57
-
#57
Fontos tényezők:
- régen a folyókban még lehetett fürdeni. Most olyanok, hogy annyi szennyezőanyag van bennük, hogy szép kis fertőzéseket lehet összeszedni. Na ezek a folyók folyammá duzzadnak, és a tengerekbe, óceánokba futnak, és elég jól szennyezik azt. Ne gondoljuk azt, hogy olyan nagyon jó a halaknak, főleg a folyótorkolatok közelében. Egy-egy ilyen folyamnak a hordaléka a parttól többszáz km-re is elér.
- vannak olajkutak a tengereken, óceánokon is, valamint szoktak tankhajókkal szállitani olajat. Van egy nagy olajkatasztrófa, és rögtön rengeteg élőlény elpusztul a kiömlő olajtól
- a pazarlás ott kezdődik, hogy halhússal etetnek halakat, ami megtöbbszörözheti bizonyos esetekben a szükséges halmennyiséget, tehát felgyorsitja a halak fogyását
- elég durván szennyezzük a levegőt, számomra nagyon kellemetlen a nagyvárosok forgalmasabb utcáinak levegői. Na esőzések során ezen szennyező anyagok egy részét a viz oldja, elsavasithatja, illetve a szennyező anyagokat belemoshatja a talajba, vizbe (de talán még ez a legkisebb mértékű probléma).
- a pazarláshoz hozzátartozik az is (habár ez nem annyira a halakra jellemző), hogy mindenki tart egy vagy több háziállatot, amit etetni kell, és a leggyakoribb háziállat, a kutya és a macska húsféléket nagyon szereti. Vannak páran, akik 3-5-10 kutyát vagy macskát is tartanak, amit aztán hússal lenne j etetni, mert nem disznók, nem esznek meg akármilyen moslékot (habár ez elsősorban nem halhússal történik)
- a tengerparton élők fő tápláléka a hal, hisz nekik azt a legkönnyebb és legolcsóbb beszerezni, és a két legnépesebb ország, India és Kina jelentős tengerparttal rendelkeznek, nem beszélve egyéb viszonyla sűrűn lakott országok népeiről
- világszerte többen vannak elhizva, mint ahányan éheznek (ez is kihat minden táplálékra).
Hirtelen ennyi jutott eszembe. -
Vol Jin #56 Hülyeségeket beszélsz. Hogy lenne sok ezer milliárd euró? 10-20 lehet, de aha érdekel nézd meg a Nemzeti Bank jelentésében.
Hihetetlen, hogy emberek nem tudnak feldolgozni agyban nagy számokat. Neked milyen számok ugranak be? Hoszonharmincezercsiliárdmillió? -
Vol Jin #55 Nem tudnak kiszállni belőle. Köti őket a 20-30 éves futamidő. Ma az a helyzet, hogy az összes külföldi tulajdonú magyar bankot eladnák az anyacégek, ha jelentkezne olyan hülye, aki megvenné őket. -
johnfly #54 Van egyébként egy nagyon jó magyar módszer, ami megszabadítja a hitelest a hitelétől, csak itt helyhiány van elmagyarázni. Amikor meghallottam, hogy miként működik, besírtam. Sokan megkárosítottak már kis hazánk fiai közül a "nagy elnyomó vérszomjas bankok" közül szinte mindegyiket már.
Az egyik módszerhez hajléktalanok kellenek, a másikhoz meg egy off-shore behajtócég. -
johnfly #53 Nem, valószínűleg igaza van. A főkönyvi kimutatásaikban a bankokban tényleg ehhez hasonló adatok szerepelnek (miután leírták az összes költségüket( meg hogy koalákat tenyésztenek import eukaliptuszlevélen óriási veszteséggel)). Most nem tudom pontosan, és megkeresni sincs kedvem, de a magyar emberek össz. hitel állománya sok !ezer milliárd EURO! Ennek csupán másfél százaléka is k*rva g*ci sok pénz. Elképzelhetetlenül sok. Brutális pénzösszeg. -
ostoros #52 Szóval a végére kihozod,hogy a bankok semmit nem keresnek az ingatlan üzletágon. Ennek ellenére tovább csinálják. Valószínűleg te vagy az aki téved. -
Vol Jin #51 "Várj. A hitelekkel nem az a gond (és nem csak a deviza hitelekről beszélek), hogy a bankok valahogy teljesen lenyelik a kockázatot és extra profitra tesznek szert.
