Gyurkity Péter
Megjöttek az ExoMars első képei
Ezek alapján a szonda tökéletesen üzemel, minden komponens készen áll az októberi landolásra.
Az Európai Űrügynökség beszámolt az ExoMars-küldetés friss fejleményeiről, amelyből megtudhattuk, hogy a Mars felé utazó páros továbbra is jó állapotban van, a szöveges információt azonban ezúttal egy kép egészítette ki, amely távoli csillagokat mutatott meg nekünk.
Az ESA és a Roszkozmosz együttműködésével márciusban elindult küldetés elsődleges célja a meglévő technológia élesben történő demonstrálása, hogy ezt követően nagyobb biztonsággal ismételjék meg a bolygó megközelítését, illetve az erre kijelölt eszközök landolását. Az irányítóközpontban azonban folyamatosan figyelik a Trace Gas Orbiter (TGO) és a Schiaparelli névre keresztelt párost, a beérkező információkat pedig igyekeznek időben közzétenni, hogy a nagyközönség is tájékozódjon a fejleményekről. A legutóbbi bejegyzésből kiderült, hogy a 2,2 méter átmérőjű tányér jelen pillanatban is 2 Mbps-os összeköttetést biztosít a Földdel, a tudományos eszközök pedig már átestek az első teszteken.
A TGO többek között a ritka gázokat, így például a metán jelenlétét igyekszik majd kimutatni, a Schiaparelli pedig a landolási manővert demonstrálná, amelyre október 19-én kerül sor. Eddig minden komponens jól üzemel, április 7-én pedig a kamerát is bekapcsolták, amely annak ellenére készített jó minőségű felvételeket a távoli csillagok halvány fényéről, hogy eredetileg nem erre tervezték. Két fotó összevetésével igazolták, hogy a kamera rotációs mechanizmusa is gond nélkül működik, ez azonban később a felszíni jellemzőket mutatja meg majd nekünk, hogy a szakértők szemügyre vehessék a potenciális gázforrásokat - bár a 6 percig tartó leszállás során is elsütik majd néhányszor, hiszen ezt hiba lenne kihagyni. A részecskedetektor eközben a mélyben megbúvó vízkészletek után kutatna, de az elektromos mezők és a légköri por sem marad le a listáról, hiszen ezzel a homokviharokat kiváltó erőket mérhetjük majd fel.
Az utazás során júliusban kerül majd sor egy nagyobb pályamódosításra, ezt követi októberben a megérkezés és a landolás. A fellövéstől számított egy hónap alatt az 500 millió kilométeres távból 83 milliót teljesített a két eszköz.
Az Európai Űrügynökség beszámolt az ExoMars-küldetés friss fejleményeiről, amelyből megtudhattuk, hogy a Mars felé utazó páros továbbra is jó állapotban van, a szöveges információt azonban ezúttal egy kép egészítette ki, amely távoli csillagokat mutatott meg nekünk.
Az ESA és a Roszkozmosz együttműködésével márciusban elindult küldetés elsődleges célja a meglévő technológia élesben történő demonstrálása, hogy ezt követően nagyobb biztonsággal ismételjék meg a bolygó megközelítését, illetve az erre kijelölt eszközök landolását. Az irányítóközpontban azonban folyamatosan figyelik a Trace Gas Orbiter (TGO) és a Schiaparelli névre keresztelt párost, a beérkező információkat pedig igyekeznek időben közzétenni, hogy a nagyközönség is tájékozódjon a fejleményekről. A legutóbbi bejegyzésből kiderült, hogy a 2,2 méter átmérőjű tányér jelen pillanatban is 2 Mbps-os összeköttetést biztosít a Földdel, a tudományos eszközök pedig már átestek az első teszteken.
A TGO többek között a ritka gázokat, így például a metán jelenlétét igyekszik majd kimutatni, a Schiaparelli pedig a landolási manővert demonstrálná, amelyre október 19-én kerül sor. Eddig minden komponens jól üzemel, április 7-én pedig a kamerát is bekapcsolták, amely annak ellenére készített jó minőségű felvételeket a távoli csillagok halvány fényéről, hogy eredetileg nem erre tervezték. Két fotó összevetésével igazolták, hogy a kamera rotációs mechanizmusa is gond nélkül működik, ez azonban később a felszíni jellemzőket mutatja meg majd nekünk, hogy a szakértők szemügyre vehessék a potenciális gázforrásokat - bár a 6 percig tartó leszállás során is elsütik majd néhányszor, hiszen ezt hiba lenne kihagyni. A részecskedetektor eközben a mélyben megbúvó vízkészletek után kutatna, de az elektromos mezők és a légköri por sem marad le a listáról, hiszen ezzel a homokviharokat kiváltó erőket mérhetjük majd fel.
Az utazás során júliusban kerül majd sor egy nagyobb pályamódosításra, ezt követi októberben a megérkezés és a landolás. A fellövéstől számított egy hónap alatt az 500 millió kilométeres távból 83 milliót teljesített a két eszköz.