Ötvös Tibor
Licencelt játékok, avagy nem minden adaptáció rossz
A Ubisoft legutóbbi Avataros buktája után úgy gondoltuk, ideje átnézni a filmek alapján készített játékok piacát. Sokan úgy vélik, hogy igazán jól sikerült adaptáció eddig nem született, ám ez nem fedi a valóságot. És most nem az amúgy remek The Chronicles of Riddick: Escape From Butcher Bayre gondoltunk.
Avatar, Transformers, Vasember - három cím, melyek mozikban bődületes sikereket arattak és ennek hatására természetesen készültek/készülnek játékadaptációk is. Azonban megérik a befektetéseket? Nos, a Ubisoft legutóbbi esetéből kiindulva azt mondhatnánk, hogy nem, ám sajna ezen programok többsége bármennyire is leszerepel a kritikusok és a rajongók előtt, mégis behoz valami minimális profitot. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a Transformerek főszereplésével eddig közel 20 videojáték készült és már úton a következő is.
Ezen adaptációk már a kezdetek kezdetén is léteztek, ám az egész "iparágat" az Ocean tökéletesítette. A fejlesztőcsapat első körben, 1985-ben olyan filmek és sorozatok jogait szerezte meg, mint a Rambo, a Rövidzárlat, a Kobra vagy a Miami Vice. A rajongók pedig vették is, mint a cukrot. A kis csapat óriáskiadóvá nőtte ki magát és folytatta a bevásárlást, minek köszönhetően szinte az összes nagyobb franchise hozzájuk került (Terminator, Batman, Hegylakó stb.).
Blade Runner
Ezt látván szinte minden fejlesztő elkezdte a felvásárlásokat, ám sajnos a legtöbb átirat minősége hagyott némi kívánnivalót maga után, ennek ellenére a kasszáknál szépen teljesítettek. Mára eljutottunk arra a szintre, hogy a játék és a film készítése szinte egyszerre zajlik (lásd Harry Potter játékok vagy az Avatar), de akadt példa arra is, hogy végül a filmet törölték, ám a játék elkészült és meg is jelent (Wheelman). Most lássuk, hogy az SG.hu szerkesztősége szerint melyek a legjobban és legrosszabbul sikerült adaptációk (vagyis a felsorolás nem biztos, hogy tükrözi az olvasók véleményét). Próbáltunk olyan játékokra koncentrálni, melyek megjelentek PC-re és ezért maradhattak ki olyan alkotások, mint a régi Ocean klasszikusok vagy a konzolos The Bourne Conspiracy.
A jó oldal:
A jól sikerült adaptációk közül mindenképpen ki kell emelni a Westwood 1997-es klasszikusát, a Blade Runnert. A kultikus Szárnyas fejvadász alapján készített akció/kaland igazi világsikert aratott és minden hibájával együtt kellemes élményt nyújtott a rajongóknak. Az akkori kiadó, a Virgin tervezte is a folytatást, ám nehéz anyagi körülményei miatt végül ez meghiúsult.
A Blade Runner volt az első olyan kalandelemeket is bőven tartalmazó játék, mely 3D-s megjelenítést használt. A játékban RayMcCoy bőrébe bújva kellett replikánsokat elkapnunk. Érdekesség, hogy bár a film rögtön kultikus státuszba került, mégis mindösszesen kettő darab játék készült Ridley Scott filmjének világában. (Az első 1985-ben Andy Stodart és Ian Foster programozásának köszönhetően került a C-64 és ZX Spectrum tulajok magnójába).
Terminator: Future Shock
A Terminator franchise bőséggel látta el a rajongókat játékokkal. Összesen 19 cím jelent meg, és ezek között voltak nagyon jól sikerült alkotások is. Érdemes kiemelni, hogy az Ocean az 1991-es Terminator 2: Judgment Day-jel szinte bankot robbantott és ráadásul a program is örök klasszikus maradt, ám mégis inkább az 1995-ös The Terminator: Future Shockkot emelném most ki. A Bethesda fejlesztette játék volt a világon az első, mely teljes 3D-s megjelenítést alkalmazott egy FPS-ben és ráadásul az egérrel szabadon nézhettünk arra, amerre csak akartunk.
