat, ezek pedig nagy hasonlóságot mutattak azon földi vulkánok környékével, amelyek jégtakaró alatt húzódnak meg, illetve lépnek működésbe.
Ezen jégtakaró alatti vulkánok hatalmas mennyiségű gőzt termelnek, amely robbanáshoz vezet, magasra lövellve a kibocsátott hamut. Jó példa erre a 2010-es izlandi eset, amely számos transzatlanti járat törléséhez vezetett, felborítva a régió légi közlekedését. A kutatás nemcsak arra mutat rá, hogy egykor ilyen és ehhez hasonló vulkánok voltak jelen a Marson, de arra is egyértelmű utalást tesz, hogy jelentős mennyiségű jég lehetett a környéken, a hő és a pára keveredése pedig ideális körülményeket nyújthatott a mikrobiális élet megjelenéséhez.
A most megfigyelt helyszín (a Sisyphi Montes régió), illetve annak egyes részei jelenleg mintegy 1600 kilométeres távolságra helyezkednek el a déli-sarki jégtakarótól, amelynek átmérője nagyjából 350 kilométer.