SG.hu
Az EU be akarja tiltani a konzolok Oroszországba történő értékesítését

Brüsszel szerint Oroszország fegyveres erői a konzolokhoz használt kiegészítőkkel irányítják az ukrajnai célpontokat támadó drónokat.
Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője elmondta, hogy a PlayStation és az Xbox modellekhez hasonló termékek szerepelnek majd a szankciók új körében, amelyet az Ukrajna elleni orosz invázió február 22-i harmadik évfordulóján terveznek élesíteni. "Tényleg minden olyan típusú dolgot megvizsgálunk, amely segíti Oroszországot abban, hogy ezt a háborút folytassa, hogy minden felkerüljön a szankciós listára” - mondta Kallas újságíróknak. „Még a videojáték-konzolokat is, mert nyilvánvalóan ezekkel működtetik a drónokat”.
Oroszország kénytelen volt újítani, miután a nyugati szankciók korlátozták a katonai és elektronikai alkatrészekhez való hozzáférését. Moszkva a nyugati és ukrán hírszerzés szerint hűtőszekrényekből és más háztartási gépekből származó alapvető félvezetőket használt fel rakétáihoz és drónjaihoz. A három legnagyobb játékkonzol-gyártó - az amerikai Microsoft, valamint a japán Nintendo és Sony csoport - mindegyike leállította az oroszországi eladásokat 2022. március elején. Az uniós tilalom a kontinensen működő kereskedőkre fog irányulni, akik konzolokat szállítanak Oroszországba, beleértve a használt termékeket eladókat is.
Kallas hozzátette, hogy az „orosz hadiipar számára szükséges” vegyi anyagok is szerepelnek a listán, valamint a cseppfolyósított földgáz behozatalára vonatkozó korlátozások. Az EU a háborút követően szinte minden vezetékes gáz- és kőolajimportot betiltott, de ennek következtében több orosz cseppfolyósított földgázt vásárolt, ami 2024-ben rekordszintet ért el. Az Európai Bizottság adatai szerint 2024-ben az EU vezetékes gázának csak mintegy 10 százaléka származik Oroszországból. Az Ukrajnán keresztül szállított mennyiségek fele január 1-jével szűnt meg, amikor az orosz állami tulajdonú Gazprom óriáscéggel kötött tranzitmegállapodás lejárt.
Az EU célul tűzte ki, hogy 2027-ig minden orosz fosszilis tüzelőanyagról leválik. Már betiltotta az Oroszországból származó szénimportot, és nemzetközi partnerekkel árplafont állapított meg a tengeri szállítású kőolajra. Több skandináv és balti tagállam szorgalmazza az olajárplafon csökkentését. A G7-ek 60 dolláros plafont szabtak meg a biztosítók és a kereskedők számára, hogy csökkentsék Moszkva bevételeit, és minden lépést az Egyesült Királysággal, az Egyesült Államokkal, Japánnal és Kanadával hangolnak össze.
A javasolt csomag várhatóan az orosz alumínium importjának korlátozására irányuló intézkedéseket is tartalmazni fog. A Trade Data Monitor információszolgáltató szerint az EU a tavalyi év első 10 hónapjában több mint 130 000 tonna alumíniumot importált Oroszországból, ami a teljes importjának mintegy 6 százaléka. Egyelőre nem világos, hogy tilalomról vagy büntetővámokról lenne-e szó, amelyek megfizethetetlenné teszik az árut. Az uniós ipar évek óta kampányol a könnyűfém betiltásáért.
A szankciókhoz az EU 27 tagállamának egyhangú jóváhagyása szükséges. A meglévő korlátozások közel kerültek a visszavonáshoz, amikor Orbán Viktor azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza a hat hónapos rutinszerű megújítást, mert Ukrajna felmondta a Moszkvával kötött gáztranzit-megállapodást. De a magyar miniszterelnök hétfőn meghátrált, miután a Bizottság nyilatkozatot adott ki, amelyben közölte, hogy „folytatja a tárgyalásokat” Ukrajnával az Európába irányuló gázszállításról. Olha Stefanishyna, Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettese hétfőn azt mondta, hogy egyes országok „érzelmi szempontból” reagáltak a tranzitmegállapodás január 1-jei megszűnésére, annak ellenére, hogy azt Kijev már jóval korábban előre bejelentette.
Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője elmondta, hogy a PlayStation és az Xbox modellekhez hasonló termékek szerepelnek majd a szankciók új körében, amelyet az Ukrajna elleni orosz invázió február 22-i harmadik évfordulóján terveznek élesíteni. "Tényleg minden olyan típusú dolgot megvizsgálunk, amely segíti Oroszországot abban, hogy ezt a háborút folytassa, hogy minden felkerüljön a szankciós listára” - mondta Kallas újságíróknak. „Még a videojáték-konzolokat is, mert nyilvánvalóan ezekkel működtetik a drónokat”.
Oroszország kénytelen volt újítani, miután a nyugati szankciók korlátozták a katonai és elektronikai alkatrészekhez való hozzáférését. Moszkva a nyugati és ukrán hírszerzés szerint hűtőszekrényekből és más háztartási gépekből származó alapvető félvezetőket használt fel rakétáihoz és drónjaihoz. A három legnagyobb játékkonzol-gyártó - az amerikai Microsoft, valamint a japán Nintendo és Sony csoport - mindegyike leállította az oroszországi eladásokat 2022. március elején. Az uniós tilalom a kontinensen működő kereskedőkre fog irányulni, akik konzolokat szállítanak Oroszországba, beleértve a használt termékeket eladókat is.
Kallas hozzátette, hogy az „orosz hadiipar számára szükséges” vegyi anyagok is szerepelnek a listán, valamint a cseppfolyósított földgáz behozatalára vonatkozó korlátozások. Az EU a háborút követően szinte minden vezetékes gáz- és kőolajimportot betiltott, de ennek következtében több orosz cseppfolyósított földgázt vásárolt, ami 2024-ben rekordszintet ért el. Az Európai Bizottság adatai szerint 2024-ben az EU vezetékes gázának csak mintegy 10 százaléka származik Oroszországból. Az Ukrajnán keresztül szállított mennyiségek fele január 1-jével szűnt meg, amikor az orosz állami tulajdonú Gazprom óriáscéggel kötött tranzitmegállapodás lejárt.
Az EU célul tűzte ki, hogy 2027-ig minden orosz fosszilis tüzelőanyagról leválik. Már betiltotta az Oroszországból származó szénimportot, és nemzetközi partnerekkel árplafont állapított meg a tengeri szállítású kőolajra. Több skandináv és balti tagállam szorgalmazza az olajárplafon csökkentését. A G7-ek 60 dolláros plafont szabtak meg a biztosítók és a kereskedők számára, hogy csökkentsék Moszkva bevételeit, és minden lépést az Egyesült Királysággal, az Egyesült Államokkal, Japánnal és Kanadával hangolnak össze.
A javasolt csomag várhatóan az orosz alumínium importjának korlátozására irányuló intézkedéseket is tartalmazni fog. A Trade Data Monitor információszolgáltató szerint az EU a tavalyi év első 10 hónapjában több mint 130 000 tonna alumíniumot importált Oroszországból, ami a teljes importjának mintegy 6 százaléka. Egyelőre nem világos, hogy tilalomról vagy büntetővámokról lenne-e szó, amelyek megfizethetetlenné teszik az árut. Az uniós ipar évek óta kampányol a könnyűfém betiltásáért.
A szankciókhoz az EU 27 tagállamának egyhangú jóváhagyása szükséges. A meglévő korlátozások közel kerültek a visszavonáshoz, amikor Orbán Viktor azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza a hat hónapos rutinszerű megújítást, mert Ukrajna felmondta a Moszkvával kötött gáztranzit-megállapodást. De a magyar miniszterelnök hétfőn meghátrált, miután a Bizottság nyilatkozatot adott ki, amelyben közölte, hogy „folytatja a tárgyalásokat” Ukrajnával az Európába irányuló gázszállításról. Olha Stefanishyna, Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettese hétfőn azt mondta, hogy egyes országok „érzelmi szempontból” reagáltak a tranzitmegállapodás január 1-jei megszűnésére, annak ellenére, hogy azt Kijev már jóval korábban előre bejelentette.