Kiadó: Warner Bros
Fejlesztő: Traveller's Tales
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core 2 Duo 2 GHz-es processzor, 1 GB RAM, 256 MB V-RAM, 8 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Quad Core 2,7 Ghz-es processzor, 2 GB RAM, 512 MB V-RAM, 8 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Lego Batman 2: DC Super Heroes, Lego Harry Potter: Years 5-7
Kategória: akció-kalandjáték

A Traveller's Tales neve a közelmúltban egyértelműen összeforrt a különféle univerzumokból építkező Lego-játékokkal. Mindez annak ellenére is megtörtént, hogy a brit stúdió a kilencvenes években egészen más műfajokban és körökben mozgott, de az utóbbi esztendők számukra egyértelműen a különféle - többnyire filmes - franchise-ok legósításáról szóltak, amivel már az első epizódok óta képesek voltak elkápráztatni a rajongókat. Habár a forradalmi ötletektől és a megújulástól mindig is mentes volt a sorozat, de a készítők azért igyekeztek epizódról epizódra meglépni hol kisebb, hol nagyobb újdonságokat.

A múltban egyébiránt olyan univerzumokhoz és koncepciókhoz nyúltak igencsak kellemes végeredménnyel, mint például a Csillagok Háborúja, az Indiana Jones, a DC szuperhősök vagy éppen a Harry Potter, most pedig korunk egyik legnépszerűbb fantáziavilágát vették célba, ennek eredményeként készülhetett el a Lego The Lord of the Rings, amiben az egy gyűrű történetét ismerhetjük meg egy kicsit kifordított, mondhatni sajátos felfogásban.


A Traveller’s Tales ugyanis időben felismerte, hogy kis híján megvalósíthatatlan teljes egészében a filmeken látott jeleneteket legósítva visszaadni, így helyenként merészen nyúltak a kizárólag a könyvekben megtalálható momentumokhoz is. Természetesen amikor a játékmenet megkövetelte, a kreatív szakembereket is munkába állították, így több olyan pillanatot és pályát is átélhetünk majd az alkotás keretein belül, amelyek a fantázia szüleményei, de többnyire azért illeszkednek a jól felépített és viszonylag szűkös határok között építkező elképzeléshez.

Ilyen például az a - kissé túlontúl elnyújtott - pálya is, amikor a jól ismert hobbitok oldalán a Megyére támadó Fekete Lovasokkal játszadozunk, ami ebben a formában sem a filmben, sem a könyvben nem szerepelt, maximum csak J.R.R. Tolkien fantáziájában. A cselekmény ettől függetlenül azonban nem fog szétesni, nem válik komolytalanná, sőt, inkább nagyon jól összefoglalja még azok számára is a Gyűrűk Ura lényegét, akik például csak a könyvekhez képest hiányos filmtrilógiát ismerik.


Mindez egyébiránt annak ellenére is kijelenthető, hogy a Traveller's Tales fejlesztői újfent kitűnő hangulatban voltak a munkálatok során, hiszen olcsó, de mindig jól működő poénjaik ezúttal is csak úgy záporoznak majd a történet felgöngyölítése közben. Ennek köszönhetően garantáltan nem fogunk találni egyetlen olyan átvezető animációt vagy kulcsmomentumot sem, amiben ne lenne egy-egy fricska vagy megmosolyogtató csetlés-botlás. Ilyen lesz például, amikor Frodó egy csésze forró teába dobja a gyűrűt - így rajzolódik ki rajta a jól ismert felirat -, vagy Gandalf toronyhoz vágtatását követően a háttérben látható ló egyszerűen csak összeesik.

Apró, de annál viccesebb jelenetek ezek, amelyek nemhogy elvesznek, sokkal inkább hozzátesznek valami megmagyarázhatatlan spirituszt az amúgy rendkívül hangulatos alkotáshoz. A készítők fanatizmusát mindemellett mi sem bizonyítja jobban, minthogy összesen 80 játszható karaktert készítettek az alkotáshoz, ám ennek csak töredéke kapott helyet a filmben, a többieket ugyanis csak és kizárólag a könyvekből ismerhetjük. Akárcsak a történet megvalósítását, úgy a játékmenetet tekintve is a jól kikövezett utat követték a Traveller's Tales fejlesztői, így még mindig az a külsőnézetes akció-kalandjáték fogad majd minket, amelyben karaktereink oldalán az lesz a feladatunk, hogy a különböző fejtörők leküzdésével eljussunk a pálya egyik pontjából a másikba. Természetesen ezúttal is lehetőségünk lesz ripityára törni a különféle objektumokat, közben pedig gyűjteni az építőkockákat, de a harcok is nagy szerepet kaptak, sőt, az együttműködés talán még soha nem volt annyira hangsúlyos, mint a Lego The Lord of the Rings esetében.


Ez a játék egyik újdonságának köszönhető, hiszen karaktereink immáron saját inventoryval is rendelkeznek, így nem csak mindannyian más és más képességekkel, valamint tulajdonságokkal, hanem különféle használati tárgyakkal is bírnak. Ez különösen akkor válik frusztrálóvá, amikor egyszerre akár négy karaktert is terelgetünk az adott pályán, hiszen az egymás után következő fejtörőket gyakran csak úgy tudjuk majd megoldani, ha ide-oda váltogatunk a szereplők között, így néha elveszik az a bizonyos pörgés a kampányból, ami egyébként mindig is jellemezte a sorozatot.

