A városi legendákkal ellentétben a templomok ablakainak színes üvege nem folyik úgy, mint a folyadékok, ennek ellenére mégis sikerült ilyen jellegű viselkedést megfigyelni, méghozzá a telefonoknál és táblagépeknél alkalmazott "Gorilla" üveg esetében.

Az üveg bár szilárdnak tűnik, atomjai véletlenszerűen rendeződnek, akárcsak a folyadékban. Ez a kettősség vezetett el ahhoz az elgondoláshoz, hogy az üveg is folyhat és az évszázadok során előidézheti azt az egyenetlen vastagságot, amit a középkori katedrálisok ablakainál észleltek. Ezt a feltevést azonban az 1990-es években megcáfolták.

Most Doug Allan és munkatársai a New York központú Corning cégnél, ami a jól ismert Gorilla Glass szuperüveg egyik gyártója, egy 1 négyzetméteres üveglap esetében figyeltek meg mindössze 10 nap leforgása alatt 5 mikrométeres zsugorodást, mind szélességben, mind hosszban. A folyamat ezután lelassult, 18 hónapra volt szükség újabb 5 mikrométer zsugorodáshoz.

Allan a nátrium és kálium atomok mozgásának tulajdonítja mindezt, amit az üveg tartóssága érdekében adnak hozzá a termékhez. Amikor az üveg elkészül, ezek az atomok energiailag kedvezőtlen pozícióban helyezkednek el. Amint kedvezőbb helyet találnak maguknak, az atomok közötti erők foglyul ejtik őket, csökkentve a mozgást, ezáltal a lap méretét. A zsugorodás túl kicsi ahhoz, hogy gondot okozzon az okostelefonok tulajdonosainak, tette hozzá Allan, ugyanakkor ez volt az első mérése ennek a mozgásnak egy üvegben.


Érdekes módon a mozgás aránya látszólag egy matematikai erő törvényt követ, amit James Philips, a Rutgers Egyetem tudósa jósolt meg két évtizeddel ezelőtt az üvegek atomi átrendeződésével kapcsolatban. "Csodálatos munka" - dicsérte Philips Allan kutatását, kifejezve örömét elméletének kísérleti alátámasztása kapcsán.

"Kísérletileg ez ügyes teljesítmény" - értékelt Peter Wolynes, a texasi Rice Egyetem szakértője, aki nem vett részt a tanulmányban. Mindazonáltal Wolynes nem tartja elég pontosnak az adatokat Philips atomi átrendeződéses matematikai elméletének igazolásához.