A GOG PC-s játékplatform ügyvezető igazgatója, Maciej Golebiewski arra figyelmeztetett, hogy a játékiparban kevesebb új cím készülhet, ha a fejlesztőket és kiadókat arra kötelezik, hogy megjelenésük után gyakorlatilag örökre online állapotban tartsák játékaikat.

A szakember szerint egy ilyen elvárás alapjaiban változtatná meg a finanszírozási és tervezési folyamatokat, és olyan többletköltségeket róna az alkotókra, amelyek sok esetben ellehetetleníthetik az új projektek elindítását. Golebiewski szerint már most is rendkívül nehéz elegendő tőkét szerezni egy új játék fejlesztésére és marketingjére. Ha ehhez még hozzájönne az a kötelezettség, hogy a megjelenést követően akár évtizedeken át működtetni kell a háttérszervereket, a szolgáltatásokat és a technikai támogatást, az sok befektetőt elriaszthat. Szerinte ez a nyomás végső soron visszafoghatja az iparág kreatív lendületét.

A nyilatkozat egy szélesebb vita közepette hangzott el, amely a játékok megőrzéséről és a szolgáltatásalapú címek lekapcsolásáról szól. Az elmúlt években egyre több olyan eset történt, amikor kiadók teljesen elérhetetlenné tettek játékokat, miután megszüntették az online infrastruktúrát. Ilyen volt például az Ubisoft The Crew című játéka, amelynek leállítása komoly felháborodást váltott ki a játékosok körében. Erre reagálva indultak el olyan fogyasztói kezdeményezések, mint a Stop Killing Games, amelyek azt szeretnék elérni, hogy a kormányok jogszabályokkal akadályozzák meg a már megvásárolt játékok teljes eltüntetését.

Golebiewski szerint azonban a kérdés jóval összetettebb annál, mint hogy egyszerűen megtiltsák a játékok lekapcsolását. Mint fogalmazott, "van egy szélesebb körű vita, amelyet az iparágon belül kell lefolytatni arról, hogy hogyan néz ki egy játék életciklusának a vége, és mi számít tisztességes életciklus lezárásnak". Úgy véli, nem lehet figyelmen kívül hagyni sem az alkotók, sem a kiadók, sem pedig a játékosok szempontjait. A GOG vezetője felvetette azt a dilemmát is, hogy mi történik akkor, amikor egy játék szolgáltatásai megszűnnek. Szerinte nem elfogadható megoldás, ha egy alkotás egyszerűen eltűnik, és senki sem férhet hozzá többé.

"El kellene temetni és megölni úgy, hogy senki sem érheti el többé, és azok az emberek, akik öt vagy hét évet dolgoztak rajta, nem nézhetnek rá többé a saját alkotásukra, mert a szolgáltatást lekapcsolták?" - tette fel a kérdést. Úgy látja, a Stop Killing Games mozgalom éppen ebből a frusztrációból indította el a vitát, amely egyszerre érdekes és rendkívül bonyolult. Ugyanakkor Golebiewski arra is figyelmeztetett, hogy a túl szigorú szabályozás visszaüthet. A GOG filozófiája szerint a cél az, hogy a játékok minél tovább fennmaradjanak, akár örökre is. De szerinte veszélyes lehet, ha a jogalkotók túl sok kötelezettséget írnak elő az alkotóknak az életciklus lezárásával kapcsolatban.

"Ha túl sok akadályt gördítünk a játékfejlesztők elé, és túl szigorúan meghatározzuk, hogyan kell kinéznie egy játék életciklusa végének, akkor kevesebb játék készülhet, mert az emberek megijednek attól, hogy rendben, most elő kell teremtenem a pénzt a fejlesztésre, a promócióra, majd tíz vagy húsz éven át fenn is kell tartanom, mert a szabályozó ezt írja elő" - mondta. Szerinte ennek az lehet a következménye, hogy a játékosok végül kevesebb izgalmas és egyedi címet kapnak. Az ügyvezető igazgató elismerte, hogy a játékmegőrzés kérdése egy rendkívül összetett rejtvény. Számos akadály nehezíti a megoldást, köztük a szellemi tulajdon és a tulajdonjog kérdései, a technikai megvalósítás problémái, valamint az, hogy üzletileg mennyire életképes egy-egy régi játék hosszú távú fenntartása. Mint hangsúlyozta, "ezt senki sem tudja pusztán jóindulatból csinálni, mert a fizetéseket nem lehet jóindulatból kifizetni".

Az Electronic Arts pár napja végleg lekapcsolta az Anthem című szolgáltatásalapú akció szerepjátékát, közel hét évvel a megjelenése után. Az eset újra ráirányította a figyelmet arra, mennyire kiszolgáltatott helyzetben vannak a játékosok, amikor egy cím teljes mértékben online infrastruktúrához kötött. A GOG helyzete különösen érdekes ebben a kérdésben, hiszen a platform régóta a DRM-mentes játékok egyik legfontosabb bástyája. De még egy olyan, a játékmegőrzés iránt elkötelezett szereplő sem lát egyszerű megoldást a problémára, mint a GOG.