Gyurkity Péter

Feloldották az orosz rakéták tilalmát 

Az amerikai cégek ismét felhasználhatják az orosz rakétákat, hogy ezzel élénküljön a verseny.

A Krím-félsziget megszerzését követően az amerikai törvényhozás gyorsan megszavazta az orosz eredetű rakéták felhasználásának teljes tilalmát, amellyel azonban elkapkodták a dolgot, hiszen a saját fejlesztésű utód még mindig nem áll rendelkezésre, ezzel pedig több küldetés is veszélybe került. Most törölték a lépést.

A Kongresszus a napokban fogadta el a 2016-os év első kilenc hónapjára vonatkozó, további költekezést lehetővé tévő törvényt, amelynek értelmében feloldják az eddigi tilalmat. A szöveg megfogalmazása szerint a légierő eredettől függetlenül felhasználhat bármilyen rakétát, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eddig egyedüli versenyzőnek, a SpaceX beszállása után pedig továbbra is elsődleges szállítónak számító United Launch Alliance (ULA) ismét felhasználhatja a rendelkezésére álló RD-180 típusú hajtóműveket.


Erre természetesen elsősorban a katonai jellegű küldetések miatt volt szükség, a Pentagon ezért is jelezte elégedetlenségét a korábbi lépéssel kapcsolatban, hiszen ezen hajtóművek és az Atlas-5 rakéta alkalmazásával lőtték fel a különböző katonai és nemzetbiztonsági célokra szánt műholdakat. A feloldást több szenátor (köztük John McCain) is ellenezte, de ezt végül nem tudták megakadályozni, így a jövőben nemcsak a Lockheed Martin és a Boeing közös vállalkozása, de a többi amerikai vállalat is felhasználhatja majd az orosz hajtóműveket (itt egyébként tavasszal az Orbital ATK is szeretne szerződésekhez jutni a maga RD-181 hajtóműveivel).

A SpaceX eközben saját Falcon 9 rakétájával vesz majd részt a küldetések lebonyolításában, amely nemrég szintén megkapta az engedélyt a katonai célú rakományok célba juttatására - ezzel jelenleg kétszereplős piacról beszélhetünk, amely 2006 óta nem fordult elő. A Kongresszus persze továbbra is szeretné minél hamarabb viszontlátni a teljesen amerikai fejlesztésű utódot, amelyre a 2016-os évben 227 millió dollárt szánnak (annak ellenére, hogy a légierő itt mindössze 84 milliót kért).

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • mrzool #20
    Jó, de ez nem autóskártya, mert TWR-ben a ruszkik a kerozinos hajtóművekkel tényleg ügyesek voltak, de mellette ott voltak a csoda Isp-jű amcsi LH2 hajtóművek, amik viszont működtek és tették a dolgukat évtizedeken keresztül is.

    Felesleges egy-egy tulajdonságra kihegyezni ezt, egészében kell nézni a terméket.

    A működési modell pedig megintcsak persze, érdekes, de valójában egy újabb fícsör az "autóskártyán". BTW az űrsikló hajtóműve is staged combustion ciklusú volt, igaz az amcsik a fuel rich megoldást részesítették előnyben.
  • NEXUS6 #19
    És ugye a fő érdekessége ezeknek a hajtóműveknek, hogy a turbószivattyú nem kifelé pöfögi az égésterméket, hanem egy előkamrájaként funkcionál a hajtóműnek, ami jó pár % extra tolóerőt jelent.
  • NEXUS6 #18
    A wikiből:

    "Technology

    NK-33 and NK-43 are derived from the earlier NK-15 and NK-15V engines, respectively.