Hanem, hogy tudatosan nem tájékoztatják a kockázatról az ügyfeleket, hogy gyak vissza kell fizetni a pénzt, vagy esetleg sokkal többet is. Miközben az ügyfél veszít eközben a magasabb visszafizetésből a bank nem enged, rárakja a maga kis hssznát és nem akar az eredeti kostrukciótól elállni, gyak felvállalni a veszteség rá eső részét, hanem mindent hárít az ügyfélre."
Egyrészt benyelted a fideszbolsevik propagandát, mert abban sulykolják, hogy a bank tudatosan nem tájékoztatta az embereket, pedig lófaszt nem. Eleve a bankreklámok végén ott volt mindig, hogy a THM nem tartalmazza az árfolyamkockázatot, másrészt a PSZF rendszeresen adott le közhasznú reklámokat, hogy a törlesztő változhat az árfolyam függvényében. Továbbá minden szerződéskötéskor kötelező volt elmondani a bankosoknak, hogy devizahitelnek következménye az árfolyamkockázat. Csak ezt magasról leszarták az emberek. Kibaszottul nem igaz, hogy az embereket félretájékoztatták. A devizahitelek terjedésének egyetlen oka volt. Nem volt annyi forintmegtakarítás az országban, amennyi kölcsönt felvenni akartak az emberek. Egyébként a bankok haszna az egész szaron évi 1-2%, amibe pont nem fér bele, hogy az árfolyamkockázatot benyeljék. Mint ahogy azon sem profitáltak volna, ha erősödik a forintárfolyam. Gondolom senki nem tiltakozott volna akkor, hogy szeretné a megszokott magasabb törlesztőt fizetni, mert nem tudja megszokni ezt az új alacsonyat.
Egyébként aki nem hülye és van is oénzügyi képzettsége, annak világos, hogy az unortodox fideszes politika miatt ilyen szar az árfolyam, és magas a kockázati felár, amiért többet kell fizetni a devizakölcsönösöknek. (direkt hívom kölcsönnek, mert ezek nem hitelek.). -
Vol Jin #50 "Attól viszont tény, hogy a pénz amit így megkap valahonnan csak megjelenik a gazdaságban, és most már a bank megint kihelyezheti, és újra mégtöbbet hajthat be, miközben nem folyt semmi termelő tevékenység."
Nem figyelsz. Az nem a bank pénze, hanem svájci pénz, tehát megy vissza Svájcba. Ami az itteni gazdaságot erősíti, az az a része, hogy vettél egy lakást, és megkapja az a pénzt, aki csinálta a téglát, meg aki egymásra halmozta, meg a festék fel lett kenve a falra, stb. A banknak egy haszna van, az pedig a kamatmarzs meg kezelési költségek. Mondjuk olyan egy vagy két százalékot nyernek évente az egész szaron, amiből lejön a saját rezsijük, meg az, hogy van aki nem fizet. Gyakorlatilag mára ez azt jelenti, hogy semmit nem keresnek az egész ingatlan üzletágon. -
#49
Várj. A hitelekkel nem az a gond (és nem csak a deviza hitelekről beszélek), hogy a bankok valahogy teljesen lenyelik a kockázatot és extra profitra tesznek szert.
