Balázs Richárd
Személyi helikopterek a dugók ellen
Két éven belül egy 18 rotoros, elektromos hajtású helikopter segítheti a tehetős ingázók mindennapjait. Fejlesztői bő 10 éven belül ezen közlekedési mód elterjedését vizionálják.
A személyi repülőknek igen hosszú és kalandos a története. A legtöbbek fantáziáját a légijárművekké átalakítható autók mozgatták meg, ebből a kategóriából fog bemutatkozni egy újabb prototípus a jövő héten Bécsben megrendezésre kerülő műszaki konferencián a pozsonyi Aeromobil jóvoltából. Ezzel együtt az ilyen kezdeményezések immár az 1950-es évektől képtelenek kibontakozni, mivel a repülésükhöz szükség van egy kifutópályára is. Nem tudják felváltani az autókat, ezáltal az utak túlzsúfoltságán sem tudnak enyhíteni - tette hozzá Heinrich Bülthoff, a tübingeni Max Planck Biológiai Kibernetikai Intézet kutatója, aki szerint egy függőleges felszállású rendszerre van szükség.
Mindez közelebb lehet, mint gondolnánk. Az év vége előtt a karlsruhei központú E-Volo teljesíti könnyen vezethető függőleges felszállású repülőgépének, a Volocopternek az első pilótával kivitelezett tesztrepülését. Emellett más műszaki előrelépésekről is beszámolhatunk: egy 4 millió eurós európai projekt, a MyCopter kutatói egészen egyszerű repülésirányítási interfészeket fejlesztettek ki, melyek egyike az autók kormánykerekén alapul, valamint olyan kamerákat és szenzorokat, melyekkel a repülő autók automatikusan kitérhetnek egymás elől. A projekt keretében készül egy GPS alapú légiútvonal tervező szoftver, ami kedvezőtlen időjárás esetén megkeresi a legközelebbi leszállóhelyet.
"Ezek a járművek először inkább a szórakozást szolgálják majd, valamint a taxi vállalatoknál jelenhetnek meg. A fő alkalmazási terület idővel azonban eltolódik az ingázók felé, akik nem akarnak nap mint nap a dugókban üldögélni" - mondta Bülthoff, aki szerint a megoldás nem lesz olcsó, 2020 közepére azonban elterjedté teszi az ilyen jellegű repülést.
A brit Liverpool Egyetemen Mark White és Mike Jump pilóták által kifejlesztett szimulátor rendkívül leegyszerűsíti a repülést, gyakorlatilag fel-le, jobbra-balra kell csak mozgatni a vezérlőkart, valamint a sebességet változtatni, ami bárki számára rövid időn belül megtanulható. Rendszerük automatikusan is képes elirányítani egy légijárművet két kiválasztott pont között. A teszteken öt önként jelentkező - akik eddig kizárólag autót vezettek - mindössze 5 óra alatt tökélyre fejlesztették a rendszerben magukat. A Volocopter vezetése is egyszerű lesz - nyilatkozott Stephan Wolf, a cég egyik alapítója -, mivel megoldásuk kiküszöböli a nagy rotorlapátokból adódó problémákat, például a pörgettyűs hatást, ami nagyban nehezíti a hagyományos helikopterek vezetését, több száz órára növelve a tanulási időt.
A Volocopter első repülése 2013 végén, ekkor még pilóta nélkül.
Ehelyett a Volocopter 18 rotorral rendelkezik, melyek egyenként 1,8 méter hosszúak és ellenforgó párokba vannak rendezve egy kör alakú vázon. Bár elég furcsa látványt nyújt, az elrendezésnek köszönhetően a párok által kiiktatott forgatónyomaték-hatás miatt a gép könnyedén manőverezhető bármilyen irányba, pusztán a rotorpárok sebességének változtatásával. A prototípust kilenc lítium-ion akkucsomaggal szerelték fel a rotorpároknak megfelelően, ez jelenleg 20 perc repülést tesz lehetővé. "Könnyű repülni vele, még akkor is, ha előtte soha nem repültünk. Ha elengedjük a botkormányt, a Volocopter tovább lebeg azon a ponton ahol befejeztük a manőverezést" - magyarázta Wolf.
Talán nem meglepő, hogy a legnagyobb kihívást nem is a műszaki megoldások, hanem a hatósági engedélyek jelentik. Például az első kétszemélyes Volocoptereket, melyeket 2016-ban vehetnek majd át a megrendelők 250 000 eurós áron, ultrakönnyű repülőgépként kerülnek besorolásra a Német Szövetségi Repülési Hivatal által és a német törvényeknek megfelelően csak repülőtereken szállhatnak fel és le. Wolf ennek ellenére optimista, a vezető nélküli autók gyors elfogadottságából, valamint a közutak rendszeres túlterheltségéből merítve erőt.
A fejlődő metropoliszokban, mint például Rio de Janeiro vagy Sao Paulo, a gazdag lakosoknál már mindennapos a helikopter használat, ezáltal a Volocopter iránti érdeklődés is. Az elektromos repülés alacsonyabb széndioxid kibocsátást is jelent, különösen, ha a repülés enyhít a dugók kialakulásán. Mindezekhez társul az utazás gyorsasága, ami a szakértők szerint szintén erős ütőkártya lesz a piac élénkítésében.
