SG.hu·

Feloldották az orosz rakéták tilalmát 

Feloldották az orosz rakéták tilalmát 
Az amerikai cégek ismét felhasználhatják az orosz rakétákat, hogy ezzel élénküljön a verseny.

A Krím-félsziget megszerzését követően az amerikai törvényhozás gyorsan megszavazta az orosz eredetű rakéták felhasználásának teljes tilalmát, amellyel azonban elkapkodták a dolgot, hiszen a saját fejlesztésű utód még mindig nem áll rendelkezésre, ezzel pedig több küldetés is veszélybe került. Most törölték a lépést.

A Kongresszus a napokban fogadta el a 2016-os év első kilenc hónapjára vonatkozó, további költekezést lehetővé tévő törvényt, amelynek értelmében feloldják az eddigi tilalmat. A szöveg megfogalmazása szerint a légierő eredettől függetlenül felhasználhat bármilyen rakétát, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eddig egyedüli versenyzőnek, a SpaceX beszállása után pedig továbbra is elsődleges szállítónak számító United Launch Alliance (ULA) ismét felhasználhatja a rendelkezésére álló RD-180 típusú hajtóműveket.


Erre természetesen elsősorban a katonai jellegű küldetések miatt volt szükség, a Pentagon ezért is jelezte elégedetlenségét a korábbi lépéssel kapcsolatban, hiszen ezen hajtóművek és az Atlas-5 rakéta alkalmazásával lőtték fel a különböző katonai és nemzetbiztonsági célokra szánt műholdakat. A feloldást több szenátor (köztük John McCain) is ellenezte, de ezt végül nem tudták megakadályozni, így a jövőben nemcsak a Lockheed Martin és a Boeing közös vállalkozása, de a többi amerikai vállalat is felhasználhatja majd az orosz hajtóműveket (itt egyébként tavasszal az Orbital ATK is szeretne szerződésekhez jutni a maga RD-181 hajtóműveivel).

A SpaceX eközben saját Falcon 9 rakétájával vesz majd részt a küldetések lebonyolításában, amely nemrég szintén megkapta az engedélyt a katonai célú rakományok célba juttatására - ezzel jelenleg kétszereplős piacról beszélhetünk, amely 2006 óta nem fordult elő. A Kongresszus persze továbbra is szeretné minél hamarabb viszontlátni a teljesen amerikai fejlesztésű utódot, amelyre a 2016-os évben 227 millió dollárt szánnak (annak ellenére, hogy a légierő itt mindössze 84 milliót kért).

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© mrzool2015. 12. 28.. 22:46||#20
Jó, de ez nem autóskártya, mert TWR-ben a ruszkik a kerozinos hajtóművekkel tényleg ügyesek voltak, de mellette ott voltak a csoda Isp-jű amcsi LH2 hajtóművek, amik viszont működtek és tették a dolgukat évtizedeken keresztül is.

Felesleges egy-egy tulajdonságra kihegyezni ezt, egészében kell nézni a terméket.

A működési modell pedig megintcsak persze, érdekes, de valójában egy újabb fícsör az "autóskártyán". BTW az űrsikló hajtóműve is staged combustion ciklusú volt, igaz az amcsik a fuel rich megoldást részesítették előnyben.
© NEXUS62015. 12. 28.. 22:37||#19
És ugye a fő érdekessége ezeknek a hajtóműveknek, hogy a turbószivattyú nem kifelé pöfögi az égésterméket, hanem egy előkamrájaként funkcionál a hajtóműnek, ami jó pár % extra tolóerőt jelent.
© NEXUS62015. 12. 28.. 22:34||#18
A wikiből:

"Technology

NK-33 and NK-43 are derived from the earlier NK-15 and NK-15V engines, respectively.