A siker hatására egy évvel később megérkezett a SkyNet címmel ellátott kiegészítő, melyben már 640x480-as felbontást is választhattunk. Sajnos mostanra ez a név is elkopott, a legutóbbi Terminator: Salvation egy rövid, tartalmatlan akciójáték lett, mely ráadásul szépen el is hasalt a kasszáknál.
Peter Jackson's King Kong
Érdekes, hogy a legtöbb, valóban jól sikerült adaptáció az FPS-kategóriában található. Így van ez a Peter Jackson által feldolgozott és végül a Ubisoft által monitorokra adaptált King Kong esetében is. Maga a program egy egyszerű FPS-nek indult, ám a célkereszt hiánya valamint a fegyverek lőszerkészletének korlátozott mennyisége nagyon érdekessé tette a programot. Ráadásul átvehettük Kong király felett is az irányítást és T-Rexekkel valamint a hadsereggel vívhattunk élet-halál harcot. A program 2005-ben jelent meg és szép köröket futott a kasszáknál.
A másik, még mindig az FPS kategóriát erősítő játék - természetesen - a The Chronicles of Riddick: Escape from Butcher Bay, mely a mai napig viszonyítási alap minden adaptáció számára. A Starbreeze játéka valami félelmetes hangulattal és remek harcrendszerrel rendelkezett, ráadásul keményen kihasználta Riddick sötétségszeretetét is. A programból világsiker lett, melynek hatására a kiadó nemrég megjelentette a kiegészítővel is ellátott Assault of Dark Athena című kiadást, mely azonban már nem aratott osztatlan sikert. Ettől függetlenül az eredetinek helye van a legjobbak között.
The Lord of the Rings: Battle for Middle-Earth
Végül, de nem utolsó sorban következzen egy stratégia. Az Electronic Arts szerezte meg anno Peter Jackson nagysikerű trilógiájának, a Gyűrűk urának az adaptációs jogait és rögtön el is kezdte legyártani a filmek alapján készített hack'n'slash programokat. Szerencsére valakinek eszébe jutott, hogy milyen remek stratégiát lehetne készíteni a történetből és végül 2004-ben megjelent a The Lord of the Rings: Battle for Middle-Earth. A játékban két oldal (a Szabad emberek és a Sötétség erői) összesen négy "frakciójával (Rohan, Gondor, Isengard, Mordor) próbálhattuk meg legyűrni a másikat. A játék a WarCraft III-ban megismert hős-rendszert alkalmazta és limitálta a "legyártható" egységek számát. Mindenesetre a program számos díjat nyert és szépen kaszált vele az EA, így 2006-ban meg is jelent a folytatás.
Számos címet lehetne még felsorolni, ám törekedtünk rá, hogy olyanokat írjunk össze, melyek valamivel kiemelkedtek a többi közül és nem csak adaptációként állják meg a helyüket, hanem kategóriáján belül is maradandót alkottak velük. De lássuk, melyek okozták a legtöbb fejfájást a rajongóknak, vagyis következzen az öt legrosszabb adaptáció.
A rossz oldal:
Sajnos itt már könnyebb volt összeállítani a képzeletbeli listát, mivel jó adaptációból viszonylag kevés van, ám közepesből és kritikán aluliból annál több. A szomorú az, hogy még ezen programokból is jócskán vásárol a rajongó. Legjobb példa erre a nemrég megjelent Iron Man, mely minden tekintetben gyengére sikeredett, mégis már készül a második része.
Iron Man
Egyértelműen a rosszak közé tartozik a Charlie angyalai második részének játékváltozata, mely Charlie's Angels: Full Throttle címen futott. Szerencsére ebből már alig-alig adtak el, és a játékosok visszajelzése alapján is nagyon gyenge volt (a mai napig az egyik legrosszabb adaptáció). Szinte ugyanez mondható el a mozikban is bukott Macskanő esetében, mely szintén nem hagyott mély nyomokat a Catwoman-rajongók szívében. Végül pedig álljon itt minden idők egyik legrosszabb játékadaptációja, melynek egy film szolgáltatta az alapját. Ez pedig a Hipervándor akciójáték változata, mely Jumper névvel égett be elég szépen.