Hanem, hogy tudatosan nem tájékoztatják a kockázatról az ügyfeleket, hogy gyak vissza kell fizetni a pénzt, vagy esetleg sokkal többet is. Miközben az ügyfél veszít eközben a magasabb visszafizetésből a bank nem enged, rárakja a maga kis hssznát és nem akar az eredeti kostrukciótól elállni, gyak felvállalni a veszteség rá eső részét, hanem mindent hárít az ügyfélre. -
#48
Részben jogos, amit kifogásolsz. Bocs, nem gondoltam át mielött leírtam.
De egyrészt a zöldeskedésnek, van mikrogazdasági és makrogazdasági hatása is. A makrogazdasági szinten a legfontosabb az amit az energiáról írtam, hogy akár zöld, akár nemzöld terméket állítunk elő, az előállítás energiaigényének többszöröse a környezet helyreállítása.
A zöld termék lokálisan lehet jó is mert pl a paradicsomot nem spanyolból hozzuk, hanem helyben termeljük. Igaz a spanyol gazda álla meg felkopik.
Azonban nem használunk vegyipari termékeket, vagyis az ilyen melósok is akár munkanélkül maradnak. Alacsonyabb hozamot tudunk elérni, vagyis ugyan annyi termékhez még több földterületet kell megművelni, a sokszínű természetes környezetet kiirtani! Eközben a termék ára is magas.
Vagy is a zöld termék egyáltalán nem biztos, hogy valóban zöld miközben a gazdasági munkamegosztás, a hatékonyság szintjét csökkenti.
A zöld termék általában csak azt jelenti, hogy valami primitívebb termelési módon előállított, de ha mindenkinek ilyen termékeket akarunk adni, akkor még 500 millió embert sem lesz képes eltartani a Föld.
Jelenleg viszonylag olcsó az emberi erőforrás és a cégek nincsenek rákényszerítve, hogy a természetit vissza alakítsák (bár ebben pont az EU élen jár, ami miatt viszont nem is versenyképes). A lényeg hogy globális kihívásokra globális szabályozás kéne.
Az ellentmondások nem csak az én szavaimban vannak, hanem az egész szituban! -
ostoros #47 Most okoskodsz? Ezt ki nem tudja? Attól viszont tény, hogy a pénz amit így megkap valahonnan csak megjelenik a gazdaságban, és most már a bank megint kihelyezheti, és újra mégtöbbet hajthat be, miközben nem folyt semmi termelő tevékenység. -
Vol Jin #46 Lakáskölcsönről beszélünk, semmiféle befektetésről. Nem befekteti meg forgatja azt a pénzt, hanem nincs neki. Ezért 20-30 év alatt befizeti kamatokkal, és nem 20-30 év múlva lesz lakása, hanem most. -
ostoros #45 Van igazság abban amit mondasz, de a virtualitásnak is van alapja. Most gondold el, hogy a bank elvárja, hogy a végére a kölcsön összegét néha kétszeresen felülmúló összeget fizessek vissza. Vagyis a bank azt várja, hogy a befektetett pénzt kétszeresen forgassam meg.Tehát azt várja tőlem, hogy én, akinek semmi pénzügyi tapasztalata nincs, megtegyem azt amire a bank maga a sok szakértőjével együtt sem képes.
Azért ez egy kicsit tényleg nevetséges. Mikor sorban dőlnek be a cégek, akkor a magánembernek kötelező mindig nyereségesnek lenni, mert ha nem, akkor mehet a híd alá. -
ostoros #44 A vállalatokkal kapcsolatosan egyet értek teljesen, de a másik az valami marhaság. -
Vol Jin #43 "lásd deviza/egyéb hitelesek ügye - ki és hogy fizesse ki a bankoknak azt a megnövelt virtuális követelését, amivel szemben soha nem adtak semmit? Ki mondja végre ki, hogy tényleg ez a helyzet?)."
Alaposan alul vagy tájékoztatva.
