7
-
#7
És azt se felejtsük el, hogy az a mezőgazdasági forradalom, ami a nagyobb népesség, a civilizáció alapja, ugyan ezen okokból a homo sapiens megjelenése után csak több 10/100 ezer évvel vált lehetségessé. A jégkorszak idején az alacsony CO2 miatt sehol nem lehet mezőgqzdálkodni. -
#6
Erősen úgy tűnik, hogy a globális víz és karbon ciklus egy olyan rendszert képez, amelyet a bioszféra, elsősorban a növények kapcsol/nak össze.
Ebben a rendszerben már semelyik alrendszer nem úgy, nem csak úgy viselkedik, hat a klímára ahogy azt önmagában tenné.
Az eljegesedés idején nem csak a hidegebb időjárás, a szárazabb klíma kedvezőtlen a növényekneknek, hanem az is, hogy a kihűlő óceánok felszívják az egyik legfontosabb tápanyagot a CO2-t. A kipusztuló növények után kiszáradt sivatagos talaj marad, magasabb albedóval, amelyet könnyen felkap a szél. A por szintén csökkenti a felszínt érő sugárzást. Összességében tehát az un eljegesedett állapot nem a végtelen tundrákon bóklászó mamutcsordák havas idéljéről szól, sokkal inkább valami kietlen, fagyos poros, permafrosztos, marsi rónaságokról. -
Cyberdog #5 Globálisan melegebb éghajlat nagyobb párolgást eredményez az óceánokban. A légkörben is több víz kerül. Párásabb éghajlat kedvezőbb a növények többségének.
Utoljára szerkesztette: Cyberdog, 2016.06.17. 23:26:17 -
SaGa #4 Ez végülis természetes, hisz az édesvíz meglehetős része ahelyett, hogy részt venne a vízkörzésben (csapadék), ott van befagyva a sarkvidékeken és a gleccserekben. Plusz a melegebb levegőben több a vízpára, ami valamelyest enyhíti a hőmérsékleti, így a csapadékmennyiségi eltéréseket is az egyes régiók között. Azaz többfelé és nagyobb mennyiségű eső hull. -
#3
Nem!
Ez a jelenlegi összefüggő erdőkkel borított potenciális állapot:
![]()
Az emberi tevékenység miatt, egyéb körülmények okán ez nem valósul meg.
Ez meg az eljegesedés idején:
![]()
Látható, hogy minden égövön hatalmas kiterjedtségű sivatagok vannak, az esőerdő pedig minimális.
Ez pedig az 5000 évvel ezelőtti klíma optimum idején, amikor a jelenleginél melegebb volt a klíma:
![]()
A mainstraim média ügyesen kapcsolja össze a meleg lesz kiszáradsz emberi tapasztalatot, az elsivatagosodás téveszméjével. A palaeoklimatologiai tapasztatlat szerint a melegebb klíma a sivatagok visszaszorulását, a hidegebb pedig a mars-szerű hideg sivatagokat eredményez. -
kvp #2 Csakhogy a Foldon tobb a viz, igy az itteni jegkorszak kisse nedvesebb volt. Egesz pontosan az egyenlito felol az esoerdok gyuruje lett nagyobb es a sarkok iranyabol az osszes eghajlati ov kozelebb ment az esoerdokhoz, majdnem eltuntetve a sivatagos savot.
Ezzel szemben a globalis felmelegedes soran reszben a sivatagok tagulnak ki a tobbi eghajlati ov rovasara (pl. Magyarorszag mediterran, mig Spanyolorszag szaharai lesz).
A marsi allapot egy a vizet joreszt elvesztett bolygot mutat, amihez a Foldon nagyon nagy merteku (az emlosok letevel osszeegyeztethetetlen) szendioxid szint novekedes kellene es meg akkor sem lenne annyira rossz a helyzet.
A Mars eseten pedig az emlitett jegkorszak egyutt jart egy olyan dolesszog valtozassal, ami lokalisan eltorzitotta a hatasokat. Ez a Fold eseten az eltero palya miatt normal esetben nem johet letre. -
#1
A Mars egy jó kis példa arra, hogy a Földön is valójában milyen lehetett a jégkorszak. Hideg, száraz poros, a légkör összetétele sem kedvez a növényi életnek, ezért ott sem tud megtelepedi, ahol alkalmas lenne.