Avatar, Transformers, Vasember - három cím, melyek mozikban bődületes sikereket arattak és ennek hatására természetesen készültek/készülnek játékadaptációk is. Azonban megérik a befektetéseket? Nos, a Ubisoft legutóbbi esetéből kiindulva azt mondhatnánk, hogy nem, ám sajna ezen programok többsége bármennyire is leszerepel a kritikusok és a rajongók előtt, mégis behoz valami minimális profitot. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a Transformerek főszereplésével eddig közel 20 videojáték készült és már úton a következő is.
Ezen adaptációk már a kezdetek kezdetén is léteztek, ám az egész "iparágat" az Ocean tökéletesítette. A fejlesztőcsapat első körben, 1985-ben olyan filmek és sorozatok jogait szerezte meg, mint a Rambo, a Rövidzárlat, a Kobra vagy a Miami Vice. A rajongók pedig vették is, mint a cukrot. A kis csapat óriáskiadóvá nőtte ki magát és folytatta a bevásárlást, minek köszönhetően szinte az összes nagyobb franchise hozzájuk került (Terminator, Batman, Hegylakó stb.).
Blade Runner
Ezt látván szinte minden fejlesztő elkezdte a felvásárlásokat, ám sajnos a legtöbb átirat minősége hagyott némi kívánnivalót maga után, ennek ellenére a kasszáknál szépen teljesítettek. Mára eljutottunk arra a szintre, hogy a játék és a film készítése szinte egyszerre zajlik (lásd Harry Potter játékok vagy az Avatar), de akadt példa arra is, hogy végül a filmet törölték, ám a játék elkészült és meg is jelent (Wheelman). Most lássuk, hogy az SG.hu szerkesztősége szerint melyek a legjobban és legrosszabbul sikerült adaptációk (vagyis a felsorolás nem biztos, hogy tükrözi az olvasók véleményét). Próbáltunk olyan játékokra koncentrálni, melyek megjelentek PC-re és ezért maradhattak ki olyan alkotások, mint a régi Ocean klasszikusok vagy a konzolos The Bourne Conspiracy.
A jó oldal:
A jól sikerült adaptációk közül mindenképpen ki kell emelni a Westwood 1997-es klasszikusát, a Blade Runnert. A kultikus Szárnyas fejvadász alapján készített akció/kaland igazi világsikert aratott és minden hibájával együtt kellemes élményt nyújtott a rajongóknak. Az akkori kiadó, a Virgin tervezte is a folytatást, ám nehéz anyagi körülményei miatt végül ez meghiúsult.
A Blade Runner volt az első olyan kalandelemeket is bőven tartalmazó játék, mely 3D-s megjelenítést használt. A játékban RayMcCoy bőrébe bújva kellett replikánsokat elkapnunk. Érdekesség, hogy bár a film rögtön kultikus státuszba került, mégis mindösszesen kettő darab játék készült Ridley Scott filmjének világában. (Az első 1985-ben Andy Stodart és Ian Foster programozásának köszönhetően került a C-64 és ZX Spectrum tulajok magnójába).
Terminator: Future Shock
A Terminator franchise bőséggel látta el a rajongókat játékokkal. Összesen 19 cím jelent meg, és ezek között voltak nagyon jól sikerült alkotások is. Érdemes kiemelni, hogy az Ocean az 1991-es Terminator 2: Judgment Day-jel szinte bankot robbantott és ráadásul a program is örök klasszikus maradt, ám mégis inkább az 1995-ös The Terminator: Future Shockkot emelném most ki. A Bethesda fejlesztette játék volt a világon az első, mely teljes 3D-s megjelenítést alkalmazott egy FPS-ben és ráadásul az egérrel szabadon nézhettünk arra, amerre csak akartunk.