A devizakölcsönök úgy működnek, hogy a bank Svájcban kötvényeket ad el, és a pénzt adja kölcsön a lakásvásárlónak. Míg a lakáskölcsön 20-30 éves futamidejű, a banki kötvény éves, féléves. Ez annyit jelent, hogy a más pénzét úgy adja kölcsön 20 évre, hogy neki már jövőre vissza kell adnia. Ezt csak úgy teheti meg, a folyamatosan kölcsön kér Svájcban egy-egy évre 20 évig, és mindig az új kölcsönből fizeti ki a régit. Ha forintot szed be itthon, akkor Svájcban senkit nem hat meg, hogy romlott az árfolyamunk. Ők az adott CHF-et kérik vissza. Ezért baromira nem virtuális, hanem valós az árfolyamváltozás hatása. Ugyanígy a kamatváltozás sem úri hóbort, hanem a svájci piac és a mi kockázati felárunk következménye. Elhiszem, hogy sokan benyelik a fidesz dumát, hogy a bankok a szemetek, meg az IMF, meg a rohadt szocik tehetnek mindenről, de a valóság az, hogy a devizahitelesek az Orbánéknak köszönhetik a szopóágat, ugyanis az unortodoxia következménye a magas kockázati felárnak és a romló árfolyamnak. -
fszrtkvltzttni #42 Itt azt írod, hogy a zöld termék az kevesebb energiát követel. Szóval el kellene dönteni, hogy a zöld termék az kevesebb, vagy 2x annyi energiát igényel, esetleg nincsenek ilyen jellegű összefüggések. (Véleményem szerint utóbbi.)
Viszont az önmagadnak ellentmondás itt nem áll meg:
"Ha zöldek leszünk akkor sem lesz, mert a zöld termékek előállítása lehet, hogy kevesebb energiát követel, de ez azt is jelenti, hogy kevesebb embernek ad munkát, akik viszont fizetőképes keresletet jelenthetnének."
vs.
"Ha az energia viszonylag drága, akkor nem éri meg a termék fizikai tulajdonságán, minőségén javítani. Ha az emberi erőforrás ehhez képest olcsó, akkor jön a marketing, meg minden, amit emberrel meg lehet csinálni. Aki az olcsó emberi erőforrás helyett a drága energiát/anyagot használja az hátrányba kerül."
És mielőtt mg azt mondanád, mert tudom, hogy azt fogod mondani, hogy kiragadok mondatokat, és nem értem amit írsz: Nem, tényleg nem értem, mert összefüggéstelen kuszaság, olyan "mondok valamit, de még én sem tudom pontosan, hogy mit". -
fszrtkvltzttni #41 "A fentiek alapján biztosan kijelenthető, hogy a jelenlegi termékstruktúra mellett, a "zöldgazdaság" energiafelhasználása több mint 2X lesz a maiénak."
Az már alapban LOL, hogy egy huszárvágással előhoztad a zöldgazdaságot a semmiből! De pár sorral fentebb írod, hogy aki "drága energiát/anyagot használja az hátrányba kerül", majd biztosan kijelented, hogy 2x energiaigényű lesz a zöldgazdaság... Be vagy szívva, hogy ilyen intellektuális ugrásokat teszel, vagy WTF? -
#40
Igen igaz a szemléletváltás szükségessége. Mert ha törvényileg nincs az adott cég rákényszerítve, hogy ne kizsákmányoló gazdálkodást folytasson, akkor azt fogja tenni. Függetlenül attól, hogy a kizsákmányolás a természeti, vagy az emberi erőforrásokat érinti.
Az államok egymás sarkára taposnak, hogy egységes, vámmentes gazdasági környezetet teremtsenek a multiknak. Király, csak ez nem jelenti azt, hogy ahogy a multik átjárhatják az országhatárokat, mint a szellemek úgy a szabályozás, vagy az általánosan vett érdekképviselet is egységes lenne. Egy osztrák melós szakszervezete a 30 órás munkahétért, meg a hozzánk képest 5X-ös fizuért kűzd, nálunk viszont nincs szakszervezet.