    The engines are high-pressure, regeneratively cooled staged combustion cycle bipropellant rocket engines, and use oxygen-rich preburners to drive the turbopumps. The turbopumps require subcooled liquid oxygen (LOX) to cool the bearings. These kinds of burners are highly unusual, since their hot, oxygen-rich exhaust tends to attack metal, causing burn-through failures. The United States had not much investigated oxygen-rich combustion technologies until the Integrated Powerhead Demonstrator project in the early 2000s.[5] The Soviets, however, perfected the metallurgy behind this method. The nozzle was constructed from corrugated metal, brazed to an outer and inner lining, giving a simple, light, but strong structure. In addition, since the NK-33 uses subcooled LOX and kerosene, which have similar densities, a single rotating shaft could be used for both turbopumps.[6] Given its longer, heavier nozzle, the NK-43 ratio in vacuum is slightly heavier, with a thrust-to-weight ratio of about 120:1.[7]

    The oxygen-rich technology lives on in the RD-170/-171 engines, their RD-180, and recently developed RD-191 derivatives."
  • mrzool #17
    Az a baj, hogy kevered azt a bizonyos szezont a fazonnal.

    A tiltás ideje alatt is indultak fel jenki cuccok..

    Mivel nem egy-egy indításra vásárolnak hajtóművet, hanem van készletezés meg raktározás.

    Mármint mit akartak lemásolni...?

    Azt a vackukat ami kétszer is fent volt hónapokig mi is vitte fel?


    Az X37-re gondolsz? Azt pont az Atlas V, az az Atlas V, amelyik ruszki hajtóműveket használ.

    milyen kevés pénzt adnak a NASA-nak.

    Hogy jön ide a NASA? A NASA kb. sohasem fejlesztett rakétákat, esetleg még a legelején, az 50-es évek végén. Ezeket kiadják privát cégeknek, akik elvégzik a munkát. Az X37 pedig az Air Force projektje, megintcsak nem NASA terület.

    Az amcsik kb 2000-ben demonstrálták azt a technológiát, amit az oroszok az N1 rakétához fejlesztettek ki a 60-as években.

    Pontosan mire is gondolsz itt?





  • NEXUS6 #16
    A 70-es években nem volt meg az amiknak. Az amcsik kb 2000-ben demonstrálták azt a technológiát, amit az oroszok az N1 rakétához fejlesztettek ki a 60-as években.

    A cikkben említett hajtómű gyártására a Lockheed Martin majd a General Dynamics licenszt szerzett, még sem indult be a gyártás valamiért. Az amcsi kormányzat végül a legnagyobb embargó közepén vásárolt ilyen hatóművet a russzkiktól 1 Mrd $ értékben.

    Bénák is meg segget is csinálnak a szájukból, ez van.
    A H2/LOX hajtóműben persze lehet, hogy az amcsik a jobbak, de a keró/LOX hajtómű valahogy reneszánszát éli. A 90-es években, amikor az oroszok xaré, húgyért árulták magukat, meg eszükbe nem jutott keresztbe tenni az amcsiknak, akkor nagy volt a drúzsba. Az olaj ára viszont 2000 körül felszökött és az orosz maci öntudatra ébredt.
  • saxus #15
    Már megint ki az isten hányja össze ezeket a cikkeket. Miféle orosz rakéták... Atlas 5 az amerikai rakéta. Antares szintén. Hajtómű az orosz...
  • gombabácsi #14
    gondolom ugyanaz mint abban hogy az ifont a kiskínai gyártja óccón
  • ostoros #13
    Ha PPP-ben számolod, akkor már nem is olyan rossz a helyzet.
  • VolJin #12
    Nem képesek kiturkálni az irattárból a 70-es évek tervrajzait?
    De komolyan...
    Tényleg nem szupertitkos orosz csúcstechnológiát használnak, hanem olyat, ami nekik is megvolt a 70-es években. Oké, hogy a mérnök aki megtervezte, már nem él vagy alcheimer kórban a gyerekere sem emlékszik, de ezeknek a hajtóműveknek elég részletes dokumentációval kellett rendelkezniük. Ezeket elő kell bogarászni, és le kell gyártani az alkatrészeket, majd összeszerelni.

    Elmagyarázza nekem valaki, hogy mi ebben a kihívás?
  • molnibalage83 #11
    1, Igen.
    2. De, mrd.
    3. A NASA bizony sokmindenre költ, ami nem közvetlen költsége magának az űrutazásnak.