The engines are high-pressure, regeneratively cooled staged combustion cycle bipropellant rocket engines, and use oxygen-rich preburners to drive the turbopumps. The turbopumps require subcooled liquid oxygen (LOX) to cool the bearings. These kinds of burners are highly unusual, since their hot, oxygen-rich exhaust tends to attack metal, causing burn-through failures. The United States had not much investigated oxygen-rich combustion technologies until the Integrated Powerhead Demonstrator project in the early 2000s. The Soviets, however, perfected the metallurgy behind this method. The nozzle was constructed from corrugated metal, brazed to an outer and inner lining, giving a simple, light, but strong structure. In addition, since the NK-33 uses subcooled LOX and kerosene, which have similar densities, a single rotating shaft could be used for both turbopumps. Given its longer, heavier nozzle, the NK-43 ratio in vacuum is slightly heavier, with a thrust-to-weight ratio of about 120:1.

The oxygen-rich technology lives on in the RD-170/-171 engines, their RD-180, and recently developed RD-191 derivatives."
© mrzool2015. 12. 28.. 22:16||#17
Az a baj, hogy kevered azt a bizonyos szezont a fazonnal.

A tiltás ideje alatt is indultak fel jenki cuccok..

Mivel nem egy-egy indításra vásárolnak hajtóművet, hanem van készletezés meg raktározás.

Mármint mit akartak lemásolni...?

Azt a vackukat ami kétszer is fent volt hónapokig mi is vitte fel?


Az X37-re gondolsz? Azt pont az Atlas V, az az Atlas V, amelyik ruszki hajtóműveket használ.

milyen kevés pénzt adnak a NASA-nak.

Hogy jön ide a NASA? A NASA kb. sohasem fejlesztett rakétákat, esetleg még a legelején, az 50-es évek végén. Ezeket kiadják privát cégeknek, akik elvégzik a munkát. Az X37 pedig az Air Force projektje, megintcsak nem NASA terület.

Az amcsik kb 2000-ben demonstrálták azt a technológiát, amit az oroszok az N1 rakétához fejlesztettek ki a 60-as években.

Pontosan mire is gondolsz itt?





© NEXUS62015. 12. 28.. 16:15||#16
A 70-es években nem volt meg az amiknak. Az amcsik kb 2000-ben demonstrálták azt a technológiát, amit az oroszok az N1 rakétához fejlesztettek ki a 60-as években.

A cikkben említett hajtómű gyártására a Lockheed Martin majd a General Dynamics licenszt szerzett, még sem indult be a gyártás valamiért. Az amcsi kormányzat végül a legnagyobb embargó közepén vásárolt ilyen hatóművet a russzkiktól 1 Mrd $ értékben.

Bénák is meg segget is csinálnak a szájukból, ez van.
A H2/LOX hajtóműben persze lehet, hogy az amcsik a jobbak, de a keró/LOX hajtómű valahogy reneszánszát éli. A 90-es években, amikor az oroszok xaré, húgyért árulták magukat, meg eszükbe nem jutott keresztbe tenni az amcsiknak, akkor nagy volt a drúzsba. Az olaj ára viszont 2000 körül felszökött és az orosz maci öntudatra ébredt.
© saxus2015. 12. 28.. 04:05||#15
Már megint ki az isten hányja össze ezeket a cikkeket. Miféle orosz rakéták... Atlas 5 az amerikai rakéta. Antares szintén. Hajtómű az orosz...
© gombabácsi2015. 12. 27.. 17:25||#14
gondolom ugyanaz mint abban hogy az ifont a kiskínai gyártja óccón
© ostoros2015. 12. 27.. 16:02||#13
Ha PPP-ben számolod, akkor már nem is olyan rossz a helyzet.
© VolJin2015. 12. 27.. 13:06||#12
Nem képesek kiturkálni az irattárból a 70-es évek tervrajzait?
De komolyan...
Tényleg nem szupertitkos orosz csúcstechnológiát használnak, hanem olyat, ami nekik is megvolt a 70-es években. Oké, hogy a mérnök aki megtervezte, már nem él vagy alcheimer kórban a gyerekere sem emlékszik, de ezeknek a hajtóműveknek elég részletes dokumentációval kellett rendelkezniük. Ezeket elő kell bogarászni, és le kell gyártani az alkatrészeket, majd összeszerelni.

Elmagyarázza nekem valaki, hogy mi ebben a kihívás?
© molnibalage832015. 12. 27.. 12:15||#11
1, Igen.
2. De, mrd.
3. A NASA bizony sokmindenre költ, ami nem közvetlen költsége magának az űrutazásnak.