Balázs Richárd

Akár már a napokban visszatérhet a légkörbe a GOCE

Az egyik legszebb műhold, az európai GOCE hamarosan visszatér a Föld légkörébe, miután múlt hónapban kiürült a xenon hajtóanyag ellátása, emellett a naptevékenység is siettetheti a tüzes zuhanást.

Az Európai Űrügynökség a szokatlanul alacsony műveleti pályája miatt kifejezetten aerodinamikusra tervezett Gravitációs Mező és állandó állapotú Óceánáramlat Megfigyelő műholdja négy és fél éven át mérte bolygónk globális gravitációs mezőjét.

"Ez az innovatív küldetés a teljes csapat számára kihívást jelentett: az első gradiométer megépítésétől az alacsony pálya folyamatos szabadesésben történő megtartásáig, tovább csökkentve a pályát" - mondta Volker Liebig, az ESA Föld-megfigyelési programjának igazgatója. "A végeredmény fantasztikus, kinyertük a valaha a tudósok rendelkezésére álló legpontosabb gravitációs adatokat. Ez önmagában is bizonyítja, hogy a GOCE megérte az erőfeszítéseket, és folyamatosan látnak napvilágot az új tudományos eredmények"

A GOCE október 21-én fogyott ki az üzemanyagból, így a szonda már nem képes pályájának megtartására, fokozatosan csúszik le róla a Föld légkörének irányába. Október 31-ig a GOCE magassága 205 kilométerre csökkent, közel 20 kilométerrel 10 nap alatt. Az ESA várakozása szerint ez az ütem az elkövetkező napokban felgyorsul, ahogy a szonda megmártózik a légkör vastagabb rétegeiben. A napkitörések is hatással lehetnek a folyamatra. A naptevékenység felfújja a légkört, ami azt jelenti, hogy több levegő molekula van jelen a GOCE magasságán, nagyobb súrlódást eredményezve, ami csökkenti a sebességét és keringési magasságát.

Üzemanyag nélkül a GOCE tömege 1002 kilogramm. Maradványainak földet érésének helyét lehetetlen megjósolni, a visszatérést túlélő elemek azonban szinte biztos, hogy az óceánban, vagy lakatlan területen landolnak. "Ha számításba vesszük, hogy a Föld kétharmadát óceánok és alig benépesített hatalmas szárazföldek borítják, az életre vagy a tulajdonra irányuló veszély nagyon alacsony" - olvasható az ESA állásfoglalásában. Christoph Steiger, a küldetés műveleti vezetője november 5 és 10 közé prognosztizálja a visszatérést.

A küldetés tudományos része véget ért, a GOCE GPS navigációs vevői és gradiométere, a műhold háromirányú gyorsulását nagy pontossággal mérő műszer azonban még gyűjti az adatokat, páratlan információkat nyerve a légköri súrlódásról. A szonda nem hagyományos vegyi rakéta üzemanyagot szállított, 255 kilométeres magasságban húzódó pályájának megtartását egy ion-hajtómű biztosította. Tavaly az ESA lejjebb rendelte a műholdat, hogy minden korábbinál pontosabb adatokat kapjanak a bolygó "göröngyös" gravitációs mezőjéről.

Az adatok feldolgozásával fényt deríthetnek az óceánok dinamikáira. Ugyancsak a GOCE adatainak köszönhetően elkészült egy háromdimenziós globális térkép, a geoid, ami a Föld kizárólag a gravitáció által befolyásolt felszínét mutatja, az óceáni áramlatok hatásait figyelmen kívül hagyva. A geoid egyfajta referenciaként szolgálhat az óceáni áramlatok, a tengerszint emelkedése és a jégmozgás méréseihez. Az alacsonyabb pálya adatait 2014 közepén tervezik közzétenni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Vol Jin #16
    Egy filmben úgy süllyedt el egy halászhajó, hogy egy kisebb teherszállítón vészhelyzetben kidobták a rakományt és egy wc kagyló átütötte a fedélzetet. :-) Attól, hogy valami az óceánba esik, még nem jelenti azt, hogy nem esik senki fejére. Irányítani nem lehet a visszatérést, mert nem aerodinamikus egy műhold. Itt amit tehetnek, hogy az óceánt vagy a tajgát célozzák be, és a roncsok így ezer kilométeres körzetben szanaszét szóródnak. Épp mikor melyik tört le visszatéréskor, és hogy pörgött. És akkor van pár száz lehulló darab, ami valószínűleg nem okoz problémát. Az is lehet, hogy már valakit telibe trafált, csak a tajgán megette a medve a tetemet, vagy csak nem mondták be a tévébe. Az is lehet, hogy elsüllyedt már halászhajó, csak nem tudták, hogy miért. Persze ennek egy az ezerhez arányt sem adok.