Az inventory megjelenése ugyan meg tudta színesíteni a fejtörőket, de a kivitelezésüket is úgy megbonyolította, hogy gyakran fogjuk visszasírni a régi rendszert. Hangsúlyozandó, hogy mindez csak akkor tapasztalható, ha kettőnél több karakter van egyszerre a képernyőn - például amikor a hobbitokat terelgetjük -, máskülönben teljesen kezelhető marad a végeredmény. A Lego The Lord of the Rings egyik nagyobb újdonsága még a nyitott világú játékmenet megjelenése, amivel már korábban is kísérletezett a Traveller's Tales, de a gyakorlatba csak most tudták átültetni elképzeléseiket.


Ez annyit tesz, hogy a küldetések között szabadon bejárhatjuk Középfölde egy részét, így különféle extra kalandokban vehetünk részt, de begyűjthetünk csak ezeken a részeken elérhető építőkockákat, sőt, akár még fegyvereket vagy használati tárgyakat is kovácsoltathatunk magunknak. Érezni, hogy egyelőre csak kísérleti jellege van a nyitott világ megjelenésének, illetve, hogy komoly terveik vannak vele a fejlesztőknek, a tökéletesítésre azonban csak a jövőben érkező epizódok alkalmával kerülhet majd sor.

A Lego The Lord of the Rings a fentebb említett problémák ellenére azonban még mindig kiválóan játszható és élvezhető egyedül, de természetesen a kampány csak a kooperatív móddal teljesedik ki igazán. Ennek az opciónak köszönhetően eltűnnek a fentebb említett hiányosságok, és nekünk csak az évek során jól kiforrott játékmenetre, valamint a Gyűrűk Ura semmivel sem összehasonlítható történetére és hangulatára kell koncentrálnunk. Habár elvártunk volna komolyabb újdonságokat is mind a kooperatív-, mind az egyjátékos módot tekintve, de mivel a felhasznált franchise olyan jellegzetességekkel rendelkezik, ami a Traveller's Tales kreatív humorosságával párosulva egy megbonthatatlan egészet alkot, ezért ez a hiányérzet csak nagyon ritkán válik hangsúlyossá. Grafika: A Lego-sorozat immáron évek óta ugyanazt a grafikus motort használja, ami a küszöbön álló generációváltásig várhatóan már így is marad. Éppen emiatt nem számítottunk grafikai forradalomra a Gyűrűk Ura feldolgozásától sem, és bár a végeredmény egyáltalán nem tekinthető csúnyának, a franchise korábbi tagjaihoz képest megmaradt a színvonal, de a kurrens videojátékok többségéhez mérten azért már egyre súlyosabb hiányosságok tapasztalhatók, amelyeket sem a humor, sem az alapul vett történetek nem tudnak enyhíteni.

Kezelőfelület, irányíthatóság: A játékban az évek óta megismert és egyben jól működő kezelőfelület fogad majd minket, ami igaz az irányításra is, kivéve a "jól működő" kifejezést. A PC-s változat ugyanis továbbra is jobban irányítható kontrollerrel, mint billentyűzettel - az egérhasználat még mindig nem megoldott -, amiből elég komoly problémák születhetnek, főleg a fejtörők tekintetében, hiszen a kameranézet nem minden esetben van szinkronban a billentyűkkel. Így gyakran előfordulnak olyan esetek, hogy hiába kellene a látottak szerint egy adott irányba ugranunk, a gyakorlatban azzal csak a halálba küldjük szeretett karakterünket.

Játszhatóság: Mivel a teljes Gyűrűk Ura-trilógiát feldolgozza a játék, ezért a kampány hosszúságával nincs probléma. Ha nagyon aprólékosak vagyunk, és szeretnénk mindent begyűjteni, akár még 15 órát is kihozhatunk belőle, a kooperatív módnak köszönhetően pedig akár meg is duplázhatjuk ezt az eredményt.

Intelligencia, nehézség: A Lego-játékok sosem kiemelkedő mesterséges intelligenciájukról voltak híresek, így talán nem meglepő, hogy ezen a téren semmi változást sem tapasztalhatunk a Lego The Lord of the Rings esetében. Az ellenfelek továbbra is öngyilkos hajlamokkal rontanak ránk, mellőzve a taktikázás minden formáját, csapattársainkról pedig inkább jobb nem is beszélni, lévén amíg át nem vesszük felettük az irányítást, addig olyan, mintha ott sem lennének. A nehézség ettől függetlenül a kellemes kategóriát súrolja, a fejtörők egészen érdekesre és izgalmasra sikerültek - ehhez mindig is jól értettek a fejlesztők -, de túl sok kihívásra azért nem kell számítanunk a játéktól.

Hangok, zene: A Lego The Lord of the Rings a sorozat életében a második olyan epizód, amiben a szereplők valódi szinkronhangokat kaptak, így immáron valódi dialógusok várnak ránk az értelmetlen dünnyögések helyett. A szinkronszínészek munkája a minőség terén kiválónak tekinthető, a nagyszerű dallamok pedig a filmek miatt adottak voltak, így értelemszerű, hogy ezen a téren sem tudunk kötözködni a játékkal.

Összefoglalás: A Lego The Lord of the Rings tehát összességében a papírforma szerint teljesített, de sajnos nem sok újdonsággal tudott hozzájárulni a sorozat által megálmodott játékmenethez. A Gyűrűk Ura koncepciója ugyan elviszi a hátán a végeredményt, de félő, hogy ez a keményvonalas rajongóknak nem lesz elég, hiszen ők nem csak egy újabb végigjátszható történetet várnak az aktuális Lego-epizódoktól. Aki azonban úgy van vele, hogy a játékmenet másodlagosnak tekinthető a történet, de sokkal inkább a tipikus hangulat után, nem mellesleg pedig imádja a sorozat eddig megjelent részeit, az bizonyára nem most fog csalódni a Traveller's Tales alkotásában. Szórakoztatónak szórakoztató, de semmi több.