A személyi repülőknek igen hosszú és kalandos a története. A legtöbbek fantáziáját a légijárművekké átalakítható autók mozgatták meg, ebből a kategóriából fog bemutatkozni egy újabb prototípus a jövő héten Bécsben megrendezésre kerülő műszaki konferencián a pozsonyi Aeromobil jóvoltából. Ezzel együtt az ilyen kezdeményezések immár az 1950-es évektől képtelenek kibontakozni, mivel a repülésükhöz szükség van egy kifutópályára is. Nem tudják felváltani az autókat, ezáltal az utak túlzsúfoltságán sem tudnak enyhíteni - tette hozzá Heinrich Bülthoff, a tübingeni Max Planck Biológiai Kibernetikai Intézet kutatója, aki szerint egy függőleges felszállású rendszerre van szükség.
Mindez közelebb lehet, mint gondolnánk. Az év vége előtt a karlsruhei központú E-Volo teljesíti könnyen vezethető függőleges felszállású repülőgépének, a Volocopternek az első pilótával kivitelezett tesztrepülését. Emellett más műszaki előrelépésekről is beszámolhatunk: egy 4 millió eurós európai projekt, a MyCopter kutatói egészen egyszerű repülésirányítási interfészeket fejlesztettek ki, melyek egyike az autók kormánykerekén alapul, valamint olyan kamerákat és szenzorokat, melyekkel a repülő autók automatikusan kitérhetnek egymás elől. A projekt keretében készül egy GPS alapú légiútvonal tervező szoftver, ami kedvezőtlen időjárás esetén megkeresi a legközelebbi leszállóhelyet.
"Ezek a járművek először inkább a szórakozást szolgálják majd, valamint a taxi vállalatoknál jelenhetnek meg. A fő alkalmazási terület idővel azonban eltolódik az ingázók felé, akik nem akarnak nap mint nap a dugókban üldögélni" - mondta Bülthoff, aki szerint a megoldás nem lesz olcsó, 2020 közepére azonban elterjedté teszi az ilyen jellegű repülést.
A brit Liverpool Egyetemen Mark White és Mike Jump pilóták által kifejlesztett szimulátor rendkívül leegyszerűsíti a repülést, gyakorlatilag fel-le, jobbra-balra kell csak mozgatni a vezérlőkart, valamint a sebességet változtatni, ami bárki számára rövid időn belül megtanulható. Rendszerük automatikusan is képes elirányítani egy légijárművet két kiválasztott pont között. A teszteken öt önként jelentkező - akik eddig kizárólag autót vezettek - mindössze 5 óra alatt tökélyre fejlesztették a rendszerben magukat. A Volocopter vezetése is egyszerű lesz - nyilatkozott Stephan Wolf, a cég egyik alapítója -, mivel megoldásuk kiküszöböli a nagy rotorlapátokból adódó problémákat, például a pörgettyűs hatást, ami nagyban nehezíti a hagyományos helikopterek vezetését, több száz órára növelve a tanulási időt.
A Volocopter első repülése 2013 végén, ekkor még pilóta nélkül.
Ehelyett a Volocopter 18 rotorral rendelkezik, melyek egyenként 1,8 méter hosszúak és ellenforgó párokba vannak rendezve egy kör alakú vázon. Bár elég furcsa látványt nyújt, az elrendezésnek köszönhetően a párok által kiiktatott forgatónyomaték-hatás miatt a gép könnyedén manőverezhető bármilyen irányba, pusztán a rotorpárok sebességének változtatásával. A prototípust kilenc lítium-ion akkucsomaggal szerelték fel a rotorpároknak megfelelően, ez jelenleg 20 perc repülést tesz lehetővé. "Könnyű repülni vele, még akkor is, ha előtte soha nem repültünk. Ha elengedjük a botkormányt, a Volocopter tovább lebeg azon a ponton ahol befejeztük a manőverezést" - magyarázta Wolf.
Talán nem meglepő, hogy a legnagyobb kihívást nem is a műszaki megoldások, hanem a hatósági engedélyek jelentik. Például az első kétszemélyes Volocoptereket, melyeket 2016-ban vehetnek majd át a megrendelők 250 000 eurós áron, ultrakönnyű repülőgépként kerülnek besorolásra a Német Szövetségi Repülési Hivatal által és a német törvényeknek megfelelően csak repülőtereken szállhatnak fel és le. Wolf ennek ellenére optimista, a vezető nélküli autók gyors elfogadottságából, valamint a közutak rendszeres túlterheltségéből merítve erőt.
A fejlődő metropoliszokban, mint például Rio de Janeiro vagy Sao Paulo, a gazdag lakosoknál már mindennapos a helikopter használat, ezáltal a Volocopter iránti érdeklődés is. Az elektromos repülés alacsonyabb széndioxid kibocsátást is jelent, különösen, ha a repülés enyhít a dugók kialakulásán. Mindezekhez társul az utazás gyorsasága, ami a szakértők szerint szintén erős ütőkártya lesz a piac élénkítésében.