    Eleve engem meglep, hogy sokan azt hiszik, hogy bármiféle módon tudnánk megfelelően irányított visszatérést. Ezek nem egy visszatérő kapszulák, vagy űrrepülők. Mindenféle bizbasz áll ki belőlük. Az egyik egy műszer, a másik egy antenna, a harmadik meg egy napelem. AMikor ezek visszatérnek, össze-vissza pörögnek meg szétszakadnak.
  • karesz6 #15
    Ja és volt balesetem kiskoromban egy súlyos felnőttként egy kisebb koccanás és ettől függetlenül mindíg bekötöm az övem.
  • karesz6 #14
    Ameddig nagyobb az esélye hogy egy földutat keresztbe átszelve elüt egy eltévedt tank addig nem félek. :)
    #4: Ezt én sem értem. Az elméletileg 0 esélyt gyakorlatilag is 0 ra lehetne csökkenteni ha belelöknék az utolsó pillanatban az óceánba és nem adna okot műholdfóbiás kérdésekre.
  • Attilawap #13
    Könyörgöm gyerekek hogy lehet ekkora hülyeségekkel érvelni, hogy villámcsapás esély, meg hogy az űrszemét nagy valószínűséggel óceánba csapódik bla-bla. Emlékezzetek vissza, hogy 2012 január 15.-én a Phobos-Grunt visszaérkezésekor is ugyan ezt mondták, ami igaz is lett, csak egyesek elfelejtenek valamit: A Phobos-Grunt pályája pont úgy alakult a lezuhanása előtt, ha még 30 percig a levegőben maradt volna, akkor Európa felett robbant volna fel!! És ha jól emlékszem pont Magyarországot keresztezte a röppájája. Tudom, hogy mit beszélek, mert megfigyeltem az n2yo.com oldalon és egy program segítségével (NLSA Nova 2.2) is. Az a fél óra kb 15000 km-t jelent. Erre lehet mondani, hogy sok meg minden, de ha azt vesszük, hogy ez a műhold 12 óránként volt olyan helyzetben, hogy pont Magyarország felett suhant el, akkor ez a fél óra nagyon kevés. Lezuhanása előtt pedig pontosan ilyen helyzetben volt ez az űrszonda. Úgyhogy nem sokon múlott. Emlékszem, még a katasztófavédelem is bemondott valamit a TV-be.
  • Archenemy #12
    Mondjuk egyrészt tényleg kicsi rá az esély, másrészt viszont a számítások is hamisak: egyrészt nem kell, hogy "pont a fejedre" essen, ilyen becsapódásnál úgy gondolom, hogy bőven elég nagyjából a kráter 10m-es közelében lenni, vagy benne az összedőlő épületben. Másrészt nem csak emberekben eshet kár, hanem épületekben, utakban, meg Józsi bácsi birkacsordájában is.

    A villámos hasonlat sem találó, mert a villámok vélt előfordulásakor, azaz viharok esetén az emberek nagyon is aktívan védekeznek: behúzódnak a házakba, magas fa alá nem állnak, villámhárítójuk van, stb. Tehát sok mindent elkövetnek, hogy ne csapjon beléjük a villám, és még így is. Az űrszemét ellen meg nem igazán szokás védekezni, tehát az űrszemét "veszélyessége" emiatt lehet, hogy sokkal nagyobb, mint a villámé - bár természetesen jóval kevesebb van belőle egyelőre.

    Ezzel együtt én nem fosnám össze magam, várjunk még a prevencióval, mert most azért még ez tényleg nem egy akut probléma.
  • Vol Jin #11
    Mondjuk, ha egy villám becsap a házadba, mehetsz felkapcsolni a hálózatot (mert ugye ilyenkor a földzárlat elkerülése végett a villám becsapódása előtt, amikor a talajból elindul az áram a villám felé a hárítóban, történik egy gyorsleválasztás a földön, nullán és fázison), de ha egy tonnás műhold esik a házadra, az ennél kellemetlenebb.
  • asgh #10
    Akkor lenne találó a lottó hasonlatod, ha műholdakat is addig dobálnának a földre, amíg el nem találnak valakit.
    Egy nap kb. 1.7 millió villámcsapás éri a földet, mégsem rettegsz minden pillanatban, hogy agyoncsap egy villám, pedig csak az USA-ban 1959 és 2004 között kb. 3700 ember halt meg villámlás következtében, tehát nagyon is van esély, hogy Te is amiatt halj meg. Ehhez képest műhold becsapódás miatt nem halt meg még senki.
  • Vol Jin #9
    Pedig a felvetése jogos, amit nem a kis valószínűséggel kell elhessegetni, hanem a magyarázattal, hogy az irányítási képességünk is csak annyi lenne, hogy melyik ötezer kilométeres zónába ejtsük. Ha mondjuk becéloznák vele a karakószörcsögi legelőt, akkor akár Moszkvában és Liszabonban is földet érhetne. Mert nem aerodinamikus a felépítése. Ha valami nem egy Sojuz űrkabin vagy egy űrsikló formájú, akkor össze-vissza bukdácsol, és darabjaira hullik. A Columbia is a balesete után három állam területén szóródott szét. Pedig az még irányított is volt egy darabig.
  • gforce9 #8
    1:100000 azt jelenti hogy 100000 esetből egyszer baj lesz. A gond az, hogy nem lehet tudni hanyadik eset lesz ez a 100000 ből.
  • fszrtkvltzttni #7
    Annak az esélye, hogy eltalál a GOCE kb. 9 nullával kevesebb, szóval no para.