Ez a példa nagyjából az emberi erőforrásra és a természetire is ez igaz.
A cégeknek had legyen elég az egységes piac jelentette előny, ne tudjanak már a továbbra is differenciált szabályozók miatt élősködni. Apple adófizetése ugye. Az a pénz most azért jól jönne az amcsi államnak. Meg nekünk is, mert ha az USA becsődöl, akkor nyugat lehúzza a rolót!
Szal igen. Jó lenne a szemléletváltás, kisember szinten is, de fontosabb lenne a céges szinten.
Az energia válság pedig azt is jelenti, hogy a cégek egyre kevesebb pénzt fektetnek nem csak az energia iparba, hanem általában a reálgazdaságba és arányaiban egyre többet az un szolgáltatásba, ami gyak gazdasági maszturbálás. Az így gyártott pénz nem igazi pénz/tőke, bár elsőre annak tűnik (lásd deviza/egyéb hitelesek ügye - ki és hogy fizesse ki a bankoknak azt a megnövelt virtuális követelését, amivel szemben soha nem adtak semmit? Ki mondja végre ki, hogy tényleg ez a helyzet?).
Ha az energia viszonylag drága, akkor nem éri meg a termék fizikai tulajdonságán, minőségén javítani. Ha az emberi erőforrás ehhez képest olcsó, akkor jön a marketing, meg minden, amit emberrel meg lehet csinálni. Aki az olcsó emberi erőforrás helyett a drága energiát/anyagot használja az hátrányba kerül.
A környezetbarát technológia és a magas anyagi/energia szükséglet viszonyára meg legjobb példa a villanykocsik esete. Egy Mazerati áráért kapsz egy Szuzukit. Ha olcsó lenne az energia/nyersanyag, akkor a Mazerati ugyan annyiba kerülne mint most, mert sok kézimunkát tartalmaz, de a villanykocsi olcsó lenne.
Az pusztán fizika, gyak az entrópia gazdasági megnyilvánulása, hogy ha előállítasz X terméket Y energia felhasználásával, ami Z rombolást okoz a környezetben. Akkor Z helyreállítása több energiába kerül, mint X előállítása.
Ha csak annyi energiád van, amennyi Z előállításához kell, akkor beszoptad.
A fentiek alapján biztosan kijelenthető, hogy a jelenlegi termékstruktúra mellett, a "zöldgazdaság" energiafelhasználása több mint 2X lesz a maiénak.
Ha ezt ugye főleg fosszilis energiahordozókból akarjuk biztosítani, mint manapság, akkor az 2X CO2 kibocsájtást jelent!!!???
Na ez az igazi majom csapda, várom a megoldási javaslatokat.
Mert vagy lexarjuk a CO2-t és akkor túléljük a környezeti katasztrófát. Vagy a CO2-t gügyögjük halálunkig, de akkor belefulladunk a saját xarunkba és azt sem értjük majd, hogy miért! -
Vol Jin #39 Fogadjunk, hogy te mindig az erőltetetten kacagós őrült gonosz főszereplőnek drukkoltál a filmekben, akik az emberiséget akarták kiirtani. -
Vol Jin #38 Ott mindig is kurva sokan éltek. Gyakorlatilag a százalékos arányuk nem nőtt az idők folyamán. -
fszrtkvltzttni #37 Pazarolni? Anélkül az élet nem élet. XD -
ostoros #36 Igazából Kína nincs is túlzottan túlnépesedve. Igaz, hogy sokan vannak, de a területük majdnem akkora mint egész Európa, miközben Európában is 730 millióan élnek. India már kissé más eset, területileg csak harmada Európának, itt már valóban beszélhetünk egyfajta túlnépesedésről.
