A gázóriások után felfedezték egy első olyan kisbolygót, amely saját gyűrűrendszert mondhat magáénak.

Egészen véletlenül, egy hosszabb megfigyelési kampány részeként fedeztek fel a Naprendszer egyik kisbolygója körüli gyűrűket, ezzel pedig a gázóriások után az első ilyen égitestet találták meg. Az érdekes példány akár jeget is hordozhat magával.

Még decemberben juttatták el a szakemberek munkájuk eredményét a Nature magazinnak, amely azonban csak most közölte azokat. A csillagászok többek között a 10199-es sorszámot kapott, Chariklo névre keresztelt kisbolygót figyelték meg a tavalyi év során, amely a Jupiter és a Neptunusz között kering a Nap körül. Ezen aszteroida átmérője mintegy 145 km, az úgynevezett kentaurok osztályába tartozik, mi több, ezen osztály legnagyobb példánya, néhány, inkább az üstökösökre jellemző tulajdonsággal. A nemzetközi csapat tavaly június 23-án pillantotta meg a gyűrűket, amikor a kisbolygó egy csillag előtt tartózkodott, a fedés pedig megkönnyítette a megfigyelést.

A szakemberek most úgy vélik, hogy a kisbolygó két gyűrűvel bír, ezek laposak, vékonyak, és igen sűrűek - szélességük 3 és 7 km, köztük egy 8 km-es réssel. Ezen gyűrűk nagy valószínűséggel jeget is tartalmaznak. A dél-amerikai távcsöveket használó csapat eredetileg a kisbolygó pontos méretét és formáját igyekezett meghatározni, amikor azonban kiderült, hogy a Chariklo a vártnál hosszabb ideig takarta el a mögött lévő csillag fényét, arra a következtetésre jutottak, hogy valaminek lennie kell az égitest körül. A gyűrűk jelenléte egyben magyarázatot ad bizonyos korábbi furcsaságokra, amikor az aszteroida éveken keresztül kevésbé verte vissza a fényt, majd ez a tulajdonsága újból felerősödött - úgy gondolják, hogy 1997 és 2008 között a jeget tartalmazó gyűrűk vékonyabb részüket mutatták felénk, ezért következett be az időszakos változás.

Korábban egyetlen hasonló kisbolygó körül sem fedeztek fel gyűrűket, de nyilvánvalónak tűnik, hogy nem a Chariklo az egyetlen ilyen aszteroida.