SG.hu
A matematika Nobel-díját kapta Szemerédi Endre
Magyar kutató kapta a matematikusok Nobel-díjának tartott Abel-díjat - jelentették be ma 12 órakor Oslóban. Szemerédi Endre matematikus, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének professzora részesül idén a rangos elismerésben, amelyet minden évben a világ legkiemelkedőbb matematikusai közül egynek ítélnek oda. A kitüntetés a világhírű magyar matematikai kutatás kiválóságának elismerése is egyben.
Az Abel-díj Bizottság hivatalos indoklása szerint a magyar tudóst a diszkrét matematika és az elméleti számítógép-tudomány területén végzett megalapozó kutatásai elismeréseként tüntették ki. Szemerédi Endre nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű kombinatorikai, számelméleti és algoritmuselméleti kutatásokat folytatott, legnagyobb eredménye Erdős Pál és Turán Pál sejtésének bizonyítása, valamint az ehhez kapcsolódó, úgynevezett regularitási lemma megalkotása, a nevezetes Szemerédi-tétel megfogalmazása és bizonyítása.
Szemerédi Endre - akinek tehetségét Erdős Pál világhírű matematikus fedezte fel - jelenleg az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének professzora és az amerikai New Jersey állambeli Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékének egyetemi tanára. Rendes tagja nemcsak a Magyar Tudományos Akadémiának, hanem az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémiának is. Elnyerte többek között a Leroy P. Steele-díjat és a Rolf Schock-díjat. Munkásságát idén Széchenyi-díjjal ismerték el.
A kitüntetés hivatalos magyarországi kihirdetésére a Magyar Tudományos Akadémia székházában került sor. Köszöntőt mondott Siri Ellen Sletner norvég nagykövet asszony és Szász Domokos, az Akadémia alelnöke, s jelen volt maga a kitüntetett, Szemerédi Endre is. Az ünnepélyes díjátadóra május 22-én Oslóban kerül sor, a kitüntetést őfelsége V. Harald norvég király adja át. Ezt követően a kutatóprofesszor előadást tart az Oslói Egyetemen és Norvégia más tudományos központjaiban is. A díjjal járó anyagi elismerés 6 millió norvég korona.
Az Abel-díjat Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus emlékére alapították. Abel kivételes tehetségű és gondolkodású matematikus volt, aki kimagasló eredményeket ért el a sorok, az algebrai egyenletek, valamint az elliptikus és hiperbolikus függvények elmélete terén. Az algebrai egyenletek vizsgálata közben lerakta a csoportelmélet alapjait: a kommutatív csoportokat róla nevezték el Abel-csoportoknak. 1824-ben Abel - az olasz Paolo Ruffini hasonló tárgyú munkáját nem ismerve - bebizonyította, hogy az általános ötödfokú egyenlet csupán a négy alapművelettel és gyökvonással nem oldható meg. Bár nevét több matematikai fogalom és tétel viseli, a szakmai elismerést nem érhette meg: 27 éves korában bekövetkezett halála után két nappal érkezett meg a levél, amelyben professzornak hívták meg a Berlini Egyetemre.
Siri Ellen Sletner (jobbra) Norvégia nagykövete és Szász Domonkos, az Akadémia alelnöke (balra) a Magyar Tudományos Akadémián gratulál Szemerédi Endre matematikusnak
Abel születésének századik évfordulóján, 1902-ben hazájában nagyszabású ünnepségsorozattal tisztelegtek emléke előtt, ekkor merült fel a nevét viselő nemzetközi díj megalapításának gondolata. II. Oszkár svéd király támogatásával Carl Stormer és Ludvig Sylow matematikusok kidolgozták ugyan a díj odaítélésének szabályzatát, de a svéd-norvég perszonálunió 1905-ös felbomlása miatta a terv nem valósult meg, a frissen függetlenné vált Norvégia egymagában nem tudta vállalni a kitüntetés anyagi finanszírozását. A gondolatot csak 2000-ben elevenítették fel újra, és egy évvel később Norvégia bejelentette, hogy 200 millió norvég korona alaptőkével létrehozzák az Abel Alapítványt, és a nagy matematikus halálának 200. évfordulójától kiosztják az Abel-díjakat.
Az alapítvány pénzügyeiért a Norvég Tudományos Akadémia által kinevezett öttagú kuratórium felelős, a kitüntetés odaítélésére a szintén az akadémia által kinevezett, neves norvég és külföldi matematikusokból álló öttagú bizottság tesz javaslatot. A hatmillió norvég koronával (mintegy 230 millió forinttal) járó kitüntetést végül 2003-ban ítélték oda először. A kitüntetésben eddig olyan kiválóságok részesültek, mint Lennart Carleson svéd és John Torrence Tate amerikai matematikus, 2005-ben megkapta Lax Péter magyar származású amerikai matematikus is.