Más kérdés, hogy azon az égövön évente bizonyos területeken akár háromszor is lehet aratni a rizst. Becslések szerint ha India fejlesztené az infrastruktúráját, és átvenné a kínai és indonéziai rizstermesztési technikákat, akkor a meglévő 130 millió tonnányi rizstermését 100 millióval növelhetné. Igen jelentős része a termésnek már az aratás után vész el, mert nincs megfelelő szállítás és raktározás. -
MaRee #35 Akkor talán válaszolhatnál a kérdésre is, ha ilyen okos vagy.Vagy érdemben nem tudsz hozzászólni a témához, csak kötekedni? Az idézet pedig egy Robert E. Howard műből származik, és egyszerűen megtetszett. -
Szefmester #34 kb.. hiszen aki a közösséget helyezi a saját túlélésének előterébe az megérdemli a közösséget.
Kínában és Indiában sokan élnek, de a "fejlett" társadalmak meg a helyet pazarolják. Nem két család él egy átlagnál 2x-3x nagyobb lakásban. Olyan házakban ahol előfordulhat hogy nem látják egymást napokig mert nem egy részében vannak. Akkora kertekkel, parkokkal amik az iskoláknak is kevesek lennének.
Értem én hogy törekedjünk a saját jólétünkre, de egy szint után már nagyon nagy baromságokra kezdi a gazdag ember költeni a pénzét hogy megvásárolja a boldogságot.. az ilyenek nagyon nem hiányoznának senkinek.
Egy kiadós régimódi háború tuti megoldaná a dolgot... alatta népességszabályozó, utána gazdaság élénkítő, és munkahely teremtő volna.
Kár hogy az országok vezetői mind mind a pénzt tekintik istenüknek és így eszükbe sem jut hogy lenne más megoldás is az életre mint a GDP hajszolás... -
endrev #33 MaRee, azzal a demagóg szignatúrával, amid van, örvendetes, hogy ennyi kérdésed van. Tájékozódj sokat, hogy beláthasd, mekkora oltári nagy hülyeséget írtál oda... :D -
MaRee #32 Kissé off, de mindig is érdekelt, mi az oka a annak, hogy Kínában és Indiában ennyien élnek? A körülmények főleg Indiában rosszak, nem igazán kedveznek az emberi életnek, még enniük sincs mit. Mégis mi a bánatért vannak akkor ezek annyian? Meg mikor növekedett meg ennyire a népesség, régen is ilyen sokan voltak, vagy cska az utóbbi időben? -
Vol Jin #31 Kérlek, akkor lehet magyarázkodnod, hogy mit is magyaráztam félre. -
who am I 7 #30 "? Hanem hogy hogyan éljük túl!?"
Örülök, hogy nem csak én gondolom így, hanem még vannak emberek hasonló véleményen.Attól félek, hogy egyébként ez a kisebbség..de aztán, majd kiderül, hogy krizis helyzetben mi történik..tapasztalat alapján, nem a jobbik forgatókönyv. -
who am I 7 #29 "Te sem tartozol a kiemelkedő képességfű emberek közé"
Nem sértődöm meg, főleg az alapján, amit össze szenvedtél oda :D Nyilván, te sem sértődsz meg, ha én is ezt gondolom rólad, főleg, hogy az egészet félre magyaráztad és értelmezted.Nincs ezzel gond, vannak jobb képességűek és kevésbé jobbak, van, aki tudja ezt magáról, van, aki nem. -
fszrtkvltzttni #28 Biológiai szempontból a legtisztább az lenne, ha ideiglenesen leállítanánk az egészségügyi ellátást. Vagy nevezzük inkább úgy, hogy visszakapcsolnánk a természetes szelekciót... -
Richard Donkies #27 "Rengeteg energiát megtakaríthatnánk, ha egy icipicit odafigyelnénk a fogyasztásunkra."
Mit érsz el vele?
Ez csak a probléma elodázása.
Még nagyobb emberi létszámnál üt be krach.
