Balázs Richárd

Először nyerte nő a matematikai Fields-érmet

Története során először nyerte el egy hölgy a matematikai "Nobel-díjat". Az iráni Maryam Mirzakhani, aki jelenleg a kaliforniai Stanford Egyetemen tevékenykedik, ma veheti át a Fields-érmet a Szöulban megrendezésre kerülő Nemzetközi Matematikai Kongresszuson.

Az érmet négyévente, legfeljebb négy díjazott kaphatja meg, akik a díjazás évében nem lehetnek 40 évesnél idősebbek. Az 1936-tól odaítélt érmek eddigi 52 átvevője kivétel nélkül férfi volt.

Mirzakhani a Riemann-felületek geometriáját, azon belül is egy komplex geometriai és algebrai entitást tanulmányoz, amit egy olyan univerzumként lehet leírni, melyben minden pont maga is egy-egy univerzum. A díjjal a Stanford professzorának rendkívül aprólékos és eredeti munkáját ismerik el, mellyel hozzájárult a geometria és a dinamikai rendszerek területén elért fejlődéshez, különös tekintettel a hajlított felületek szimmetriájának megismeréséhez. Bár munkájára "tiszta matematikaként" és elsősorban elméleti síkon tekintenek, hatással van a fizikára és a kvantumelméletekre is.

Mirzakhani először középiskolásként keltette fel a világ figyelmét, amikor 1995-ben első iráni diákként maximális pontszámot ért el a Nemzetközi Matematikai Olimpián. "Rendkívül népszerű Iránban, ahol a fiatalabb diákok példaképként tekintenek rá" - mondta Ingrid Daubechies, a Fields-érmet odaítélő Nemzetközi Matematikai Egyesület (IMU) elnöke. "Nőként csodálatos dolog őt nyerni látni. Ezzel át fogja adni a múltnak azt a sokat emlegetett tényt, miszerint nőnek még soha nem sikerült nyernie"

A másik három díjazott a brazil születésű Artur Avila, aki a párizsi Denis Diderot Egyetemen a kaotikus rendszerek adott szabályok keretein belüli fejlődését tanulmányozza, Manjul Bhargava, a Princeton Egyetem számelmélet specialistája, és Martin Hairer, a brit Warwick Egyetem munkatársa, aki a sztochasztikus differenciálegyenletek szakértője.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Molnibalage #9
    Valószínűleg ezt becézik matek Nobel-díjnak. A Good Will Hunting filmban matematikai pályadíjnak fordították és utaltak arra is, hogy csak 4 évente adják oda. Illik rá a leírás.
  • valamit #8
    1. Gyur csány hazájában mit kell a nőket védeni?
    Vagy itt mindenki kajálja a meséket? Gyurjá oszt baszhatsz nőt. Erősebb kutya baszik. A többi mese.

    2. PR-ból kaphatta a díjat, elég nyilvánvaló. Egy sor hasonlót élhettünk át a 80-as években, akkor a kommunista blokkban. Most épp az arab társadalmak "felvilágosítása" folyik. Miközben például Izrael egy az egyben az erősebb kutya baszik elvet követi a palesztinokon.
  • blessyou #7
    Eddig úgy tudtam, hogy az Abel-díj a matematikai "Nobel-díj". Pesze ez semmit nem csorbít Mirzakhani érdemeiből, csak amikor Szemerédi Endre elnyerte az Abel-díjat, akkor meg attól zengett a média, hogy magyar kapta a matematika Nobel-díját (ahogy az a kapcsolódó cikk címéből is látszik). Mondjuk ez nem csak az sg következetlensége, szinte mindenhol így olvasni a mostani hírt.
  • fityisztma #6
    Közben erőteljesen kerestem Maryam Mirzakhani életére. Úgy tűnik, nincs férfi az életében. Na, mondjuk, nem is sok férfi tudja elviselni, hogy a felesége olyan dolgokkal foglalkozik, aminek a Ő tizedét sem érti.....!
    Meg az is lehet, hogy a matematika az élete-párja. Mint hűséges iráni nő pedig, nem csalja meg a párját holmi férfival. :-)
  • sempronius18 #5
    Tanulmányozd már a Sah rendszerét te agyas. Nem volt véletlen, hogy az egész ország ellene fordult mikor visszatért az Ajatollah. Ráadásul az 40 nem 10 éve volt.

    Ja meg még mindig jobb a nők helyzete ott, mint Saud-Arábiában azokat mégsem basztatják, de ez biztos nem amiatt van, hogy a Saudiak az Usa szövetségesei.
  • sanyicks #4
    ez mondjuk nem biztos hogy annak a rendszernek köszönhető, hanem inkább a másiknak ami kitaszítja, bojkottálja mindenből iránt...

    "Pedig pár 10 éve egészen fejlett társadalmuk volt, már-már európai." egészen fejlett volt aha, egy jó kis véres diktatúra ahol a szűk elit jól élt a többi meg nem. Persze az USA-nak az tetszett, hiszen az ő diktátoruk volt a vezér.
    Bár igaz, hogy a 2.vh után volt egy demokratább korszak, csak hogy az USA és a CIA közbelépett...

    olvasni való (nem túl részletes de a lényeg bennevan)
    Utoljára szerkesztette: sanyicks, 2014.08.13. 17:05:40
  • fityisztma #3
    Még talán az is lehetett szempont a díj odaítélésénél, hogy iráni. Aztán had lázadozzanak az otthon-maradt lányok asszonyok, azt gondolván, mik lehetnének ők, ha nem nyomnák el őket a férfiak. Nem vitatom Maryam Mirzakhani kitűnő eredményét, viszont nem egyszer derült ki utólag, hogy volt ugyan jobb, de a politika betette a lábát. Ez is benne lehet a pakliban.
    A magam részéről támogatom a nőket mindennemű fejlődésben. A lehetőségeket kapják meg ők is. Viszont utálom, amikor azt hallom, hogy el kell érni, hogy a "vezetésben", stb. a nők aránya legalább xx% legyen, de azt is utálom, amikor azt hallom, hogy a nő nem alkalmas semmire. Mindkét "végletet" elutasítom.
    Maryam Mirzakhani valószínűleg nem jutott volna ilyen szintre, ha hazájában marad. De az is elképzelhető, hogy nem ő kapta volna meg a díjat, ha hazájában mostanság teljesen kitört volna a demokrácia, és a liberalizmus.
  • tomazin #2
    Szerintem egy ilyen eredmény pont azt a rendszert csorbítja, amit ott ismét "divatba hoztak". Hiszen egy nő alkalmatlan bármire, pláne ilyen eredményre. Mondjuk van egy olyan tippem, hogy majd megfelelően lesz ez tálalva, pl.: egy teljesen irreleváns dolog miatt tüntették ki. Mindenesetre pont jó, hogy egy ilyen ország lányának sikerült először elérnie ezt az eredményt.
  • Sequoyah #1
    Sajnálom Iránt, nagy potenciál van benne, de a diktatórikus rendszer lehúzza. Ezt mutatja, hogy ilyen tehetségeket tud kitermelni, de neki is emigrálnia kellett hozzá, hogy kamatoztathassa a tehetségét.

    Pedig pár 10 éve egészen fejlett társadalmuk volt, már-már európai. Nem tudom, hogy lehetséges-e, hogy újra egy demokratikus/liberális fejlődési pályára áljanak, vagy beléjük van kódolva, hogy jelentős százalékuk konzervatív/diktátor hajlamú, de a tudományos életük minimum megérdemelné, adhanának a vliágnak.