Az Abel-díj Bizottság hivatalos indoklása szerint a magyar tudóst a diszkrét matematika és az elméleti számítógép-tudomány területén végzett megalapozó kutatásai elismeréseként tüntették ki. Szemerédi Endre nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű kombinatorikai, számelméleti és algoritmuselméleti kutatásokat folytatott, legnagyobb eredménye Erdős Pál és Turán Pál sejtésének bizonyítása, valamint az ehhez kapcsolódó, úgynevezett regularitási lemma megalkotása, a nevezetes Szemerédi-tétel megfogalmazása és bizonyítása.
Szemerédi Endre - akinek tehetségét Erdős Pál világhírű matematikus fedezte fel - jelenleg az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének professzora és az amerikai New Jersey állambeli Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékének egyetemi tanára. Rendes tagja nemcsak a Magyar Tudományos Akadémiának, hanem az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémiának is. Elnyerte többek között a Leroy P. Steele-díjat és a Rolf Schock-díjat. Munkásságát idén Széchenyi-díjjal ismerték el.
A kitüntetés hivatalos magyarországi kihirdetésére a Magyar Tudományos Akadémia székházában került sor. Köszöntőt mondott Siri Ellen Sletner norvég nagykövet asszony és Szász Domokos, az Akadémia alelnöke, s jelen volt maga a kitüntetett, Szemerédi Endre is. Az ünnepélyes díjátadóra május 22-én Oslóban kerül sor, a kitüntetést őfelsége V. Harald norvég király adja át. Ezt követően a kutatóprofesszor előadást tart az Oslói Egyetemen és Norvégia más tudományos központjaiban is. A díjjal járó anyagi elismerés 6 millió norvég korona.
Az Abel-díjat Niels Henrik Abel (1802-1829) norvég matematikus emlékére alapították. Abel kivételes tehetségű és gondolkodású matematikus volt, aki kimagasló eredményeket ért el a sorok, az algebrai egyenletek, valamint az elliptikus és hiperbolikus függvények elmélete terén. Az algebrai egyenletek vizsgálata közben lerakta a csoportelmélet alapjait: a kommutatív csoportokat róla nevezték el Abel-csoportoknak. 1824-ben Abel - az olasz Paolo Ruffini hasonló tárgyú munkáját nem ismerve - bebizonyította, hogy az általános ötödfokú egyenlet csupán a négy alapművelettel és gyökvonással nem oldható meg. Bár nevét több matematikai fogalom és tétel viseli, a szakmai elismerést nem érhette meg: 27 éves korában bekövetkezett halála után két nappal érkezett meg a levél, amelyben professzornak hívták meg a Berlini Egyetemre.
Siri Ellen Sletner (jobbra) Norvégia nagykövete és Szász Domonkos, az Akadémia alelnöke (balra) a Magyar Tudományos Akadémián gratulál Szemerédi Endre matematikusnak
Abel születésének századik évfordulóján, 1902-ben hazájában nagyszabású ünnepségsorozattal tisztelegtek emléke előtt, ekkor merült fel a nevét viselő nemzetközi díj megalapításának gondolata. II. Oszkár svéd király támogatásával Carl Stormer és Ludvig Sylow matematikusok kidolgozták ugyan a díj odaítélésének szabályzatát, de a svéd-norvég perszonálunió 1905-ös felbomlása miatta a terv nem valósult meg, a frissen függetlenné vált Norvégia egymagában nem tudta vállalni a kitüntetés anyagi finanszírozását. A gondolatot csak 2000-ben elevenítették fel újra, és egy évvel később Norvégia bejelentette, hogy 200 millió norvég korona alaptőkével létrehozzák az Abel Alapítványt, és a nagy matematikus halálának 200. évfordulójától kiosztják az Abel-díjakat.
Az alapítvány pénzügyeiért a Norvég Tudományos Akadémia által kinevezett öttagú kuratórium felelős, a kitüntetés odaítélésére a szintén az akadémia által kinevezett, neves norvég és külföldi matematikusokból álló öttagú bizottság tesz javaslatot. A hatmillió norvég koronával (mintegy 230 millió forinttal) járó kitüntetést végül 2003-ban ítélték oda először. A kitüntetésben eddig olyan kiválóságok részesültek, mint Lennart Carleson svéd és John Torrence Tate amerikai matematikus, 2005-ben megkapta Lax Péter magyar származású amerikai matematikus is.