Bár ki tudja, aki időt nyer, életet nyerhet... -
Richard Donkies #26 "4. Egy másik lehetőség, ami persze nem gazdaságos, hogy tíz évre minden halászatot betiltunk az összes tengeren. ( A halbőség rövid időn belül a tízszeresére emelkedne.)"
5 év is elég. A II. VH alatt felszaporodtak a halak a tengerekben.
-
Richard Donkies #25 Az első 500 millió önként jelentkező a halálra élvemaradhatna, a többit meg kiírtanád. 
-
caius marius #24 Nem gyilkolászni kell, hanem gondolkodni. Meggyőződésem, ha a tudatlan tömegeket megtanítjuk gondolkodni, akkor erre a lépésre semmi szükség! Ott van pl. a világűr meghódítása ami iszonyatos ember tömegeket igényelne. Persze nem holnap, vagy holnap után, de ez szerintem már nem a jövő évezred terve. -
caius marius #23 Sikerült mellényomnom. :-)
Na, szerintem ha ezt a fajta pazarlást kiiktatjuk, akkor máris előrébb vagyunk. -
caius marius #22 Szerintem ez nem csak a szabad enrgián múlik. Röpke 50-60 év alatt bele lett "nevelve" az emberekbe, hogy nem kell vigyázni semmire. Mehet a víz, a villany, a gáz, nyugodtan ki lehet dobni a papírt, a fémet mert nem számít, majd veszünk újat. Így volt ez mindenhol, ahol valami plusz keletkezett. Európában és Észak-Amerikában lehet ezt a leginkább tetten érni. Rá kellene vezetni az embert, hogy ez a helyzet nem magától értetődő. Dolgoztam a napokban ázsiai embereknek feltünt, hogy a villannyal és a gázzal kifejezetten takarékoskodnak. Ez azért volt meglepő, mert egyébként nem gyengén "vastagok" voltak. Úgy gondolom a neveltetésünk hibádzik egy kicsit ezen a téren. Rengeteg energiát megtakaríthatnánk, ha egy icipicit odafigyelnénk a fogyasztásunkra. Gondolj csak bele a felesleges csomagolásokra. Veszel egy almát, bele teszed egy zacsiba. Veszel mellé egy banánt, persze ezt is külön zacsiba. Ehhez jön még egy pari, egy paradicsom , stb... Mindet külön zacsiba. Nem számít mert nem kell érte fizetni. Na, szerintem ha ezt a fajta pazarlást kiiktatjuk, akkor -
Vol Jin #21 +1 -
Vol Jin #20 "Sajnos igen..kb 3-3.5 milliárdan élnek ott..primitíven, hát nem véletlenül nem lett születés szabályozás hamarabb, meg dolgoztat a nyugat ott rabszolgasorsban."
Te sem tartozol a kiemelkedő képességfű emberek közé. A putrisort is magába foglaló mintavételezés pont téged hozna ki átlagnak.
Kérlek ne sértődj meg, de meg kell magyaráznom:
A születés-szabályozást te valami központi intézkedéscsomagnak tartod. Na ez gyakorlatilag sehol nincs a világon Kínán kívül. Ugye itt elsősorban korlátozásról van szó. Kapaszkodj meg, ahol ezt valami központi szabály kezeli, az a szaporodás mellett van, és nem a születések korlátozása mellett. Tudod, az abortusz ellenes szentfazekak. Az, hogy a környezetedben általános a születés-szabályozás, az egyéni döntéseknek köszönhető. Sehol nincs ez így központilag leszabályozva. Egyszerűen tablettát szed a nő, vagy gumit húz a faszára a férfi. És ez kulturális és intellektuális tényezők függvénye egyénre lebontva, mindenféle világ-összeesküvéses sötét szobákban tartott befolyásos emberek tervezgetése nélkül. Merthogy a putrisort most is teleszarják tucatnyi pujával a szülőgépek, akár calcuttai, akár ózdi lakosok. -
Vol Jin #19 "El kell dönteni hogy 10milliárd ember nyomorogjon, vagy 500millió éljen emberi körülmények között."
