Gyurkity Péter
Robotbúvár bukkant egy hajóroncsra
Egy korábbi expedíció nyomait kutatva találtak rá a több, mint kétszáz éves hajóroncsra.
Az Észak-Karolina Állami Egyetem kutatócsoportja az állam partjaitól mintegy 240 kilométerre, az óceán mélyén bukkant egy, valószínűleg az amerikai függetlenségi háború idejéből származó hajóroncsra. A véletlen felfedezés egy robotbúvárnak köszönhető, amely korábban már szintén a közvetlen közelben végzett a mostanihoz hasonló vizsgálatokat.
Az Atlantis névre hallgató kutatóhajó már 2012-ben a helyszínen volt, és akkor is a Sentry nevű robotbúvárhajóval vizsgálták a tengerfenéket, itt pedig a több, mint másfél kilométeres mélybe leküldött eszközök rögzítésére alkalmas eszközöket hagytak hátra, hogy ennyivel is megkönnyítsék a későbbiekre tervezett visszatérést és a munka folytatását. A Sentry július 12-én éppen ezt a rögzítési pontot kereste a mélyben, amikor rábukkant egy régi hajóroncsra, amelyet valószínűleg vihar, illetve a tengerfenék mozgása tett ismét láthatóvá.
A nagy mélység, illetve a nullához közeli hőmérséklet miatt a helyszín érintetlen volt, így a kutatók az emberi személyzet szállítására is alkalmas Alvin egységgel tértek oda vissza, hogy közvetlen közelről szemügyre vehessék a maradványokat. Néhány leletet magukkal is hoztak, ezek vizsgálata pedig arra utal, hogy a hajó az amerikai függetlenségi háború idejéből, netán a 19. század első éveiből származhat, nagy valószínűséggel pedig (mint oly sokan mások) egy komoly vihar áldozata lett. Ironikusnak nevezték, hogy évek óta gyakorlatilag egy 100 méteres körzetben kutatva sem találtak rá a hajóra, bár az eredeti cél nem is ez, hanem a tengerfenék szonárral való vizsgálata volt.
A navigációs műszerek, az eredetileg valószínűleg alkoholt tartalmazó üvegek, kerámia és a téglák csak az első lépést jelentik, bár a kutatócsapat továbbra is a tengerfenék, illetve az ott megfigyelhető metánszivárgások vizsgálatára koncentrál majd.
Az Észak-Karolina Állami Egyetem kutatócsoportja az állam partjaitól mintegy 240 kilométerre, az óceán mélyén bukkant egy, valószínűleg az amerikai függetlenségi háború idejéből származó hajóroncsra. A véletlen felfedezés egy robotbúvárnak köszönhető, amely korábban már szintén a közvetlen közelben végzett a mostanihoz hasonló vizsgálatokat.
Az Atlantis névre hallgató kutatóhajó már 2012-ben a helyszínen volt, és akkor is a Sentry nevű robotbúvárhajóval vizsgálták a tengerfenéket, itt pedig a több, mint másfél kilométeres mélybe leküldött eszközök rögzítésére alkalmas eszközöket hagytak hátra, hogy ennyivel is megkönnyítsék a későbbiekre tervezett visszatérést és a munka folytatását. A Sentry július 12-én éppen ezt a rögzítési pontot kereste a mélyben, amikor rábukkant egy régi hajóroncsra, amelyet valószínűleg vihar, illetve a tengerfenék mozgása tett ismét láthatóvá.
A nagy mélység, illetve a nullához közeli hőmérséklet miatt a helyszín érintetlen volt, így a kutatók az emberi személyzet szállítására is alkalmas Alvin egységgel tértek oda vissza, hogy közvetlen közelről szemügyre vehessék a maradványokat. Néhány leletet magukkal is hoztak, ezek vizsgálata pedig arra utal, hogy a hajó az amerikai függetlenségi háború idejéből, netán a 19. század első éveiből származhat, nagy valószínűséggel pedig (mint oly sokan mások) egy komoly vihar áldozata lett. Ironikusnak nevezték, hogy évek óta gyakorlatilag egy 100 méteres körzetben kutatva sem találtak rá a hajóra, bár az eredeti cél nem is ez, hanem a tengerfenék szonárral való vizsgálata volt.
A navigációs műszerek, az eredetileg valószínűleg alkoholt tartalmazó üvegek, kerámia és a téglák csak az első lépést jelentik, bár a kutatócsapat továbbra is a tengerfenék, illetve az ott megfigyelhető metánszivárgások vizsgálatára koncentrál majd.