A siker hatására egy évvel később megérkezett a SkyNet címmel ellátott kiegészítő, melyben már 640x480-as felbontást is választhattunk. Sajnos mostanra ez a név is elkopott, a legutóbbi Terminator: Salvation egy rövid, tartalmatlan akciójáték lett, mely ráadásul szépen el is hasalt a kasszáknál.
Peter Jackson's King Kong
Érdekes, hogy a legtöbb, valóban jól sikerült adaptáció az FPS-kategóriában található. Így van ez a Peter Jackson által feldolgozott és végül a Ubisoft által monitorokra adaptált King Kong esetében is. Maga a program egy egyszerű FPS-nek indult, ám a célkereszt hiánya valamint a fegyverek lőszerkészletének korlátozott mennyisége nagyon érdekessé tette a programot. Ráadásul átvehettük Kong király felett is az irányítást és T-Rexekkel valamint a hadsereggel vívhattunk élet-halál harcot. A program 2005-ben jelent meg és szép köröket futott a kasszáknál.
A másik, még mindig az FPS kategóriát erősítő játék - természetesen - a The Chronicles of Riddick: Escape from Butcher Bay, mely a mai napig viszonyítási alap minden adaptáció számára. A Starbreeze játéka valami félelmetes hangulattal és remek harcrendszerrel rendelkezett, ráadásul keményen kihasználta Riddick sötétségszeretetét is. A programból világsiker lett, melynek hatására a kiadó nemrég megjelentette a kiegészítővel is ellátott Assault of Dark Athena című kiadást, mely azonban már nem aratott osztatlan sikert. Ettől függetlenül az eredetinek helye van a legjobbak között.
The Lord of the Rings: Battle for Middle-Earth
Végül, de nem utolsó sorban következzen egy stratégia. Az Electronic Arts szerezte meg anno Peter Jackson nagysikerű trilógiájának, a Gyűrűk urának az adaptációs jogait és rögtön el is kezdte legyártani a filmek alapján készített hack'n'slash programokat. Szerencsére valakinek eszébe jutott, hogy milyen remek stratégiát lehetne készíteni a történetből és végül 2004-ben megjelent a The Lord of the Rings: Battle for Middle-Earth. A játékban két oldal (a Szabad emberek és a Sötétség erői) összesen négy "frakciójával (Rohan, Gondor, Isengard, Mordor) próbálhattuk meg legyűrni a másikat. A játék a WarCraft III-ban megismert hős-rendszert alkalmazta és limitálta a "legyártható" egységek számát. Mindenesetre a program számos díjat nyert és szépen kaszált vele az EA, így 2006-ban meg is jelent a folytatás.
Számos címet lehetne még felsorolni, ám törekedtünk rá, hogy olyanokat írjunk össze, melyek valamivel kiemelkedtek a többi közül és nem csak adaptációként állják meg a helyüket, hanem kategóriáján belül is maradandót alkottak velük. De lássuk, melyek okozták a legtöbb fejfájást a rajongóknak, vagyis következzen az öt legrosszabb adaptáció.
A rossz oldal:
Sajnos itt már könnyebb volt összeállítani a képzeletbeli listát, mivel jó adaptációból viszonylag kevés van, ám közepesből és kritikán aluliból annál több. A szomorú az, hogy még ezen programokból is jócskán vásárol a rajongó. Legjobb példa erre a nemrég megjelent Iron Man, mely minden tekintetben gyengére sikeredett, mégis már készül a második része.
Iron Man
Egyértelműen a rosszak közé tartozik a Charlie angyalai második részének játékváltozata, mely Charlie's Angels: Full Throttle címen futott. Szerencsére ebből már alig-alig adtak el, és a játékosok visszajelzése alapján is nagyon gyenge volt (a mai napig az egyik legrosszabb adaptáció). Szinte ugyanez mondható el a mozikban is bukott Macskanő esetében, mely szintén nem hagyott mély nyomokat a Catwoman-rajongók szívében. Végül pedig álljon itt minden idők egyik legrosszabb játékadaptációja, melynek egy film szolgáltatta az alapját. Ez pedig a Hipervándor akciójáték változata, mely Jumper névvel égett be elég szépen.