Te az én nézőpontomból a selejthez tartozol. Egyáltalán nem bánnám, ha megdöglenél. Sőt, a világ jobb is lenne nélküled. A te szempontodból másképp nézne ki a dolog? Csak nem úgy gondolod, hogy te a kiválasztott öt százalékba tartozol? Igen? Na látod, szerintem ezért vagy te selejtes. -
#18
Végre végre egy olyan cikk, ami valós ökológiai problémára világít rá, és nem, a ki tudja milyen lobbi által pénzelt, CO2 hisztériáról szól.
A klíma változik, ez tény, mint ahogy mindig is elég szélsőséges állapotok között változott. Ha, és most fogadjuk el a klímahisztérikusok álláspontját, az ember miatta(?)nem melegedne ezerrel a klíma, akkor éppen ezerrel rohannánk egy jégkorszak felé!
Nem az a kérdés, hogy változik-e, a klíma, vagy hogy megállítsuk? Hanem hogy hogyan éljük túl!?
Az ipariforradalom előtt is volt jó pár civilizáció, amit ökológiai/természeti katasztrófa sújtott, egyáltalán nem az a lényeg tehát, hogy ki mennyire hibás a felmelegedésért, ezen már rég túl kéne lennünk.
Namost bármilyen technológiát használunk, pl "környezetbarát" génmaipulált monokulturás termesztést, vagy akármit, az arról szól, hogy megváltoztatjuk a természetes környezetet. Ha ez a változás visszafordíthatatlan folyamatokat visz generál/erősít akkor nem fenntartható. Azonban lehet egy vegyiparra alapuló technológia is fenntartható, feltéve, ha a kimenő tényezőket visszaalakítjuk, a természetes körfolyamatokba beilleszkedőkké.
Ez végső soron pedig egyedül energia kérdése.
A jelenlegi gazdálkodási rendszereink és ez most független attól, hogy szegény vagy gazdag országról, társadalomról van szó, nem fordít elég energiát arra, hogy a környezettel egyensúlyba kerüljön?
Miért? Mert nincs ennyi szabad energiánk.
Ha zöldek leszünk akkor sem lesz, mert a zöld termékek előállítása lehet, hogy kevesebb energiát követel, de ez azt is jelenti, hogy kevesebb embernek ad munkát, akik viszont fizetőképes keresletet jelenthetnének. Vagy is eszméletlen fel fog menni az ilyen termékek ára. Eközben a zöld energiából képtelenség annyit termelni, hogy elég legyen a termék előállítására, értéknövelésre (+ emberek termelésbe bevonása), és a visszaalakításra, vagy is még magasabb lesz az ár. Gyak megfizethetetlen szintet érhet el, egyre kevesebb ember veszi meg és végül a gazdaság leáll.
Gyakorlatilag tehát marad a kizsákmányolásra alapuló gazdasági modell, az hogy olajat bányászunk, bálnavadász hajókat üzemeltetünk, vagy csak a rőzsét égetjük el, vagy a kis eszkimó kenunkból vadásszuk a fókákat, az mindegy.
Az afrikai szavannán rőszétgyűjtő öregasszony, vagy az eszkimó sem tesz két szalmaszálat keresztbe, hogy fenntartható gazdálkodást folytasson.
Ellentétben a nyugati társadalmak többségével ugye.
A fejlett országoknak pont hogy megvan a lehetőségük és a szándék is, hogy valamit csináljanak az ügy érdekében, ellentétben a nyakló nélkül szaporodó, igaz egy före jutóan kevesebb kárt okozó szegény társadalmakkal.
De 30 milliárd afrikai kecskepásztor, vagy egyszerű halász is tönkre tudja tenni az ökoszférát, nem kell ahhoz japán bálnavadász hajó!
Csak hogy itt 1-2 hiperzöld emóciókban gazdag önygijelölt elgondolkodjon a dolgokon.