Gyurkity Péter
Még nem tudjuk elkülöníteni a lakható exobolygókat
Egy új kutatás arra figyelmeztet, hogy hiányos a lakható bolygók felderítésére alkalmazott módszer.
A csillagászok 1995 óta egyre nagyobb figyelmet szentelnek az exobolygók felkutatásának, ennek köszönhetően már több száz ilyen bolygó tartózkodik saját katalógusunkban. Sokan nagy reményt fűznek a lakható bolygók elkülönítéséhez, ám egy új kutatás szerint ez még technológiai korlátokba ütközik, így nem tudjuk biztosan megmondani, mely bolygók rendelkeznek a megfelelő légkörrel.
A kanadai kutatók által közzétett anyagban arról olvashatunk, hogy a lakható bolygók elkülönítése komoly korlátokba ütközik. A probléma nem pusztán az alapvető módszerben rejlik, hanem egy olyan részletben, amelyet egyelőre nem tudunk megfelelő módon orvosolni, így még jó ideig eltarthat, míg megtaláljuk a megfelelő megoldást. Mindenképpen reményteljes azonban, hogy felismertük magát a problémát, így a jövőben a szakemberek elkezdhetnek azon gondolkodni, hogy miként tudjuk majd megkerülni az igazi áttörést megakadályozó korlátot.
Az exobolygók felkutatásánál a távoli csillagok fényére támaszkodunk, amely sokszor alig néhány fotonból áll, ezt kell "elfogni", majd pedig kielemezni. Jó esetben el tudjuk különíteni azt az igazán halovány fényt, amelyet a csillag egyik bolygója vert vissza, ennek elemzése révén ugyanis következtetni tudunk a lakható zónán belüli bolygó légkörének összetételére. A csillagászok elsősorban azon példányokra kíváncsiak, amelyek ezen adatok alapján mind oxigénnel, mind pedig metánnal rendelkeznek, ezek ugyanis egy őket folyamatosan újratermelő élővilág nélkül (a fotoszintézis és a mikrobák révén) nem maradnának meg közösen sokáig egyazon légkörben. A probléma ezzel kapcsolatos, előfordulhat ugyanis, hogy a bolygó egy saját holddal is rendelkezik, márpedig ezek felfedezésére egyelőre nincs megfelelő módszerünk.
Komoly lehetőségként merül fel, hogy az oxigén és a metán külön-külön megtalálható ezen bolygón és égi kísérőjén, a visszavert fényből azonban nem tudunk különbséget tenni a két légkör között. Még ha ki is tudnánk mutatni a hold jelenlétét, továbbra sem tudnánk megállapítani, hogy az említett gázok melyik légkörben lelhetők fel, vagyis a lakható bolygók kimutatásának módszere egyáltalán nem megbízható - ennek viszont tökéletesnek kell lennie ahhoz, hogy kellő bizonyossággal elkülönítsük a számunkra igazán érdekes jelölteket.
Hogy a szakemberek mennyiben tudnak majd megoldást találni a problémára, az még a jövő kérdése.
A csillagászok 1995 óta egyre nagyobb figyelmet szentelnek az exobolygók felkutatásának, ennek köszönhetően már több száz ilyen bolygó tartózkodik saját katalógusunkban. Sokan nagy reményt fűznek a lakható bolygók elkülönítéséhez, ám egy új kutatás szerint ez még technológiai korlátokba ütközik, így nem tudjuk biztosan megmondani, mely bolygók rendelkeznek a megfelelő légkörrel.
A kanadai kutatók által közzétett anyagban arról olvashatunk, hogy a lakható bolygók elkülönítése komoly korlátokba ütközik. A probléma nem pusztán az alapvető módszerben rejlik, hanem egy olyan részletben, amelyet egyelőre nem tudunk megfelelő módon orvosolni, így még jó ideig eltarthat, míg megtaláljuk a megfelelő megoldást. Mindenképpen reményteljes azonban, hogy felismertük magát a problémát, így a jövőben a szakemberek elkezdhetnek azon gondolkodni, hogy miként tudjuk majd megkerülni az igazi áttörést megakadályozó korlátot.
Az exobolygók felkutatásánál a távoli csillagok fényére támaszkodunk, amely sokszor alig néhány fotonból áll, ezt kell "elfogni", majd pedig kielemezni. Jó esetben el tudjuk különíteni azt az igazán halovány fényt, amelyet a csillag egyik bolygója vert vissza, ennek elemzése révén ugyanis következtetni tudunk a lakható zónán belüli bolygó légkörének összetételére. A csillagászok elsősorban azon példányokra kíváncsiak, amelyek ezen adatok alapján mind oxigénnel, mind pedig metánnal rendelkeznek, ezek ugyanis egy őket folyamatosan újratermelő élővilág nélkül (a fotoszintézis és a mikrobák révén) nem maradnának meg közösen sokáig egyazon légkörben. A probléma ezzel kapcsolatos, előfordulhat ugyanis, hogy a bolygó egy saját holddal is rendelkezik, márpedig ezek felfedezésére egyelőre nincs megfelelő módszerünk.
Komoly lehetőségként merül fel, hogy az oxigén és a metán külön-külön megtalálható ezen bolygón és égi kísérőjén, a visszavert fényből azonban nem tudunk különbséget tenni a két légkör között. Még ha ki is tudnánk mutatni a hold jelenlétét, továbbra sem tudnánk megállapítani, hogy az említett gázok melyik légkörben lelhetők fel, vagyis a lakható bolygók kimutatásának módszere egyáltalán nem megbízható - ennek viszont tökéletesnek kell lennie ahhoz, hogy kellő bizonyossággal elkülönítsük a számunkra igazán érdekes jelölteket.
Hogy a szakemberek mennyiben tudnak majd megoldást találni a problémára, az még a jövő kérdése.